Szekeres Katalin
Kétarcú ramadán

A muzulmán országok többségében idén szeptember 1-jén kezdõdött a ramadán hónap, amely során a több mint egymilliárd hívõ az iszlám vallásgyakorlat szerint böjtöl. A böjt az iszlám vallás egyik alappillére, melyet Mohamed próféta írt elõ minden muszlimnak a Koránban.

Az iszlám holdév kilencedik hónapja, amely a muszlimok számára a legszentebb, az újhold feltûnésekor kezdõdik, és harminc napon keresztül tart. A muszlim országok között máig nincs megegyezés, hogy pontosan mikor köszönt be a ramadán. Vannak, akik asztronómiai számításokat végeznek, míg mások ragaszkodnak a holdsarló szabad szemmel való észrevételéhez.
A muszlim hagyomány úgy tartja, hogy i. sz. 621-ben Mohamed épp ebben a hónapban kapta a Korán elsõ verseit egy Dzsibril nevû angyaltól a pusztában. Erre emlékezve kell egy hitgyakorló muzulmánnak a ramadán alatt hangosan recitálni (elismételni) az egész Koránt.
Az iszlám böjt célja, hogy a hívõk mély, személyes kapcsolatot létesítsenek Allahhal. Az önfegyelemmel és „szellemük táplálásával” bizonyítani akarják istenüknek, hogy felül tudnak kerekedni a saját testi és lelki vágyaikon. Hasonlóan a nyugati kultúra újévi fogadalmaihoz, sok muszlim fogadalmat is tesz, hogy mit fognak másként, jobban cselekedni a következõ évben. A böjt egy másik célja, hogy a jómódban élõ muzulmánok átérezzék az éhezést, egyfajta sorsközösséget vállalva a szegényekkel.
Az iszlám hagyomány szerint a ramadán egy áldott hónap, melyet Allah rendelt, és ekkor a sátán, valamint a szolgái el vannak zárva a pokolban, hogy ne tudják félrevezetni az iszlámhitûeket. Így, ami gonosz és bûn ekkor történik, azért mind az emberek hibáztathatók. Az ekkor elkövetett negatív cselekedeteknek arányosan nagyobb lesz tehát a büntetése. Ugyanakkor, ha valaki ramadán alatt jót cselekszik, annak a jutalma sokkal nagyobb lesz, mintha máskor tenné, sokakat ez motivál az imádkozásra és az adakozásra.
Az iszlám böjt különlegessége, hogy napfelkeltétõl csak napnyugtáig tart. Ez idõ alatt a hívõk számára tilos az étkezés, az ivás, a dohányzás bármelyik formája (például a vízipipázás is), valamint a szexuális érintkezés. A hithû muszlimok számára ekkor nem elfogadott a televíziózás, a számítógépes játékok használata, a „shoppingolás”, a zenehallgatás. Naplementéig nem lehet rágózni, fogkrémet használni (mivel az ízesítést tartalmaz), sem a barátokkal társasági életet élni. A böjt alatt tartózkodni kell a hazugságtól, rágalmazástól, hamis tanúskodástól, esküdözéstõl, és nem szabad más tulajdonát megkívánni. Az önmegtartóztatás mindenki számára kötelezõ, a gyermekeknek viszont csak tizenkét éves kortól kell böjtölniük. Indokolt esetben a terhes nõk, a betegek vagy az úton levõk késõbb bepótolhatják a kihagyott böjtnapokat, ha nem bírják az éhezést és a szomjazást. Az iszlám országokban ilyenkor napközben gyakorlatilag megáll az élet, lehetetlen ügyeket intézni.
A kemény tilalmak azonban csak naplementéig tartanak. Az est beálltát követõen a hívek annál nagyobb intenzitással adják át magukat a földi örömöknek, az evésnek, ivásnak, egymás vendégül látásának, valamint a szórakozásnak. Az esti órák fesztiválhangulatban telnek, az emberek igyekeznek kielégíteni minden kívánságukat, amelyen másnap ismét „felülkerekednek” pár óra erejéig.
A Korán természetesen kiskaput is hagy a hívõknek, ha nem kívánják megsanyargatni magukat. Jótékonysággal és szegényeknek való adományozással (étkeztetéssel) lehet mentesülni a böjtnapok alól. Sajnálatos módon sok esetben elõfordul, hogy a rengeteg adományt, amelyet a nélkülözõk kapnak, még aznap felélik, így egyaránt sajátos az adakozás motivációja és hasznossága.
A holdév jellegzetességébõl fakad, hogy a ramadán minden évben tizenegy nappal korábbra esik, egyre inkább az év legmelegebb idõszakára, ami azt jelenti, hogy elviselhetetlen hõségben kell az embereknek megtartóztatniuk magukat nemcsak az evéstõl, hanem az ivástól is. Ez nagyon sokszor tömeges rosszullétekhez, egészségügyi problémákhoz vezet a muzulmán országok éghajlati sajátosságai miatt. Nem beszélve arról, hogy a nyári idõszakban a napkelte és napnyugta közötti idõszak is megnyúlik.
Idén az egyiptomi és a palesztin hatóságok azzal igyekeznek megkönnyíteni az éhezõ hívõk számára a ramadánt, hogy a megszokottnál egy hónappal hamarabb állították át az órát, ezzel egy órával közelebb hozva az estét, azaz a napi böjt végét. A palesztinok mindig tudatosan máskor állítják át az órát Izraelhez képest, most ráadásul még a Gázai övezetet uraló Hamasz és a nyugati területeket irányító Fatah egymás közötti ellentétét is úgy fejezték ki, hogy az óraátállítást egymáshoz képest is különbözõ napokon tették meg.
A ramadán végén az iszlámhívõk világszerte hatalmas fesztiválokat tartanak megünnepelve az önsanyargatás végét. Ekkor a családok felöltöznek a legszebb ruháikba, hatalmas lakomákat csapnak, és megajándékozzák egymást. Sokan ekkor adják át a mecseteknek az iszlámban egyfajta szolidaritási adóként funkcionáló kötelezõ adományokat is, melyeket vallási, jótékonysági célra szednek be.