Csingár Edit
Májzsugor
Állatvédők tennék tönkre a hungarikumot

Magyarország libamájtermelõ nagyhatalomnak számított - 2008-ig. A világon megtermelt hízott libamáj nyolcvan százalékát kis hazánktól vásárolták, míg a „Négy Mancs” nevû állatvédõ egyesület be nem tette a lábát a hazai baromfipiacra.

Az állatvédők szerint különös kegyetlenség a szárnyasok kényszertömése, mely egy egészségtelen szerv, az úgynevezett zsírmáj előállítását célozza - ennek beszüntetését kívánják elérni negatív kampányukkal. A lejárató kampány eredmé­nyeként ausztriai és német áru­házláncok is bojkottálták a magyar származású hízott szárnyasokat, egy magyar gyár már le is állt a hízottáru-feldolgozással, és kétszáz dolgozójától is megválni készül. A szakma képviselői gazdasági érdekeket sejtenek a fellépés hátterében, és törvényi védelmet kérnek francia mintára a hungarikumnak számító libamájnak.
Az osztrák székhelyű Négy Mancs legújabb akciója Magyarországra és Franciaországra irányult, melyhez egy listát is közzétettek, e két ország zsírmájtermelő üzemeiről. Bárány László, a magyar Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke lapunknak elmondta, hogy a magyar baromfiágazat súlyos válsággal küszködött eddig is, az európai piaci tendenciák rendkívül nehéz helyzetet teremtettek
a húsipar számára. Ezt tetézi az erős forint, amely az exportot rombolja, a belföldi piacot tekintve pedig az alacsony vásárlóerő miatt fellépett
túltermelés okoz negatív árspirált.
A legnagyobb csapást mégis egy állatvédő szervezet, a Négy Mancs alapítvány negatív kampánya okozta számukra, amely a baromfiágazat talán egyetlen jövedelmező szektorát kívánja tönkretenni. Ha a szervezet törekvése célba ér, akkor - az általuk bojkottált - tizenhárom cég biztosan lehúzhatja a rolót.
A hízott szárnyasok termelésében és feldolgozásában Franciaország a világelső, itt azonban elsősorban a kacsa a favorit. A lúdhízlalásban és a libamáj előállításában a magyarok viszik a pálmát, a világon megtermelt cirka 2300 tonna libamájból 1800 tonna itt készül. A termék exportjában is vezetünk, a kereslet meg is van rá, elsősorban éttermek, szállodák a vevői az ínyencségnek. A lejáratókampány Bárány László szerint azonban nem a májkereskedelemre irányul, hiszen ez a termék nem helyettesíthető mással, a továbbfeldolgozói, gasztronómiai, fogyasztói szektort nem hatja meg az állatvédők álláspontja. A könnyebben támadható kereskedelmi szektort célozták meg, mely hamar meg is hajolt az érvek hatására, és visszamondta a magyar termékek forgalmazását. A terméktanács képviselője úgy látja, hogy a tárgyszerűtlen és rosszindulatú kampány célja egyértelműen a magyar baromfifeldolgozó cégek levadászása, ami különösen húsos falat a németországi piaci szereplőknek. Ők ugyanis a kacsa- és libamáj gyártása mellett keletkező darabolt termékek erős konkurensei.
Legnagyobb ágazati szereplőként épp a Hungerit Zrt.-t érte eddig a legsúlyosabb kár, mivel a cég nemcsak májat, hanem a szárnyasok egyéb részeit is hasznosította, a bojkott révén azonban komoly anyagi kieséssel kell számolnia. Ezt tetézte továbbá, hogy a „sovány” baromfitermékek kereslete is veszélybe került, ami a vállalat sorsát is megpecsételte volna. A Hun­gerit ezért meghátrált, és szeptember elsejével bezárta hízottáru-feldolgozó részlegét, az itt dolgozó kétszáz embert pedig több lépcsőben elbocsátja. Az állatvédők ennek ellenére - korábbi ígéretükkel szemben - mindmáig a tiltólistán tartják a Hungeritet, aminek oka, hogy az ügyvezetőnek személyes érdekeltsége van egy másik, szintén a feketelistán szereplő magyar cégben is, valamint a hízlalásra tenyésztett kacsák és libák utódaival nem tud az állatvédők számára megnyugtató módon elszámolni.
A lejáratáshoz készített sokkoló video- és képanyagról időközben az alapítvány beismerte, hogy nem Magyarországon készültek, a mellettük szereplő leírással ellentétben. Hozzá kell tennünk, hogy az egyesület honlapján közzétett fotók még egy laikust is elgondolkodtatnak, a képileg megjelenített hizlalt és sovány libamáj mérete feltűnően aránytalannak tűnik. Szakmabeli elmondása alapján inkább egy epét ábrázolhat a Négy Mancs fotóján az „egészséges” máj, hiszen a hizlalt állat mája 650-900 grammot, a sovány szárnyasé 200-240 grammot nyom.
A Baromfi Termék Tanács elnöke szerint a megkülönböztetett figyelem a magyarok felé a francia érdekképviselet hatékonyságának is köszönhető, Franciaországban meg sem próbált fiókirodát nyitni a Négy Mancs. Értelme sem lett volna, hiszen a francia hízottmáj-termelők szövetségének elnöke, Jean Schwebel szerint a francia kormány és a szakma képviselői „kellően erőteljes és azonnali választ” adnának a szervezet támadásának a médiában és jogi úton is. A franciáknál egyébiránt törvényileg is védelmet kapott a hízott máj, így a nemzeti hagyományra hivatkozva támadhatatlan az állatvédők számára.
Az évi 6 millió hízott kacsa és liba termelésének megszűnése a szakma számításai szerint a gazdaságban is gyorsan érezhető lesz. Több mint 100 ezer tonna kukoricatakarmány marad feleslegben, a baromfi feldolgozásában érintett 5000 ember munkahelye szűnne meg, ehhez kapcsolódóan 5 milliárd forint adókiesést lehet prognosztizálni. A kereskedelmet érintően az exportnál 25 milliárd fo­rint, a belföldi értékesítésből 5 milliárd forint kieséssel kell számolni.