Munkatársunktól
Kit védenek?
Budaházyt és Képírót képviseli a Nemzeti Jogvédő Alapítvány

A háborús bûnökkel vádolt Képíró Sándor, egy 1959-ben gyilkosságért halálra ítélt csendõrtiszt; az MTV ostromában részt vett futballhuligánok; valamint az évek óta a kormányellenes tüntetések reflektorfényében tündöklõ Budaházy György - valószínûleg az egyetlen kapcsolat közöttük az, hogy valamennyiüket a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány védi.

Kedden tartotta sajtótájékoztatóját a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány, amely többek között annak is köszönheti ismertségét, hogy elérte a Ságvári Endre lelövéséért 1959-ben elítélt Kristóf László csendõrtiszt rehabilitációját, illetve õk képviselik a háborús bûnökkel vádolt Képíró Sándort is.
„Igen durva és tömeges megsértése folyik Magyarországon a jogoknak” - mondta a találkozón Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottságtól nemrég „eligazolt” jogász, aki meghívott vendégként volt jelen az eseményen. Közben Grespik László nyelvészi képességeirõl is tanúságot tett a jelenlevõk elõtt: tõle származik ugyanis a „spontán tüntetés” kifejezés, melynek köszönhetõen már nem lehet feloszlatni egy tüntetést csak azért, mert idõ hiányában elmulasztották bejelenteni. Továbbá õ terjesztette elõ a „gyülekezési jogi tárgyaló” szószerkezetet is, amely olyan embert jelöl, aki a tüntetõk és a rendõrök között közvetít majd a jövõben. Minderre szerinte azért van szükség, mert a meg nem értett tüntetõknek „a haja szála az egekben van” amiatt, hogy senki sem hallgatja meg õket.
Gyurta Tibor együttmûködõ ügyvéd jogi gumibotnak nevezte a passzív engedetlenséget, tehát azt, hogy valaki ötvenezer forintra büntethetõ legyen, ha nem engedelmeskedik a rendõri felszólításnak. Ennek eltörléséért is harcol ugyanis a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány. Az MTV-székház ostromának ügye kapcsán Gyurta elmondta: azért nem szabható ki ötéves börtönbüntetés a „hazafiakra”, mert az MTV nem számít „közérdekû üzemnek”, és amúgy is sértette a véleménynyilvánításhoz való jogot, amikor nem olvasták be a rongálók petícióját.
Üdítõ témaként szóba került még az egri Markhot Ferenc kórház, melynek magánkézbe kerülését akarják megakadályozni, és a délvidéki magyarok állampolgársági státusa is. Végül pedig Budaházy Györgynek arról a perérõl értekeztek a nemzet jogászai, amely a 2002-es hídfoglalásának törvényességét vizsgálja. Ennek nem jogerõs ítélete Morvai Krisztina szerint az ötvenes évek szellemét idézi, tudniillik a diplomás Budaházyt és társait „megalázó jelleggel” harminc nap „utcaseprésre” ítélték.