Az MZT Schneider Mártát, a kulturális tárca helyettes államtitkárát hívta meg, hogy a közgyűlés kezdete előtt aktuális kérdésekre kaphasson választ. Sokak számára meglepetés volt a hivatalosan be sem jelentett információ, mely szerint a Hungarofest Kht.-ról leválasztják a Soproni Régi Zenei Napokat, a Szombathelyi Bartók Szemináriumot és Fesztivált és a nemzetközi zenei versenyeket, valamint a művészeti ösztöndíjasok fesztiválját szervező csapatot. A tervek szerint a Filharmónia Budapest Kht.-hoz költöztetik a munkatársakat. Egyebek között e hír megerősítését vagy cáfolatát várták az államtitkártól. A feledékenyebbek számára idézzük föl: az említett projektek gazdája az MZT által 1998-ban alapított és Schanda Beáta vezette Interart Kht. volt, a kormányváltás után "szervezték át" a rendezvényeket a Hungarofesthez. A Filharmónia Budapest szakmailag nyilván jobb feltételeket adhat a több évtizedes múltú fesztiváloknak és versenyeknek, amennyiben a Filharmónia is bővülő keretek között működhet tovább. Ezt a reményt nem táplálja, hogy a pesti belvárosi turistaútvonalon található, Madách Imre úti jegyirodát a kht. anyagi okokból bezárni kényszerül.

Kíváncsi volt az elnökség arra is, vajon orvosolható-e a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának baja. Mondják, az ismétlődő válság oka, hogy a zenekar egyesületként működik, amelynek tisztességes támogatására - a rendszert váltó jogász- és hivatalnoktársadalom nagyobb dicsőségére - máig nem sikerült megnyugtató, hosszú távú megoldást találni. Az idei miniszteri gesztus 12 millió forint erejéig gyakorolt kegyelmet - az összeg meghalni sok, az élethez azonban kevés. Összevetésképp: a közgyűlés óta nyilvánosságra került, hogy a tárca a karcsúsított Hungarofest Kht. keretében új, négy-öt fős könnyűzenei exportirodát hoz létre, évi 75 millió forintos költségvetéssel.

A közgyűlés Csengery Adrienne elnök beszámolójával folytatódott. Ezután Gyimesi László alelnököt fölkérték, ismertesse, holt tart az úgynevezett művésztörvény ügye. Nemrég tucatnyi művészeti szervezet nyilatkozatot írt alá, melyben kérték, hogy az országgyűlés tűzze napirendre a törvényt. A négy éve folyó törvényelőkészítő munka néhány társminisztérium (igazságügyi, munkaügyi, pénzügyi tárca) kifogásai miatt lassult le.

A Zenei Információs Központ működéséről és jelenlegi helyzetéről szóló írásos beszámolót Kovács Géza alelnök azzal egészítette ki, hogy aki járt már a Lónyay utcai új épületben, megbizonyosodhatott róla, helyesen döntöttek, amikor a központot a Budapest Music Center kezelésébe adták, mert ott valóban magas színvonalon folyik a munka. Szóba került a központ esetleges további költözése a Művészetek Palotájába.

Szót kért a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke, Hollós Máté: az egyesület elnöksége a MZT-vel és a Magyar Muzsikus Fórummal közösen kezdeményezi egy bizottság létrejöttét, amely először a szakminisztert, sikertelenség esetén a miniszterelnököt keresi meg a zenei élet finanszírozási problémáival. Hollós a Magyar Zeneműkiadók Szövetségének képviselőjeként - Boronkay Antallal (Editio Musica Budapest) együtt - kérte az MZT támogatását, hogy a kották áfa-kulcsának módosítását indítványozhassák. Fontos és halaszthatatlan volna a mostani 15%-os kulcsot leszállítani 5-re; nem csak azért, mert Európában a nyomtatványok alacsonyabb sávba tartoznak, hanem mert az eurokonform kétkulcsos rendszer bevezetésével a 15 százalékos kulcsok 22-re módosulnának. A zenei szakma már nem részesül a reprográfiai díjakból, ugyanis a magyar szerzői jogi törvény szerint a kották, zeneművek fénymásolása tilos, és ezért nincs kompenzáció. Szeretnék elérni, hogy zenei versenyeken csak kiadott kottából lehessen megszólaltatni minden olyan darabot, amely nyomtatásban hozzáférhető.

Az elnöki beszámolóhoz kapcsolódóan kisebb vita alakult ki arról, hogy a zenei kollégium által a könnyűzenére fordítható összeg - idén 36 millió forint - elegendő?e, a döntések integráló vagy kirekesztő jellegűek-e. Azóta hírül adták, hogy egy ad hoc kollégiumot hoztak létre, amely további 26 millió forintot oszthat el 2005-ben. Tihanyi László megjegyezte: a 26 millióhoz öttel az általa vezetett zenei kollégium járult hozzá.

A MZT évek óta óvó figyelemmel kíséri a zeneoktatás helyzetét. Megállapították: a teljes fenyegetettség talán elmúlt, de a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége még mindig nem adhat számot egyértelműen pozitív fejleményekről. Képviselői az oktatási tárca kebelében fölállított egyik bizottságban azon dolgoznak, hogy a közoktatásban és azon kívül ne veszítsen további teret a zenepedagógia, s hogy az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatást se hagyja cserben a tárca. Ha a közoktatásban csak heti egy órányi idő jut a muzsikára, nem lehet deklarálni, hogy e 45 percben csupán könnyűzenét kell tanítani. A könnyűzene integrálása ellen épeszű pedagógusnak nincs kifogása, de ehhez is el kell sajátítani bizonyos alapismereteket. A szülőket a jelenlegi térítési rendszer egyre nagyobb áldozatvállalásra kényszeríti, mégsem csökken a zeneiskolák iránti érdeklődés, még mindig 130 ezer gyerek tanul - ők a jövő magyar zenekultúrájának letéteményesei.