Munkatársunktól
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Újra fellángolt a vita az egyik legnagyobb választói csoport, a nyugdíjasok ügyében. Még két év hátra van a választásokig, de már most vita tárgya, melyik párt mennyi járandóságot szánna a szépkorúak számára. A Fidesz változtatna a mostani számolási struktúrán, amely - ahogy megkeresésünkre egy szakértő nyilatkozta - hangzatos ugyan, de hátrányos az érintettek számára.
Nagy vihart kavart Orbán Viktornak a közelmúltban tett nyilatkozata, miszerint ha kormányra kerülnének, megváltoztatnák a jelenlegi nyugdíjszámítási módszert, és áttérnének az inflációt követő elszámolásra. Jelenleg az úgynevezett svájci indexálás (azaz vegyes számítás) dívik. Ennek értelmében fele-fele arányban veszik figyelembe a pénzromlás ütemét és a keresetek alakulását. Ezek számtani átlagaként állapítják meg, mekkora legyen az év eleji nyugdíjemelés. Amennyiben a terveken felül módosul az infláció, illetve a keresetnövekedés, akkor akár év közben is visszamenőlegesen megkapják az érintettek a különbözetet. Így történik ez idén is, hiszen az év eleji 5 százalékos emelés után májusban 1,1 százalékos plusz emelést kaptak a nyugdíjasok, mivel az infláció a várakozásokon felül emelkedett az első hónapokban.
Hatalomra kerülése esetén a Fidesz megváltoztatná ezt a rendszert, és 100 százalékosan csak az inflációt venné figyelembe a nyugdíjak korrigálásakor. Ez valóban előnyösebb abban az esetben, amikor igen magas a pénzromlás üteme, viszont alacsony a keresetnövekedés. Éppen ez történt tavaly. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Korózs Lajos elismerte, hogy 2007-ben a svájci indexálás miatt 3,8 százalékkal csökkent a nyugellátások reálértéke, szemben az inflációt követő számítással, amely esetben reálértéken maradt volna. Ez a tavalyi nettó jövedelmek csökkenésének volt betudható, ám - ahogy Korózs hangoztatta - ez kivételes évnek számít, hiszen páratlanul alacsony, 2,8 százalékos nettó keresetnövekedés páratlanul magas, 8 százalékos inflációval párosult. Ez az arány azonban egy átlagosnak mondható évben kedvezően alakul. Az államtitkár meggyőződése szerint a vegyes számítás előnyösebb a nyugdíjasoknak. A 2001-ben bevezetett számítás óta ez az első év, amikor hátrány származott a nyugdíjasok számára. Visszatekintve azonban jól látszik, hogy lényegesen jobban emelkedhettek a nyugdíjak a mostani vegyes számítás szerint, szemben az inflációt követő módszerrel. A nyugdíjak 1997 óta 49 százalékkal növekedtek, míg ha csak az inflációt vették volna alapul, csupán 18,5 százalékkal emelkedtek volna. Ez utóbbi számítási mód tehát képes arra, hogy megőrizze a nyugdíjak reálértékét, de igazságtalan abban a tekintetben, hogy az érintettek nem részesedhetnek a gazdaság növekedéséből. Sőt, minél régebb óta van valaki nyugállományban, annál nagyobb szakadék keletkezik a keresetek között.
Harrach Péter, a KDNP alelnöke szerint a Gyurcsány-kormány helytelen gazdaságpolitikája és sorozatos rossz döntései miatt alakult kedvezőtlenül tavaly a gazdaság helyzete. Emiatt átlagosan 30 ezer forinttal rövidítette meg a kormány a nyugdíjasokat. A mostani ellenzéki párt ezért támogatja az inflációt követő indexálást, hogy ez ne fordulhasson elő a jövőben.
Megkeresésünkre Piros Istvánné, a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) Nyugdíjbiztosítási Bizottságának elnöke elmondta, hogy számukra nem kérdés, melyik számítási mód az előnyös: a svájci indexálás. „Ennek a módszernek az az előnye, hogy amennyiben nő a gazdaság teljesítménye, ebből a nyugdíjasok is részesedhetnek. Alapvetően úgy látjuk, hogy mivel a nyugdíjjárulék a keresetek után fizetendő járulék, ezért a keresetekhez kellene igazítani a nyugdíjakat. Az igazi megoldás ezért a csupán a nettó keresetnövekedéshez való igazítás lenne a nyugdíjasok számára. Ebben az esetben lenne lehetőség megőrizni a nyugdíjak színvonalát a keresetekhez képest - szögezte le. -A pusztán az inflációhoz való korrigálást nem támogatjuk, mert az csupán arra elegendő, hogy megőrizze a nyugdíjak reálértékét, de arra nem, hogy megtartsa a nyugdíjak színvonalát. Ezért a NYOK nem támogatja a Fidesz elképzelését. A mai magas infláció mellett látszólag ugyan előnyösebb lenne, de ez csak átmeneti előnyt jelent. Még a mostani, vegyes számítás is csak közelíti a színvonal megőrzését, de ez sem elegendő. Tudjuk azonban - tette hozzá -, hogy a tisztán a keresetekhez való kötés nem elérhető, mert ez nagyobb kiadást követelne meg az állam részéről.
A nyugdíjasokat mindenképpen veszteség éri azóta, amióta átálltunk a vegyes számításra. 2001-től, amikor a keresetek alapján való számításról áttértünk a jelenlegi rendszerre, ez évente 40-50 milliárdos veszteséget jelentett a nyugdíjasok számára. Azóta fokozatosan elszakadtak a nyugdíjak a keresetektől, a 13. havi nyugdíj gyakorlatilag nem egy jótétemény, hanem a leszakadás kompenzálása volt. Az elnök szerint ezzel az intézménnyel értük el ugyanis az 1989-es színvonalat, tehát az akkori nyugdíjszintet a fizetésekhez képest.”
