Morvay Péter
Babilon, a világ öröksége
Tíz év alatt újjáépítenék az ősi várost
Az iraki kormány arra készül, hogy még idén részlegesen megnyitja a nagyközönség elõtt az ókori Babilon régészeti szempontból feltárt és helyreállított részeit - mondta el a Hetek kérdésére Tamara Teneishvili, a bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. Az õsi város újjáélesztésére már elkészült egy tíz évre szóló részletes fejlesztési terv, amely szerint Babilon „hatalmas kulturális és turisztikai potenciállal rendelkezik”. Ennek kiaknázására az elmúlt években nagy nemzetközi összefogás indult el, kormányzati, ENSZ és nonprofit szervezetek koordinálásával.
A háború okozta károk felmérésére az új iraki kormány egy szakértõi csoportot kért fel, amelyet a British Museum Közel-Keleti Részlegének a kurátora, John Curtis vezetett. A Szaddám Huszein megdöntésére indított hadmûvelet befejezése után 2006-ig az amerikai hadsereg egyik fõhadiszállása volt az ókori helyszín. A szakértõk jelentése szerint az éveken át tartó katonai jelenlét sok kárt okozott: a romok fölé egy helikopter-leszállópályát építettek, míg az amerikaiak által megbízott lengyel mûszaki alakulat egy õsi templom alapjait vágta ketté egy lövészárokkal.
„Valóban súlyos károk keletkeztek, ezért az elsõ lépés ezek részletes felmérése volt, teljes régészeti rétegeket távolítottak el” - nyilatkozta lapunknak Tamara Teneishvili, a bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. „Ezt követõen kerülhet sor a mûemlékek állagának megóvására és a helyreállítására. A jelentés elkészült, most a szöveg véglegesítése zajlik. Még az idén szeretnénk nyilvánosságra hozni a Babilon-tanulmányt” - mondta a programigazgató.
Az Irakban zajló régészeti feltárásokat a bagdadi kormány felkérésére az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO felügyeli. 2005-ben Párizsban nemzetközi konferenciát tartottak a babiloni régészeti mûemlékegyüttes jövőjéről. A rendezvényen a részt vevõ országok - az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett olyan kisebb államok is, mint Svájc, Törökország vagy Litvánia - pénzügyi alapot hoztak létre, amelyet a donor országok felajánlásaiból töltöttek fel. „Nagy nemzetközi összefogás kezdõdött” - hangsúlyozta Tamara Teneishvili.
A párizsi konferencia után a babiloni helyreállítás kikerült az UNESCO közvetlen felügyelete alól, és 2006-tól kezdõdõen a munkálatokat az amerikai külügyminisztérium megbízásából a világ egyik legnagyobb non-profit szervezete, a World Heritage Fund (Világörökség Alapítvány) koordinálja. „Tíz évre szóló részletes fejlesztési tervet készítettek, amely nemcsak a leletek megõrzését, hanem az egész helyszín átfogó kialakítását is tartalmazza. Ehhez hatalmas összegekre lesz szükség. Bár az iraki kormány nagyon gazdag, a feladat olyan nagy, hogy sok-sok támogatásra van szükségünk, nem csak anyagiakban, hanem szakértelemben is. Már mûködik az a 30 fõbõl álló tanács, amelybe számos ország delegált vezetõ szakembereket. Támogatást kaptunk többek között Szíriától, Nagy-Britanniától, Oroszországtól és Németországtól - nyilatkozta a programigazgató, aki abban bízik, hogy az erõfeszítések hamarosan látványos eredményeket hoznak. - Bármilyen meglepõ, már ma virágzó vallási turizmus zajlik Irakba, amely a síita iszlám szent helyekre irányul. Meggyõzõdésem, hogy ezt követi majd a kulturális idegenforgalom beindulása is, mivel Irak és ezen belül különösen Babilon városa hatalmas turisztikai potenciállal rendelkezik, legalább akkorával, mint Egyiptom vagy Róma. Bár ma az iraki helyszínek még nem olyan látványosak, mint ezek a világhírû kulturális központok, az õsi Mezopotámia vonzereje óriási, hiszen ez a civilizáció bölcsõje. Ne felejtsük el: Babilon a múltban a világ legfontosabb városa volt.”
„Hihetetlen kincsek rejtõznek itt. Bár csak a város 30 százalékát tárták fel, sikerült megtalálni a híres függõkertek maradványait és a Nabukodonozor király által újjáépített bábeli torony alapjait is. A világhírû tudósok által most folytatott kutatásoktól azt várjuk, hogy további régészeti kincseket hoznak a felszínre” - mondta Teneishvili.
Az iraki szakértõ szerint a hely nemcsak kulturális, hanem vallási szempontból is központi jelentõségû. „Babilon szorosan kapcsolódik a három nagy világvallás Szíriában, Jordániában és Izraelben található szent helyeihez. Egyaránt fontos a zsidók, a keresztények és a muzulmánok számára. Õsi zsidó közösség mûködött itt, és számítunk az õ érdeklõdésükre is, csakúgy mint a bibliai helyszínekre látogató keresztényekre.”
Ehhez természetesen békére van szükség, de az irakiak bizakodók: a Bagdadtól 90 kilométerre délre fekvõ ókori romváros környéke már ma is az egyik legbiztonságosabb területnek számít az országban. Az elmúlt években nem történt itt terrortámadás, köszönhetõen annak, hogy a térségben nincsenek bázisai sem a szunnita lázadóknak, sem a síita milíciáknak.
Az õsi romok mellett található a modern Hilla városa, amelynek polgármestere nagyszabású történelmi szórakoztató parkokat, éttermeket, luxusszállodákat szeretne felépíttetni a turisták számára. Az iraki kormány arra számít, hogy a kulturális turizmus az olajipar mellett Irak legnagyobb iparágává nõhetné ki magát.
