Morvay Péter, Szlazsánszky Ferenc
Rendkívüli helyzet van
Gyorsinterjú Fekete János közgazdásszal a bankválságról

Valóban a csõd szélén áll a világgazdaság?
- Bush elnök nyolc éve vezeti Amerikát. Elõtte egy Clinton nevû férfiú volt az elnök, aki egy kiváló politikus és közgazdász. Átadott egy országot aktív mérlegekkel, költségvetési plusszal. Amit viszont a mostani vezetés tesz, az helytelen. Még az az ember, akit az amerikai közgazdászok között a legtöbbre becsültem, Alan Green-span is hibázott: levitték a kamatot egy százalékra. Amerika nagyon érzékeny a kamatra, a jelentõs csökkentés azt üzente a lakosságnak, hogy most kell hitelt fölvenni, most kell nagyobb házat, nagyobb telket vásárolni. De ha nagyobb házam, nagyobb lakásom van, akkor abba nagyobb bútor is kell. Vagyis: egyszer csak megindult a nagy vásárlási láz.

Fotó: Somorjai L.

Ez miért volt baj? Ha az emberek vásárolnak, az jót tesz a gazdaságnak.
- Azért, mert ez inflációs hatást gyakorolt. Ha mindenki vevõ, akkor az árak fölmennek. Ez történt Amerikában. S ettõl megijedtek, mert az amerikaiak úgy félnek az inflációtól, mint ördög a tömjénfüsttõl, legalábbis azok, akiknek bankbetétjeik vannak. Két év alatt 17 alkalommal emelték fel a kamatot, mindig egy negyedszázalékkal: 1 százalékról fölvitték 5,25 százalékra. Akik nagy ingatlanokat és hiteleket vettek igénybe, azok abban hittek, hogy 2-3 százalék kamattal megússzák. Ez a kamatszint most 9-10 százalék, és miután mindenki meg akar szabadulni az ingatlanától, ezért az ingatlanárak lefelé mennek.
A bankok a nagy versenyben hajlandók voltak 100 százalékban megfinanszírozni egy ingatlanvételt, hiszen minden évben 10-15 százalékkal nõtt az ingatlanok ára Amerikában. Aki belevágott egy ilyen üzletbe, fölvett egymillió dollár hitelt 3 százalék kamattal számolva, most 10 százalék kamatot kénytelen fizetni. Azt hihette, két év múlva másfél millió dollárért fogja eladni a házát, ám mára kiderült, legfeljebb 6-700 ezer dollárt kap érte.

