Drága Dóra!

Nem tudom a telefonszámodat. Lehetetlen, hogy ne lenne ott is telefonod, rádiód és lemezjátszód, ha már koncertekre nem jutsz is el. Üres a helyed a Zeneakadémián, ahol olyan sokszor találkoztunk a szünetekben, megbeszélni a hallottakat, összehasonlítva az általad legjobbnak ítélt előadásokkal. Mindig csodálattal hallgattam a zongorakoncerteken, hányféle billentés, hányféle agogika között tudsz különbséget tenni, emlékezetedben mennyi nagyszerű játékost vagy képes rendszerezni.
Amúgy is legendás rendszeretetedet nagyon jól érvényesítetted a lemezgyárban, ahol nemegyszer archív felvételek dirib-darabjaiból rekonstruáltad a máig eleven erővel ható, érvényes előadásokat.
Nekem persze a saját lemezeim készítése során tapasztalt szakmai szigor és emberi kedvesség, jóindulat és kérlelhetetlen pontosság ritka értékű kevercse adott példát mások teljesítményeinek megítélésekor.
Nagyon hiányzol. S mert sokan érezzük így, sokunk emlékezetében maradsz elevenen. Kívánom, hogy a legszebb zenéket a legjobb előadásban élvezhesd mindig ezen túl, de azért ránk is légy figyelemmel - ránk, akik itt lent muzsikálunk.