Eperjesi Ildikó
Drámai lépés kell
– állítja Pinkasz Avivi izraeli külügyi államtitkár

Az egész Közel-Kelet jövõje veszélybe került a grúz-orosz konf­liktus miatt - véli az izraeli külügy­minisztérium egyik magas rangú diplomatája. Pinkasz Avivi a Hetek­nek adott exkluzív interjújában elmondta: Moszkva azt ígéri Izraelnek, hogy nem változtat közel-keleti politikáján a kaukázusi válság miatt.

Rendszeresen utaznak mostanában a világ egyik végétõl a másikig az izraeli diplomaták, hogy szilárd koalíciót próbáljanak meg létrehozni Irán feltartóztatásához. Minden évszakban eljutnak a budapesti Külügyminisztériumba is. A héten a jeruzsálemi Külügyminisztérium Európáért és Eurázsiáért felelõs államtitkára járt a magyar fõvárosban. Pinkasz Avivi szerint az iráni atomprogram miatt kialakult válságot békés eszközökkel kell rendezni. „Mi teljesen ellene vagyunk a katonai megoldásnak. Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy egyrészt a legjobb ajánlatokat kell tenni arra az esetre, ha Irán változtatna magatartásán, másrészt pedig szankciókkal kell fenyegetni, ha ezt nem tenné meg” - mondta Avivi a Heteknek Budapesten.
A nyugati titkosszolgálatok ugyanis attól tartanak, hogy Teherán - amely az elmúlt évtizedekben minden közel-keleti konfliktus nyerteseként került ki - a világtól jól elrejtett, földalatti nukleáris létesítményeiben atomfegyverek elõállításán dolgozik. Avivi szerint az teszi Iránt igazán veszélyessé, hogy egyrészt exportálni akarja az iszlám forradalmat, másrészt pedig nagy hatótávolságú rakétái vannak, amelyeket gyaníthatóan nukleáris robbanófejekkel akar felszerelni. Ezek a rakéták már 2500-3500 kilométer sugarúak, Tel Avivnál jóval távolabbi célpontokat is elérhetnek. Izrael ugyanis, csak mintegy ezer kilométerre van Irántól.
Az izraeli diplomácia ezért úgy véli, az egyetlen megoldás, ha Iránt elvágják a Közel-Kelet többi részétõl. Ennek eszköze lehet az izraeli-palesztin békekötés, az izraeli-szíriai békemegállapodás és Irak stabilizálása. „Valami drasztikusat és drámait kell tennünk annak érdekében, hogy Iránt leválasszuk a Közel-Keletrõl” - mondja Avivi. Izrael segítségére lehet, hogy a közel-keleti mérsékeltnek tartott országok egyre inkább felismerik, hogy az iszlám történetében elõször fundamentalista rezsimek kerülhetnek mindenütt hatalomra, például a libanoni Hezbollah, a palesztin Hamasz és Iszlám Dzsihád, az egyiptomi Muzulmán Testvériség személyében.
Nem vérzik-e el az izraeli stratégia rögtön az elsõ lépésnél, vagyis az izraeli-palesztin békefolyamatnál? - merül fel a kérdés. Avivi erre azt mondja, hogy bár Izrael kormányát heteken belül új válthatja fel, még nincs erõs palesztin vezetés, és a jelenlegi amerikai kormányzat is hamarosan távozik, ez legfeljebb annyit jelent, hogy valószínûleg nem tudnak azonnal tetõ alá hozni egy izraeli-palesztin békemegállapodást. „Ha azt kérdezi tõlem, hogy holnapután alá tudunk-e írni egy szerzõdést, azt válaszolom, nem hiszem. Azzal kapcsolatban azonban teljesen optimista vagyok, hogy a folyamat végén lesz békeszerzõdés” - mondja az államtitkár. A szírekkel török közvetítéssel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban azonban már nem ilyen derûlátó. Avivi szerint „Asszad szír elnök egyelõre még nem biztos abban, hogy békét akar-e vagy csak fényképezési lehetõséget”.
Tovább bonyolította a képet az augusztusi orosz-grúz háború. Izrael igyekezett távol tartani magát a konfliktustól, ennek ellenére Moszkva hírbe hozta azzal, hogy a grúzok izraeli fegyverekkel (is) harcoltak. Avivi erre azt mondja, Jeruzsálemben konszenzus van arról, hogy nem exportálnak támadó-fegyvereket olyan országoknak, amelyek konfliktusban állnak szomszédaikkal. Ezért már régóta csak védelmi jellegû fegyvereket adnak el a grúzoknak. „Õszintén szólva errõl nem tudok” - mondja a Heteknek Avivi arra a közel-keleti sajtóban elterjedt hírre, hogy az oroszok a háború idején egy olyan grúziai repteret is bombáztak, amelyet már az Irán elleni izraeli támadásra készítettek fel. Ennek ellenére Jeruzsálemben általános vélekedés, hogy a Közel-Kelet jövõje is veszélybe került a kaukázusi konfliktussal. Grúzia után ugyanis alighanem új korszak kezdõdött a nemzetközi kapcsolatokban. Másrészt pedig egyre inkább jellemzõ, hogy nemcsak a civilizációk között, hanem a civilizációkon belül is folyik a harc, vagyis nemcsak a kereszténység és a judaizmus került szembe az iszlámmal, hanem az iszlámon belül is küzdelem van (például a síiták és szunniták között).
A nagy kérdés, hogy a Nyugat mennyire veszítette el Oroszországot mint szövetségesét a konfliktusok megoldásában. Avivi, aki nemrég Moszkvában tárgyalt, ezzel kapcsolatban optimista. „Oroszországi, benne az orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásaim is meggyõztek arról, Moszkva célja, hogy a helyzet ne eszkalálódjon, hanem inkább lecsillapodjon. Ennek egyik módja, hogy a problémát nem engedjük átterjedni Grúziáról más helyekre, például Iránra, Irakra, Szíriára, Libanonra és Izraelre” - mondta az izraeli államtitkár a Heteknek. „Az orosz vezetés biztosított bennünket arról, hogy ugyanúgy fogják támogatni az izraeli-palesztin, valamint az izraeli-szíriai békefolyamatot, mint eddig. Persze, majd meglátjuk, de úgy érzem, igazat mondtak nekem” - teszi hozzá Avivi.