Ráadásul gyenge dollárt…
- Az egy következõ történet. Most még csak ott tartunk, hogy az az ember, aki egymillió dollárral beszállt egy ilyen üzletbe, az két okból is rosszul jár: a kamatok sokszorosak, és az ingatlanok ára lefelé megy. Ezért ott hagyja a bank nyakán az ingatlant, amivel rontja a bankok likviditását, mivel nekik készpénz kell, nem lakás meg ház. Tömegesen ott maradnak a bankoknál ezek az ingatlanok, amelyeknek az eladásából annyi pénz se jön be, hogy az adósságukat kifizessék.
De hogyan lesz egy amerikai jelzálogválságból globális gazdasági válság?
- Aki azt hinné, hogy ez csak az amerikaiak problémája, az nagyot téved. Mert mi történt? Az amerikai bankok ezzel az óriási igénnyel, hogy mindenki hitelt és ingatlant akart venni, nem tudtak lépést tartani. Ezért a jelzáloghitelek fedezete mellett a bankok kötvényeket bocsátottak ki. Ezeket a kötvényeket elhelyezték a nemzetközi pénzpiacon. Akik látták, hogy amerikai jelzálog-hitelpapírokat lehet vásárolni 7-8 százalékos kamatnyereség mellett, miközben Európában a kamat 2-3 százalék volt, rájöttek, hogy ez bomba üzlet, így mindenki beszállt. Angliában, Franciaországban is mindenki vette ezeket a kötvényeket, mint a cukrot. És itt nagy számokról van szó: Amerikának 300 millió lakosa van, ebbõl 15 millió ember vett ilyen ingatlant. És most szinte mind otthagyta. Amerikában két vállalat van, amelyik a jelzáloghiteleket központosítja. Ezt a két vállalatot az állam javaslatára hozták létre, de magántulajdonban vannak, részvényeket adtak el, és a részvények tulajdonosai az igazi tulajdonosok. Adtak nekik két furcsa nevet (Freddie Mac és Fannie Mae - a szerk.). Ezek birtokolják ma az Egyesült Államok jelzáloghitel-állományának több mint felét. Ez a jelzáloghitel-állomány ma 11 billió, azaz 11 ezer milliárd dollár. Amikor a bankoknál elõjött ez a likviditási válság, hogy sehol nem volt pénz, mert mindenki csak az ingatlant hagyta a nyakukon, egy bank csõdbe ment. Úgy hívják, hogy Bear Stearns, ami egy nagybank. Ekkor történt egy nagy változás. Korábban soha nem fordult elõ, hogy az Egyesült Államok Központi Bankja (Federal Reserve - Fed - a szerk.) hitellel kisegített volna valakit, aki bajba került. Most megijedtek, mert ez egy jó nevû bank. És utasították az egyik nagybankot, hogy vegye meg ezt a Bear Stearnst azzal, hogy vállalják, hogy ha ebbõl veszteségük lesz, azt a központi jegybank fedezi.
Ez egy jelzés volt, hogy egyrészt van egy nagybank, ami csõdbe megy Amerikában, másrészt, hogy a Központi Bank beszállt. De a rohamot nem lehetett leállítani. Mikor látták, hogy baj van, a betétesek megrohanták ezt a két vállalatot, amelyik az összes jelzáloghitel felét birtokolja. Akkor már az Amerikai Központi Bank nem tudott nemet mondani, mert ha egy bankot kimentett, akkor ez már precedens. Pláne két olyan cégnek, amelyet állami javaslatra hoztak létre. Szeptember elején az amerikai kormány bejelentette, hogy ezt a két bankot állami ellenõrzés alá vonják. A pénz, amirõl szó van, az egész jelzáloghitel-állomány fele, vagyis közel 5000 milliárd dollár. És ennek a fedezete azok a hitelek voltak, amelyeket jelzáloghitel formájában az amerikaiaknak adtak azért, mert olcsó volt a pénz, és azt hitték, hogy most ilyen világ jön. Végsõ soron azonban az Amerikai Kincstár az, amelyik fizet, hiszen a Fed nem tudja a saját zsebébõl fizetni, hanem õ kifizeti, és aztán leírja a költségvetésbõl. De ez még elõttünk van, most nem tudja senki, hogy mekkora ez az összeg. Az európaiak, akik megvették ezeket a papírokat, már látták, hogy baj van, hiszen a tõzsdén ezeknek a papíroknak az árfolyama lement. Az európai bankrendszer, amelyik ebbõl bevásárolt, most hatalmas veszteségeket szenved el. Na, ennek aztán lesz hatása.
Milyen hatásokra gondol?
- Amit Bush elnök ígért, hogy adócsökkentés lesz (és ezt meg is csinálta), azt nem fogják tudni megtartani. Azt mondták, hogy ebben az évben 200-300 milliárd dollár lesz Amerikában a költségvetési deficit. Szerintem az inkább 400 lesz. Ez csak szep-tember végén fog kiderülni. A külkereskedelmi mérleg deficitje 800 milliárd dollár körül lesz. Ezek megint csak az én számaim, nem állítom biztosra. Hogy a hiányzó idei 800 milliárdot hajlandó-e a Nyugat, Kína, India, a nagyvállalatok, nagybankok finanszírozni - nem tudom. Ennek azonban az lesz a következménye, hogy nem adócsökkentés lesz, hanem adóemelés. Kérdés, hogyan fogja ezt a lakosság elviselni.
Milyen hatással lehet ez az amerikai választásra?
- Az én prognózisom szerint novem-berig nem fog történni semmi. Ez a kormány nem tud mást tenni, hiszen azt ígérte, hogy adót fog csökkenteni. Meg is tette, és már látszik, hogy ez mekkora probléma. 150 milliárd körüli összeget adtak vissza az adófizetõ polgároknak - készpénzben. Ilyen még a világon nem volt: a kincstár visszaadja a befizetett adó egy részét. Az emberek megörültek, és rohannak bevásárolni ebbõl a nem várt összegbõl. Ugyanakkor ez tovább növeli a másik oldalon a költségvetés hiányát.
Beleroppanhat ebbe az Egyesült Államok?
- Amerika azért egy borzasztó nagy ország, amely a világ teljes GDP-jének a 25 százalékát termeli. Nem állítom, hogy csõdbe fog menni. De azt igen, hogy most egy egész rendkívüli helyzet van. Az új amerikai elnöknek - nem tudom, hogy kit fognak választani - döntenie kell, hogy hogyan oldja meg ezt az ikerdeficitet, hogy 400 milliárd a hiány a költségvetésben, amit az amerikai nép finanszíroz, és 800 milliárd a fizetési mérlegben, amit a külföld finanszíroz. Ezek nagyon nagy számok.
(A most 90 éves Fekete Jánossal készült életmûinterjú lapunk következõ számában jelenik meg.)