Tóth-Szente Lili
Pénz beszél?

Az olimpia elsõ tizenkét napja magyar arany nélkül - ilyen sem volt még. Nem csoda, hogy a közvélemény csalódott, értetlen, és magyarázatra vár. A sport­vezetõk (valamint egy-két csõdöt mondott versenyzõ) furcsamód most (még) nem vették elõ a régi lemezt, amelyen a pocsék formaidõzítésrõl, váratlan sérülésekrõl, a rossz idõjárásról, a kényelmetlen ágyakról és a szo­kat­lan környezetrõl szól a nóta. Nyilatkozataikban a pénz a refrén. Nem elõzmények nélkül.

Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke már az év elején arról beszélt, hogy az olimpia - szerinte - rá fog világítani arra, hogy a magyar sport alulfinanszírozott. Igaz, õ ennek igazolását sajátos logikával - a sikerektõl remélte. Schmitt hat aranyérmet várt a Pekingbe utazó magyar küldöttségtõl. Most, a vívók bukása után - amit Nébald-Mincza Ildikó árva bronzérme sem tud feledtetni - már keményebb hangot ütött meg, burkoltan a kormányt hibáztatva a gyenge versenyzésért, mert megszüntette a sportminisztériumot és a Sporthivatalt.

Schmitt az MTI-nek azt is mondta: „Nagyon remélem, hogy a magyar sportnak lesz egy Peking elõtti és egy Peking utáni korszaka.”
De mi volt Peking elõtt?
2004-ben Gyurcsány Ferenc volt sportminiszter, Magyarország új miniszterelnöke megszünteti a sportminisztériumot, valamint a Sporthivatalt, és beépíti az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba. Az ellenzék sérelmezi a döntést, mert a sport lefokozását látja benne.
Majd megváltozik a támogatás mértéke is. A 2005-ös összegnek 2006-ra csak a fele maradt. Ami a most Pekingbe utazó sportolóink akkori teljesítményét illeti, néhány példa arra, milyen eredményeket produkáltak a változó támogatások és a jelenlegi edzési körülményekhez hasonló felkészülési lehetõségek ellenére: Ungvári Miklós cselgáncsozónk világkupa elsõ helyezett lett 2003-ban, 2005-ben, 2007-ben, csapattal 2. lett 2005-ben az Európa-bajnokságon, Barta Nóra mûugrásban 2003-ban megnyerte a Bajnokok Európa Kupáját, Deák Bárdos Mihály birkózó 2000 és 2003 között minden évben szerzett az 1998-ban és 1999-ben begyûjtött világbajnoki érmeihez még egyet.
Néhány hónappal Peking elõtt: Schmitt Pál hat arannyal, Gyenesei István, a sportot felügyelõ önkormányzati miniszter héttel számol. Elbert Gábor szakállamtitkár beadja lemondását. Döntését azzal indokolja, hogy a „szakmai súlypontok meghatározásában, a munkafelfogásban, valamint a munkamegosztásban” nem ért egyet Gyeneseivel.
Megkezdõdik az olimpia. A várt aranyérmek elmaradnak. Helyettük Cseh László szállít úszásban három ezüstöt, Fodor Zoltán kötöttfogású bir­kózásban még egyet, Nébald-Mincza Ildikó pedig egy bronzérmet párbajtõrben. A fent említettek közül Ungvári Miklóstól Amir Gadanov vette el a siker lehetõségét, Barta Nóra a 12. lett, Deák Bárdos Mihály már az elõ­dön­tõben búcsút vett. A többiek - az ökölvívók, a sportlövõk, a vívók, a cselgáncsozók és a birkózók zöme: futottak még…
A bûnbakkeresés pedig megindul: Schmitt Pál mellett Kovács Tamás, a MOB sportigazgatója, a vívók korábbi szövetségi kapitánya is a minisztérium megszüntetését és a pénzhiányt okolja, szerinte 12 éve nincs Magyarországon sportirányítás sem, miután olyanok végzik ezt a munkát, akik nem értenek hozzá.
Bajnai Gordon sportért is felelõs miniszter augusztus elején kiadott közleményében az áll, a kormány több alkalommal több száz millió forintot adott kiegészítõ forrásként a sportköltségvetéshez, azért, hogy a sportolók zavartalanul készülhessenek fel az olimpiára. Kovács az álprofizmus jelének nevezi, hogy a támogatást az utolsó pillanatban kapták az olimpiai sportágak, különösen annak fényében, hogy az olimpiai felkészülés időtartama 6-8 év.
Nádori László az Európai Unió és a Sport címû könyvében azt írja, Magyarországon az állam gazdasági termelésének 0,2 százalékát fordítja a kormány a sport támogatására, míg a tagországokban ez a bruttó nemzeti termék 0,4 és 3,5 százaléka között mozog.
Ezzel az állítással Gyenesei István sem vitatkozik. Szerinte többet adnának, ha a gazdasági helyzet ezt lehetõvé tenné.
Ami Peking után várható: Gyenesei szerint 2009-ben megtartanák azt a kiemelt támogatást, amit az idei évben adtak, ez pedig 3 milliárd többletet jelentene. Azt is tanácsolta, az olimpia után kezdjék el megvizsgálni, mi lehet az oka, hogy nem jöttek a várt eredmények.
Schmitt reméli, hogy a miniszterelnök az olimpián tett látogatása után elgondolkodik azon, hogy milyen sportlétesítmények vannak, milyen körülmények között készülnek más országok, milyen színvonalú versenyek vannak, s milyen nehéz a döntõbe bejutni.
Gyurcsány Ferenc a HVG-nek adott interjújában a finanszírozási kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy igazuk van azoknak is, akik azt mondják, hogy lehetne erre többet költeni, és hogy õ lesz az utolsó, aki azt mondja, hogy nem. De hozzátette, hosszú a sora azoknak, akikre költeni kell. Viszont aki csak annyit tud mondani, hogy lehetne rá költeni, és nem tud többet hozzátenni, annak nincs igaza.