Piros Péter
Szalonrasszizmus vagy józanság?
Törvénytelen romasegítő program

„Aki nem akar dolgozni, ne is kapjon segélyt” - mondta ki a monoki önkormányzat május közepén. A valószínûsíthetõen már létezõ gyakorlatot azóta több község is bevezette, ám a héten a kisebbségi ombudsman úgy ítélte meg, hogy az intézkedés törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív jellegû.

Tovább gyûrûzik a monoki önkormányzatban megfogant döntés ügye, amely alapján csak az részesülhetne munkanélküli segélyben, aki közmunka keretében megdolgozik érte (Aki nem akar dolgozni, ne is kapjon segélyt. Hetek, 2008. június 6). A nagy vihart kavart ügybe az ország különbözõ megyéibõl további önkormányzatok is „beszálltak”: a monokihoz hasonló intézkedést hozott Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata is.
E hét keddjén pedig újra felkorbácsolódtak az ügy körüli indulatok: Kállai Ernõ kisebbségi ombudsman tette közzé jelentését, melyben az áll, hogy a Monokhoz csatlakozó önkormányzatok tudatosan sértettek törvényt, amikor meghozták döntésüket. A magától értetődő kérdésre, hogy miként kerül a képbe a kisebbségi ombudsman, maga Kállai adta meg a választ: „a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belõle, ami végiggyûrûzik az egész országon, ezért vált szükségessé a hivatali vizsgálat”. Ezeken túl az országgyûlési biztos a „sorok között megbúvó kirekesztõ gondolkozásmódot, szalonrasszizmust” lát a háttérben.
Ivád község polgármestere szerint is vannak az ügyben rasszista színezetû elemek, ám természetesen nem saját településére gondol. A falu elsõ embere a Heteknek nyilatkozva azt fejtegette, hogy a rendelet azok felé irányult, akik munkaképesek, és szeretnének is dolgozni. „Ha ezen emberek fele roma, akkor mit tettünk? Hát, majdhogynem létrehoztunk egy romasegítõ programot” - érvel Ivády Gábor. És ha tovább folytatná gondolatmenetét, kiderülne, hogy a kisebbségi ombudsman azt próbálja megakadályozni, hogy az önkormányzat a munka világába visszasegítse a - többek között - roma származású lakosokat is. Ivády következtetése pedig így hangzik: „annyira vagyunk mi rasszisták, mint amennyire rasszista az összes cigányintegrációs program”.
Szintén elutasította az ombudsmani véleményt Aros János, Sárospatak alpolgármestere, aki szerint a jelentés ellentétet szít romák és nem romák között. A döntés tehát az alpolgármester szerint nem a romákról, hanem azokról szól, „akik sportot ûznek a segélyek kijátszásából, és ezáltal több jövedelemhez jutnak, mint azok, akik negyven órában dolgoznak köztisztviselõként vagy közalkalmazottként”. Franka Tibor, Kerepes elsõ embere pedig már a kisebbségi ombudsmant sem látja autentikus személynek az ügyben, mivel szerinte nem kisebbségi kérdésrõl van szó. Az ügyben Franka az Alkotmánybírósághoz fordul, és július elsejétõl alkalmazza majd a megszavazott határozatot.
Valós társadalmi problémát lát az ügy mögött a kormány részérõl nyilatkozó Daróczi Dávid kormányszóvivõ: „Magyarországon viszonylag sokan vannak olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szociális segélyezés rendszerét, és arra rendezkednek be, hogy a segélyekbõl éljenek” - mondta kedden újságírók elõtt, hozzátéve, hogy a problémát mégsem törvénytelen eszközökkel kell megoldani. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye pedig azt tartalmazza, hogy a céljuk az, hogy segély helyett munkához juttassák a munkanélkülieket, mindazonáltal a segélyért munkát elvvel nem értenek egyet.
A kormányszóvivõ által felvázolt problémát egyébként Ivády szerint sem oldja meg az önkormányzati döntés. Egyrészt, mert nem is erre hivatott, valamint azért, mert eleve betarthatatlan: „Az önkormányzatnak nincs joga megváltoztatni a szociális támogatásokat, a döntés csupán arról szól, hogy kérjük a jegyzõt a nem dolgozó személy ügyének felülvizsgálására.”
Az egyetlen terület, amiben egyetértés van a felek között az, hogy a törvényi kereteket kellene módosítani: Kállai ombudsman is azt nyilatkozta szerdán, hogy „a jelenlegi szociális ellátó rendszer nem megfelelõ”, Ivády szerint pedig a szociális, foglalkoztatási és önkormányzati törvény is helyesbítésre szorul.
Mint arról lapunkat az Önkormányzati Minisztérium informálta, a konkrét ügyeket az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal fogja vizsgálni. A közigazgatási hivatalok döntései azonban nem kötelezõ érvényûek a helyi önkormányzatokra nézve, így döntést csak az Alkotmánybíróság megsemmisítõ határozata hozhat, addig pedig több év is eltelhet.