Hajdú Sándor
Gázra várva
Makó reménysége

Makó csodára vár. Ha gáz van, minden van - legalábbis erre számít a térség lakossága. Bár még mindig nem lehet biztosan tudni, megéri-e a hatalmas földgázkészlet felszínre hozása, biztató jelnek vehetõ, hogy a közelmúltban a világ egyik legnagyobb olajcége is beszállt a makói gázkincs kutatásába.

Fotó: MTI

Tavaly röppent fel a hír, hogy óriási földgázmezõt fedezett fel Makó térségében a kanadai Falcon Oil & Gas. Mivel hazánk jelenleg 80 százalékban az orosz forrásokból fedezi a gázszükségleteit, a makói gázmezõ iránt nagy reménységet táplál a szakma. Ha valóban kinyerhetõ a kincs, az éves magyar szükségletet egy az egyben képes lesz kielégíteni, sõt - ha beigazolódnak a becslések - akár Magyarország 40 évi gázfogyasztásának megfelelõ mennyiségét is biztosíthatja.

Biztató jelek

A történet egyetlen szépséghibája az, hogy - az egyébként Európa legynagyobb földgázmezõjének számító területen - a földgáz mintegy 6000 méter mélységben található, így ennek felszínre hozása igen drága mulatság, kinyeréséhez speciális technológiára van szükség.
Napjainkban is folyik a kutatásnak azon szakasza, amely arra keresi a választ, kinyerhetõ-e gazdaságosan a földgáz. A térségben folyamatosan telepítik a kutakat. Hivatalos eredményrõl tehát - nem meglepõ módon - nem kaptunk tájékoztatást, ám a remélhetõen sikeres végkimenetelre kellõ biztatást ad az a tény, hogy a világ egyik legnagyobb multinacionális vállalata, egyben a legnagyobb olajcég, az amerikai ExxonMobil részesedést vásárolt a projektben. Ez az elsõ eset, amikor a cég elhagyta Észak-Amerikát. Az Exxon, az olajipar legjelentõsebb szereplõje pedig beengedte társként a hazai Molt 67 százalék erejéig.
Nem véletlen az Exxon érdek­lõ­dése, hiszen õk rendelkeznek azzal a technológiával, amely alkalmas a mélyen fekvõ gáz kitermelésére. De ahogy a szakemberek mondják, nem elsõsorban a mélység, hanem inkább a hatalmas nyomás és a hõség okozza a nehézséget. Egy átlagos adottságú gázmezõn a hagyományos kút költsége 2 és 4 millió dollár közé esik, a nem konvencionális kút fúrásának költsége azonban a 8-12 millió dollárt is elérheti, nem beszélve a kapcsolódó felszíni létesítmények fenntartásáról, amely akár 40 millió dollárba is kerülhet.
A magyar állam is érdekelt a kitermelésben, hiszen a gázvagyon 12 százalékának megfelelõ bányajáradék õt illeti meg. Ez a valószínûsíthetõ 600 milliárd köbméterre vetítve 5 ezer milliárd forint állami bevételt jelenthet.

Makói csodavárás

Makón, a leszakadóban lévõ kistérségben a gázmezõ mint remélve várt csoda tartja életben a megélhetési reményeket. Sokan már most pályáznak állásra a gázkitermelésre alakult vállalatnál.
Makót elhagyva a határ felé, a csanádpalotai részen egy gázkút közvetlen közelében egy traktor éppen búzát vegyszerez. A gép vezetõjétõl érdeklõdünk, merre is lehet a gázkincset rejtõ árok. Péter, miután jót nevetett a kérdésünkön, egyszerûen körbe mutat: „Itt és ott - válaszolta. - De leginkább úgy hat kilométer mélyen a talpunk alatt” - mondta.
A gázkincs a környékbeli gazdákat is izgalomban tartja. Várják, kinek a földjét veszi meg jó áron a cég. Péter szerint hiába a reménykedés, mert a gáz kitermeléséhez nem kell sok terület, inkább csak a szervizutak céljára vesznek majd földet. Évek óta várják a kitermelés kezdetét a környékbeliek, mert a térségben magas a munkanélküliek létszáma - magyarázza Péter.
A makóiak véleménye megoszlik a térség és a város hasznát illetõen. Ferenc, a helybeli benzinkutas jól beszéli az angolt. Õ már most tudja, biztosan megpályáz egy állást a gázcégnél. Véleménye szerint a város sokat profitál majd a beruházásból, hiszen a pénz egy része itt marad. „Sajnos felmennek majd az ingatlanárak is” - állítja fel elméletét a férfi.
„Biztos hogy a fõnökség külföldiekbõl áll majd, de az alvállalkozóknak az az érdekük, hogy vegyenek föl helybelit, kisebb bérért - mondta József, akivel a fõtéren elegyedtünk szóba. - Egy ilyen környéken, mint a miénk, 50 ezer forint jó fizetésnek számít.” Napszámot, alkalmi munkát, mindent vállal József a megélhetésért. Nyelvet nem tud, de ha kell, napi tizenhat órát dolgozik - mondja bizakodva.
Ha minden jól megy, a kitermelés 2012-ben indulhat majd Makó és Hódmezõvásárhely térségében. Jó, ha számolnak a leendõ munkavállalók az angoltudás szükségességével. A kitermelési szándék komolyságát jelzi, hogy eddig 250 millió dollárt - közel 39 milliárd forintot - fektettek be a magyar projektbe.
A kitermelõk tervei szerint a hazai éves 15 milliárd köbméteres földgázigény kitermelése rövid idõn belül megvalósul, és remélhetõen a gáz megváltoztatja a kistérség helyzetét is.