Kulcsár István
Veszélyben a szent tehén
Világválság: ha Oroszország tüsszent, Magyarország megfázhat

Komoly gazdasági gondokkal küzd és még nagyobb nehézségek elé néz Oroszország. Válságról természetesen még nem lehet beszélni: az orosz GDP növekedésének arányát még mindig sok ország megirigyelhetné, mindamellett az elmúlt években mutatkozó töretlen fellendülésnek - a jelek szerint - vége, és a kilátások sem éppen bíztatóak.

2008 augusztusa nem csak a grúziai harcok hónapjaként marad em­lékezetes Oroszországban. Részben e háború következményeként, részben más okokból, de a gazdaság állapotát jelzõ fõ mutatók túlnyomó többsége gyorsan romló tendenciát mutatott. A grúziai események hatására a nyugati befektetõk elkezdték kivonni tõkéjüket Oroszországból. Alig néhány hét, sõt nap leforgása alatt 21 milliárd dollárnyi tõke távozott az országból.
A moszkvai értéktõzsdén általános árzuhanás következett be. Jó néhány egymást követõ napon több százalékkal is esett az RTS (a moszkvai tõzsde irányadó indexe), a szerdai árfolyamzuhanás miatt a kereskedelmet is fel kellett függeszteni. Ebbe ugyan a nyugati tõzsdéken mutatkozó negatív tendenciák is belejátszottak, de a fõ okok mégis hazaiak voltak. Mint a Financial Times rámutatott, a legsúlyosabb csapást alighanem maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök mérte a moszkvai börzére, amikor „tisztogatással” fenyegette meg a New York-i tõzsdén is jegyzett szénbányászati vállalat, a Mechel vezetõit, mert azok - szerinte - indokolatlanul kívánják emelni áraikat.
Erõsen romlott az elmúlt hetekben a rubel árfolyama is. A folyamat megállítása érdekében a Központi Bank erõteljes intervencióba kezdett: 4 milliárd dollárért vásárolt rubelt. Közben észrevehetõen lassul a GDP növekedése. Tavaly ez a mutató 8,1 százalék volt, az idén a gazdaságfejlesztési minisztérium elõrejelzése szerint 7,8 százalékra csökken, egyes elemzõk szerint még kevesebbre. Az ipari termelés a nyári hónapok óta stagnál, mutatói 1999 óta a legrosszabb adatokkal ijesztgetik a szakembereket, és persze a lakosságot is.
Aggasztó - megint csak a nyugat-európainál ijesztõbb - méreteket ölt az infláció is. Az árak az idei év elsõ hét hónapjában 9,5 százalékkal növekedtek, míg 2008 végére az emelkedés várhatóan eléri a 15 százalékot. Miközben a nominálbérek ennél lassúbb ütemben nőnek. Decemberben ugyan sor kerül a költségvetésbõl fizetett alkalmazottak bérének indexálására, de ez értelemszerûen tovább gyorsíthatja az infláció ütemét. Oleg Zamulin, pénzügyi szakértõ szerint az idén a versenyszféra egyes ágazataiban a magasan fizetett vezetõknek is financiális problémákkal kell majd szembenézniük: „Nyilvánvaló, hogy a piac zuhanása, a bankok és más pénzügyi vállalkozások hitelproblémái közepette, a gazdaság pénzügyi szektorában mûködõ szervezetek topmenedzsereinek bónuszai és prémiumai csökkenni fognak.”
