Ahhoz, hogy fizikai és szellemi képességeinket maximálisan ki tudjuk
használni, szervezetünknek különféle tápanyagokra van szüksége. Ezeket a modern
kor embere hajlamos tabletták és más csodabogyók formájában magához venni, pedig
különösen ilyenkor, nyár elején számtalan zöldség és gyümölcs áll
rendelkezésünkre a természet terített asztaláról, hogy szervezetünk megkapja,
amire ténylegesen szüksége van.
![](zoldseg.jpg)
A piacokon és a kertekben fellelhetõ, ehetõ növényeink nemcsak a szemnek és
az ízlelõbimbóknak okoznak nagy örömöt, hanem arra is lehetõséget adnak, hogy
feltöltsük velük vitamin- és ásványianyag-tartalékainkat. Erre többek között
azért alkalmasak, mert felvehetõ formában tartalmazzák a tápanyagokat a
sejtjeink számára. Esetükben például nem kell attól félnünk, hogy a drágán
megvett étrend-kiegészítõk hatóanyagai változatlan formában távoznak
szervezetünkbõl.
A most érõ meggy többek között tartalmazza a B-vitaminok minden fajtáját, így
jótékonyan hat az emésztésre és az idegek mûködésére is. Ásványianyag-tartalma
(kalcium, kálium és magnézium) segíti a vér megtisztítását, és eltünteti az
erekben lévõ lerakódásokat is, így a köszvénnyel küszködõknek is
megkönnyebbülést hozhat. Emellett igen jó antioxidáns hatású, az oxigén szabad
gyökökkel is hatásosan veszi fel a harcot. Fogyasztása akkor a leghatásosabb, ha
közvetlenül a fáról történik, mivel nem utánérõ gyümölcsrõl van szó, és leszedve
hamarosan romlásnak indul.
A táplálkozástudományi ajánlások szerint naponta 40-80 dkg gyümölcs- és
zöldségfélét kellene fogyasztani - tájékoztatta lapunkat Szász-Gyõzõ Zsuzsanna.
A Magyar Dietetikusok Országos Szervezetének szakértõje azt is feltárta, hogy
minél hosszabb ideig tartó hõhatásnak - azaz fõzésnek, sütésnek - vetjük alá az
ételkészítéshez felhasznált nyersanyagokat, annál nagyobb vitaminveszteséggel
kell számolnunk. Ezért törekedjünk arra, hogy mindennap többször szerepeljen az
étrendünkben friss, nyers gyümölcs és/vagy zöldségféle. Érdemes elõnyben
részesíteni a hazai, idényjellegû gyümölcsöket és zöldségeket. Ha módunkban áll,
elsõsorban olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyek elõállításuk során minél
kisebb vegyianyag-felhasználásnak voltak kitéve.
Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy szervezetünk megkapja a szükséges
tápanyagokat, mert fizikai képességeinket (kitartás, ügyesség, fürgeség) és
szellemi aktivitásunkat (tanulási és emlékezõképesség, reakcióidõ) csak ekkor
tudjuk maximálisan kihasználni. „Mûködésünkhöz” egyaránt szükségünk van a makro-
és mikrotápanyagokra. Az elõbbiekhez tartoznak a nagyobb mennyiségben magunkhoz
vett fehérjék, zsírok, szénhidrátok, míg a mikrotápanyagok leginkább ismert
képviselõi a vitaminok és az ásványi anyagok. Ezek - bár jóval kisebb
mennyiségre van szükségünk belõlük - ugyanúgy elengedhetetlenek.
A tipikus nyugati étrend legnagyobb veszélye a túltápláltság és az, hogy a
túlzott mértékû fogyasztás „üres kalóriában” gazdag, lebontott, finomított
ételekbõl történik. A liszt finomítása során például eltávolítják a gabonaszem
héját és csírakezdeményét, így többek között távozik a vastartalom és a
B1-vitamin több mint nyolcvan százaléka is.
Mai instant korunkban mindenki olyan élelmiszert vagy tablettát akar, amely
minden nélkülözhetetlen tápanyagot egyszerre tartalmaz. Ilyen azonban nem
létezik. Leginkább a családanyák odafigyelésére van szükség, õk tudják
elsõsorban befolyásolni, mi kerül az asztalra. Hiszen a változatos, megfelelõen
összeállított étrend fedezheti a szervezet vitamin- és
ásványianyag-szükségletét. Ennek az egyszerûnek tûnõ elvnek a megvalósítása
azonban nem is annyira könnyû. A 2003-2004-es hazai Országos Lakossági
Egészségfelmérés (OLEF) alapján elmondható, hogy a nátriumbevitel nõk esetében
több mint kétszerese, férfiaknál több mint háromszorosa volt az ajánlott napi 2
grammnak. Káliumból azonban az ajánlott napi 3,5 grammnál átlagosan kevesebb
volt a fogyasztás, az átlag kalcium- és C-vitamin bevitel férfiaknál és nõknél
szintén egyaránt alatta maradt az ajánlott értéknek. Vasból a férfiak az
ajánlottnál többet, a nõk viszont kevesebbet fogyasztottak átlagosan.
A különbözõ étrend-kiegészítõ készítmények elsõsorban olyan helyzetekben
jelenthetnek segítséget, amikor valamiért egyes vitaminokból és ásványi
anyagokból többre van szükségünk. A nem, az életkor vagy bizonyos állapotok (pl.
terhesség , szoptatás, hosszan elhúzódó lázas állapot, alultápláltság, fokozott
stressz, gyulladásos betegségek stb.) jöhetnek itt szóba, ám valamennyi esetben
szakember (orvos, dietetikus, gyógyszerész) bevonásával, az általuk
meghatározott mennyiségben és ideig tanácsos fogyasztani a szereket.
Egyre gyakoribb, hogy az emberek tablettákat használnak táplálkozási
fogyatékosságaik pótlására, ráadásul gyakran alkalmazva a „minél több, annál
jobb” elvet. Pedig a modern kutatások igazolják Paracelsus régi megállapítását,
hogy „a dózis határozza meg azt, hogy mi a méreg”. Szász-Gyõzõ Zsuzsanna
elmondása szerint például sportolóknál, testépítõknél gyakran lehet találkozni
az étrend-kiegészítõk túlzásba vitt fogyasztásával. A különbözõ vitaminok és
ásványi anyagok indokolatlan bevitelének számtalan káros következménye lehet. A
nagy mennyiségû kalcium székrekedést válthat ki, ronthatja a vas felszívódását,
és vesekõ kialakulásához vezethet. Az ajánlottnál tartósan nagyobb vasbevitel
kedvezhet különbözõ baktériumok elszaporodásának, s ezáltal növelheti a
fertõzések veszélyét. Egy finnországi - harmincezer emberen végzett - vizsgálat
szerint a béta-karotin és az E-vitamin ajánlott mennyiségének többszörösét
rendszeresen fogyasztók körében megnõtt a tüdõrák és a szív- és érrendszeri
betegségek elõfordulásának aránya.