Kovács Klára, Mosberger Pálma
Adócsökkentés emeléssel
Erőtlen kormányzati javaslatok

Nem okozott túl nagy meglepetést a napokban ismertté vált jövõ évi adótörvény-tervezet. Szakértõk szerint nem ad választ érdemben a gazdaság nehézségeire, sõt a lapunknak nyilatkozó szakember szerint még az is elképzelhetõ, hogy nem csökkenne, hanem emelkedne a vállalkozások adóterhe.

Gyurcsány Ferenc kormányfõ pártja évadnyitó rendezvényén kifejtette, hogy nyugatos, polgári Magyarországot szeretnének elérni, ám ehhez „nem egyoldalú radikalizmus, hanem sok fontos és sok oldalon megtett kiegyensúlyozott lépésekre van szükség”. Ezzel üzent azoknak a szakembereknek, akik a környezõ országokban végrehajtott jelentõs adócsökkentést tárják a kormány elé mint egyedüli megoldást a lelassult gazdasági növekedés, a magas munkanélküliség, a leromlott versenyképességi mutatók javítására. Bár a miniszterelnök elismerte, hogy jelentõs adócsökkentésre lenne szüksége az országnak, úgy véli, erre most nincs lehetõség.
Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a Heteknek kifejtette, jól hangzik ugyan a program, de nem váltja be a hozzá fûzött reményeket. Nem tartalmazza ugyan­is azokat a lépéseket, amelyek hozzásegítenék a gazdaságot a gyorsabb növekedéshez, összességében nem járul hozzá az ország versenyképességének javulásához.
Az adótörvény javaslatai ennek megfelelõen nem tartalmaznak jelentõs változást, áttörést semmilyen területen sem. Bár most is, mint szinte minden évben számos adónem változna, összhatásukban nem hoznának érdemi csökkenést.
Dicsérendõ szándék a tb-járulék csökkentése. Az elképzelés szerint a járulék jövõ áprilistól 5 százalékkal mérséklõdne 140 ezer forintig. Zara László számításai szerint ez egy vállalkozás számára éves szinten 84 ezer forintot jelent. A huszonötnél több főt foglalkoztató cégek a járulékcsökkentésnek köszönhetõen a megspórolt pénzen fel tudnak venni egy új alkalmazottat.
Zara László szerint egyrészt pozitív, hogy megszûnik a 4 százalékos különadó, ám ennek hatását kiolthatja a társasági adó 16-ról 18 százalékra való emelése. Az az elképzelés azonban, hogy számos tétellel nem lehetne csökkenteni az adóalapot, ez a kis- és középvállalatok számára kis mértékben ugyan, de növelheti az adóteher mértékét. Az adójavaslat szerint ugyanis a céltartalékképzést, illetve az iparûzési adót nem lehetne leírni az adóalapból, ami miatt - számos szak­értõ szerint - akár bújtatott adóemelésrõl is beszélhetünk. Külön figyelemre méltó, hogy amennyiben a parlament megszavazza a társasági adó mértékének változását, a kormány gyakorlatilag szembe megy saját korábbi döntésével. Mint emlékezetes, 2004-ben a Medgyessy-Gyurcsány-kormány azzal büszkélkedett, hogy 18-ról 16 százalékra csökkentette a társasági adót, most pedig 16 százalékról visszaemelné 18 százalékra.
Szintén önmagának mond ellent a kormány, amikor a munkahelyteremtés szükségességét hangoztatja, ugyanakkor a javaslat szerint jövõre megszüntetnék a tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén eddig járó támogatást. Ezzel párhuzamosan jövõre megszûnne a különféle ajándéktárgyak, adományok után járó adókedvezmény is, amely visszavetheti a jótékonykodási hajlandóságot.
Nem kell bújtatott adóemelésrõl beszélni a cégautó tekintetében, hiszen a kormány nyíltan beszél elõterjesztésében arról, hogy 2009-tõl 6 százalékos vagyonadót vetne ki a vállalati autókra. Mindennek talán a lízingcégek örülhetnek, hiszen fellendülhet a piacuk, kisebb cégek pedig szerényebb minõségû autópark felé mozdulhatnak el.
Szintén visszaesést indukálna a természetbeni juttatások 11 százalékos megadóztatása is. Jelenleg ugyanis az étkezési utalvány vagy az üdülési csekk adómentes, melyet részben fizetéskiegészítésként adnak a munkaadók. Ezt a burkolt adóeltitkolást szándékoznak megzabolázni az adókivetéssel, ám ezzel párhuzamosan a bérek csökkenését is elõidézheti a kormányzat. Egyúttal visszavetheti az üdülési csekk reneszánszát is, mely egyre inkább általánossá vált az elmúlt években, hozzájárulva a hazai turizmus fejlõ-dé­séhez.
Zara László szerint, ahogy a vállalkozások esetében, a foglalkoztatottak számára is kettõs hatás érvényesül. Elõnyös lehet egyrészrõl az, hogy az alsó, 18 százalékos szja-kulcshoz a mostani 1,7 millió forint helyett 2 millió éves jövedelem tartozna. Változatlan maradna a legmagasabb, 36 százalékos adómérték, ebben a kategóriában az éves 7,1 millió feletti jövedelmekre megmaradna a 4 százalékos különadó is. A havi bruttó 120 ezer forintos és ennél nagyobb jövedelem esetében havi 4500 forinttal több maradna a dolgozónál. Változatlanok maradnának az adójóváírás szabályai is. Így évi 1 milliós jövedelemig havi 11 340, míg évi 1,7 millió forintos jövedelemig havi 9 ezer forint érvényesíthetõ. A szakember szerint azonban a természetbeni juttatások megadóztatása a dolgozók számára hátrányokkal járhat, mivel - fõként kisebb vállalkozások - várhatóan továbbterhelik az adót a dolgozókra, akik kevesebb étkezési jegyet és egyéb juttatást kapnak majd.