Egy moszkvai gazdasági tanácskozáson Dmitrij Medvegyev elnök igyekezett lassító hatást gyakorolni a tõzsde esésére, maradásra bírni a külföldi befektetõket (kevés sikerrel), és a költségvetésbõl finanszírozandó segítséget ígért, elsõsorban az állami vállalatoknak. Alekszej Uljukajev, a Központi Bank elsõ elnökhelyettese bejelentette, hogy az állam októberben kezdi el vásárolni orosz társaságok részvényeit, és a bankszektor az év végéig 180 milliárd rubelt kap. Csakhogy ennek is van hátulütõje. Elemzõk véleményét idézve a Newsru.com internetes portál rámutatott, hogy az idén ugyan ezeket a cégeket még nem fenyegetik komoly gondok, de „jövõre a helyzet meredeken megváltozhat. A hitelre szoruló vállalatok költségvetésbõl való anyagi megtámogatása csak elhalasztani képes a probléma megoldását.” A neves közgazdász, Borisz Kagarlickij véleménye szerint „2009 elején az egész hazai gazdaság a stagnálás, ha ugyan nem a recesszió stádiumába léphet”.
Az orosz költségvetés gondjait külön is fokozhatja a katonai kiadások gyors növekedése. Nemcsak a fegyveres erõk fenntartási költségei emelkednek, elsõsorban a flotta és a távolsági légierõ gyorsuló aktivitása következtében, hanem a katonai beszerzések várható jelentõs növekedése miatt is. Mint a Nyezaviszimaja Gazeta rámutatott - de ez általánosan elfogadott nézet -, a grúziai hadmûveletek ismételten kimutatták az orosz fegyveres erõk fegyverzetének és technikai felszereltségének elhasználtságát. Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes a minap jelentette be, hogy a hadsereg és a flotta átfegyverzésére jövõre 1200 milliárd rubelt szándékoznak fordítani.
A rossz hírek sokasága közepette kedvezõen hatott a mezõgazdasági minisztérium bejelentése, amely szerint a tavalyi 81 millió után az idén várhatóan 95 millió tonna lesz a gabonatermés. Csakhogy - a 60-as 80-as évektõl eltérõen - ma már nem a gabonatermés határozza meg jelentõs mértékben az ország gazdasági helyzetét, hanem a kõolaj és a földgáz kitermelése, illetve világpiaci ára. Itt pedig megint a rossz híreké a fõszerep. Az egyik alapvetõ orosz exporttermék, a kõolaj világpiaci ára rövid- és középtávon csökkenõ tendenciát mutat. Eközben pedig az év elsõ hét hónapjában a múlt esztendõ hasonló idõszakához képest a kõolaj-kitermelés 0,8 százalékkal csökkent Oroszországban, és a szakértõk további lassulástól tartanak.
A tartalékok persze továbbra is óriásiak, csakhogy ezek felkutatása, felszínre hozása és elszállítása a távoli vidékekrõl óriási beruházásokat igényel, és - mint az eddigiekbõl kitûnhetett - a történtek után és fényében a nyugati tõke nem siet ebbe beruházni. Hasonló a helyzet a másik alapvetõ energiahordozóval, a földgázzal is. A volt állami villamosenergia-holding egykori vezetõje valósággal apokaliptikus képet fest ennek perspektíváiról. Jegor Gajdarral, az orosz reformok atyjával közösen írt könyvében Anatolij Csubajsz azt állítja, hogy ha a villamos energia felhasználása évente csupán 3 százalékkal növekszik, 2010-re földgázból a szükségesnél már 33 milliárd köbméterrel kevesebb áll csak rendelkezésre. A Gazdasági jegyzetek címû tanulmány szerzõi szerint esetleg nagyvárosokat kell majd akkor télen teljesen kiüríteni, mert nem fogják tudni fûteni, árammal ellátni õket. Csubajsz hangsúlyozza az országára még igazán nem jellemzõ energiatakarékosság szükségességét, de: „az elektromos válság elkerülése végett kénytelenek leszünk a »szent tehénhez«, a gázexporthoz hozzányúlni”. A szakember azt javasolja, hogy az exportszerzõdésekben Moszkva jelezze: ha Oroszországban kedvezõtlen klimatikai viszonyok lépnek fel, csökkenteni fogja az Európába irányuló gázszállítások mennyiségét.
És itt már rólunk szól a dal.