Bagyarik Cecília
Csodabogyók kora
Minden megvan a természetben, amire szükségünk lehet

Ahhoz, hogy fizikai és szellemi képességeinket maximálisan ki tudjuk használni, szervezetünknek különféle tápanyagokra van szüksége. Ezeket a modern kor embere hajlamos tabletták és más csodabogyók formájában magához venni, pedig különösen ilyenkor, nyár elején számtalan zöldség és gyümölcs áll rendelkezésünkre a természet terített asztaláról, hogy szervezetünk megkapja, amire ténylegesen szüksége van.

A piacokon és a kertekben fellelhetõ, ehetõ növényeink nemcsak a szemnek és az ízlelõ­bimbóknak okoznak nagy örömöt, hanem arra is lehetõséget adnak, hogy feltöltsük velük vitamin- és ásványianyag-tartalékainkat. Erre többek között azért alkalmasak, mert felvehetõ formában tartalmazzák a tápanyagokat a sejtjeink számára. Esetükben például nem kell attól félnünk, hogy a drágán megvett étrend-kiegészítõk hatóanyagai változatlan formában távoznak szervezetünkbõl.
A most érõ meggy többek között tartalmazza a B-vitaminok minden fajtáját, így jótékonyan hat az emésztésre és az idegek mûködésére is. Ásványianyag-tartalma (kalcium, kálium és magnézium) segíti a vér megtisztítását, és eltünteti az erekben lévõ lerakódásokat is, így a köszvénnyel küszködõknek is megkönnyebbülést hozhat. Emellett igen jó antioxidáns hatású, az oxigén szabad gyökökkel is hatásosan veszi fel a harcot. Fogyasztása akkor a leghatásosabb, ha közvetlenül a fáról történik, mivel nem utánérõ gyümölcsrõl van szó, és leszedve hamarosan romlásnak indul.
A táplálkozástudományi ajánlások szerint naponta 40-80 dkg gyümölcs- és zöldségfélét kellene fogyasztani - tájékoztatta lapunkat Szász-Gyõzõ Zsuzsanna. A Magyar Dietetikusok Országos Szervezetének szakértõje azt is feltárta, hogy minél hosszabb ideig tartó hõhatásnak - azaz fõzésnek, sütésnek - vetjük alá az ételkészítéshez felhasznált nyersanyagokat, annál nagyobb vitaminveszteséggel kell számolnunk. Ezért törekedjünk arra, hogy mindennap többször szerepeljen az étrendünkben friss, nyers gyümölcs és/vagy zöldségféle. Érdemes elõnyben részesíteni a hazai, idényjellegû gyümölcsöket és zöldségeket. Ha módunkban áll, elsõsorban olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyek elõállításuk során minél kisebb vegyianyag-felhasználásnak voltak kitéve.
Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy szervezetünk megkapja a szükséges tápanyagokat, mert fizikai képességeinket (kitartás, ügyesség, fürgeség) és szellemi aktivitásunkat (tanulási és emlékezõképesség, reakcióidõ) csak ekkor tudjuk maximálisan kihasználni. „Mûködésünkhöz” egyaránt szükségünk van a makro- és mikrotápanyagokra. Az elõbbiekhez tartoznak a nagyobb mennyiségben magunkhoz vett fehérjék, zsírok, szénhidrátok, míg a mikrotápanyagok leginkább ismert képviselõi a vitaminok és az ásványi anyagok. Ezek - bár jóval kisebb mennyiségre van szükségünk belõlük - ugyanúgy elengedhetetlenek.
A tipikus nyugati étrend legnagyobb veszélye a túltápláltság és az, hogy a túlzott mértékû fogyasztás „üres kalóriában” gazdag, lebontott, finomított ételekbõl történik. A liszt finomítása során például eltávolítják a gabonaszem héját és csírakezdeményét, így többek között távozik a vastartalom és a B1-vitamin több mint nyolcvan százaléka is.
Mai instant korunkban mindenki olyan élelmiszert vagy tablettát akar, amely minden nélkülözhetetlen tápanyagot egyszerre tartalmaz. Ilyen azonban nem létezik. Leginkább a családanyák odafigyelésére van szükség, õk tudják elsõsorban befolyásolni, mi kerül az asztalra. Hiszen a változatos, megfelelõen összeállított étrend fedezheti a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükségletét. Ennek az egyszerûnek tûnõ elvnek a megvalósítása azonban nem is annyira könnyû. A 2003-2004-es hazai Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) alapján elmondható, hogy a nátrium­bevitel nõk esetében több mint kétszerese, férfiaknál több mint háromszorosa volt az ajánlott napi 2 grammnak. Káliumból azonban az ajánlott napi 3,5 grammnál átlagosan kevesebb volt a fogyasztás, az átlag kalcium- és C-vitamin bevitel férfiaknál és nõknél szintén egyaránt alatta maradt az ajánlott értéknek. Vasból a férfiak az ajánlottnál többet, a nõk viszont kevesebbet fogyasztottak átlagosan.
A különbözõ étrend-kiegészítõ készítmények elsõsorban olyan helyzetekben jelenthetnek segítséget, amikor valamiért egyes vitaminokból és ásványi anyagokból többre van szükségünk. A nem, az életkor vagy bizonyos állapotok (pl. terhesség , szoptatás, hosszan elhúzódó lázas állapot, alultápláltság, fokozott stressz, gyulladásos betegségek stb.) jöhetnek itt szóba, ám valamennyi esetben szakember (orvos, dietetikus, gyógyszerész) bevonásával, az általuk meghatározott mennyiségben és ideig tanácsos fogyasztani a szereket.
Egyre gyakoribb, hogy az emberek tablettákat használnak táplálkozási fogyatékosságaik pótlására, ráadásul gyakran alkalmazva a „minél több, annál jobb” elvet. Pedig a modern kutatások igazolják Paracelsus régi megállapítását, hogy „a dózis határozza meg azt, hogy mi a méreg”. Szász-Gyõzõ Zsuzsanna elmondása szerint például sportolóknál, testépítõknél gyakran lehet találkozni az étrend-kiegészítõk túlzásba vitt fogyasztásával. A különbözõ vitaminok és ásványi anyagok indokolatlan bevitelének számtalan káros következménye lehet. A nagy mennyiségû kalcium székrekedést válthat ki, ronthatja a vas felszívódását, és vesekõ kialakulásához vezethet. Az ajánlottnál tartósan nagyobb vasbevitel kedvezhet különbözõ baktériumok elszaporodásának, s ezáltal növelheti a fertõzések veszélyét. Egy finnországi - harmincezer emberen végzett - vizsgálat szerint a béta-karotin és az E-vitamin ajánlott mennyiségének többszörösét rendszeresen fogyasztók körében megnõtt a tüdõrák és a szív- és érrendszeri betegségek elõfordulásának aránya.