Kocsár Miklóst különleges munkában találjuk: nem saját művén dolgozik. Vántus István Vadrózsák című kompozícióját igyekszik kéziratrészletekből rekonstruálni az őszi szegedi bemutatóra.

- Mire emlékszel Vántussal közös ifjúságodból e művel kapcsolatban?
- A Vadrózsák Pista barátunk diplomamunkája volt, s mivel a Gorkij fasori diákszállóban közös szobában laktunk, hallottam a darab részleteit keletkezése közben.
- Mit tudsz a mű későbbi sorsáról?
- Valamikor a '60-as vagy a '70-es években postára adta az egyetlen partitúrát Erdélybe egy karvezető kollégának. A kézirat - sajnos, de talán azt is mondhatom, természetesen - nem érkezett meg Kolozsvárra: eltűnt. Most Vántus felesége kérésére a hagyatékból előkerült vázlatokból próbálom feltámasztani a darabot. Pista nagyon remélte, hogy egyszer előkerül majd a kotta, s akkor előadhatják. (Ha bárki tudna róla, kérem, jelezze!) Szegedre kerülésekor, 1961-es szerzői estjén nagy sikert aratva szólalt meg a mű, bár a kritikák fölemlegették a zene bartókos voltát. Ez korántsem volt egyedülálló, sokan kaptunk efféle nehezményező szót. Ő, úgy látszik, szívére vette, mert az újonnan előkerült kéziratokból egy újfajta Vadrózsák elképzelései rajzolódnak ki: továbbfejlesztette az eredeti kompozíciót, újabb tételeket is csatolt hozzá, amelyek már kevésbé vádolhatók bartókossággal. A darab második és harmadik tételét Gyermekzene címmel ifjúsági vonósegyüttesre és zongorára alakította át. Ezen kívül még egy támpontom volt: az 1961-es szerzői est karnagya, Szalay Miklós - ma az Operaház karigazgatója - megőrizte a kóruspartitúrát.
- A Vadrózsák Kriza János gyűjtéséből származó népi szövegekre épül. Inkább feldolgozásként kezelhetjük-e, vagy eredeti kompozíció?
- Kétségtelenül eredeti kompozíció.
- Mi volt a feladatod a rekonstrukcióban?
- A Szalay Miklóstól előkerült kóruskottában vannak utalások zenekari közjátékokra, illet ve hangszerelési támpontok, de ezek nagyon hiányosak. Vántus kézírásával csak az első két tétel maradt fenn, a továbbiak Szalay lejegyzésében. Az utóbbiak még vázlatosabbak. Feladatom ezeknek az építőkockáknak az összerakása volt. Vántus hangszerelésében a negyedik és ötödik tétel maradt meg, az előző kettőből készítette a Gyermekzenét, amelynek három hegedű és zongora szólamát könnyű volt vonós zenekarra és hárfára visszaképzelni - még akkor is, ha a Gyermekzene hangszerelése a pedagógiai célzat miatt egyszerűbb. Ezt nem lett volna helyes megváltoztatnom, helyette mást írnom. Legnehezebb az első tétel rekonstrukciója volt. A bevezetésről nem rendelkeztem semmiféle információval, csak az a három-négy hang segített, amelyet Pista beírt a kottába. Hiányzott a hangszeres kíséret kezdő tízegynéhány üteme is. Szerencsére az utolsó tételt az első zenei anyagával kerekíti le, így ezt a poláris szerkesztésű epilógust idéztem meg a mű elején.
- Beszélgetésünk idején közvetlenül bemutatás előtt áll Második miséd, amelyet a Tokiói Rádió Gyermekkara megrendelésére írtál. Olyan fogékonyak a japánok a keresztény liturgia iránt, hogy ilyen művet érdemes írni nekik? S vajon könnyen adódnak-e ott orgonák - hiszen azt írsz elő kísérő hangszerül.
- Nagyon nyitottak az európai kultúra iránt. Mikor húszperces művet kértek, s én misét ajánlottam föl, nem volt ellenvetésük. Orgona pedig igencsak adódik, hiszen ott gyártják ezeket a hangszereket.
- Tehát elektromos orgonát is elfogadsz?
- Kifejezetten Yamaha orgonaféleségre gondoltam, amely könnyen mozdítható, és biztosan akad Japánban.
- A partitúrából ítélve könnyen énekelhető, ugyanakkor differenciált a zene.
- Gyermekkarra készült, amelynek hangzásvilága eltér a női kartól. A gyerekek éneklését elősegítve, gyors kifáradásukat hangszeres közjátékokkal enyhítve alkalmaztam az orgonát. Egyházi zene írásakor mindig figyelembe veszem a templomi akusztikát. A visszhangos térben másképp viselkedik a zene, mint a hangversenyteremben.
- Ezek szerint ezt a misét rendszeres egyházi használatra szánod, nem egyházi szövegű koncertzenét írtál.
- Koncertzenét írtam, de már a Missa in A esetében is kiderült, hogy ezt a napi egyházi gyakorlatban is jól tudják használni. A munka külön érdekessége volt számomra, hogy először alkalmaztam orgonát. Ki kell puhatolni a hangszer lelkét - és szembe kell nézni bizonyos hiányosságaival is, mint amilyen a teraszos dinamika, amely gátat vet a hangerő fokozatos növekedésének.
- A mise már kibontakozott. Mi csírázik most a műhelyben?
- Sok minden foglalkoztat, de korai még beszélni róluk. Ám lehet, hogy felbukan egy 1959-es keltezésű, eddig el nem hangzott vonósnégyesem. A főiskola elvégzése után írtam. Akkoriban szokás volt, hogy a pályakezdő szerzőktől az állam valami reprezentatív művet rendelt. Ennek próbáltam elébe menni a komponálással - ám hiába. Akkoriban kezdett változni körülöttünk a zenei közízlés, vele az én gondolkodásom is, így egyre kevésbé terveztem e kvartett bemutatását.
- Átdolgozod?
- Nem. Legföljebb egy kis portörlést végzek rajta, kirívó hibákat vagy egyenetlenségeket igazítok ki, de ennyi idő után másfajta gondolkodással nem lehet belenyúlni egy kompozícióba.