„Csinálj a leharcolt, már mûködésképtelen ózdi kohó-mûvekbõl két év alatt
Microsoftot” - így jellemzik az SZDSZ új elnökére váró feladat súlyát a
liberális pártban, miközben egyre keményebb küzdelem kezd kibontakozni Fodor és
Kóka, de különösen a két politikus stábja között. Sokan már a párt végzetes
kettészakadásától tartanak.
Fotó: Somorjai László
Az SZDSZ politikusai többnyire népszerûtlenek, a párt szimbolikája és
nyelvezete, programpontjai annyira hidegen hagyják a választókat, hogy egyes
mérések szerint már csak a népesség egy százaléka támogatja a rendszerváltó
pártot. Bár nem ezzel és nem ezért a helyzet kialakulásáért érzett felelõsséggel
magyarázzák, de a közelmúltban a szabad demokrata vezetõk közül többen a
háttérbe vonultak: Kuncze Gábor és Petõ Iván után most Magyar Bálint döntött a
visszavonulás mellett.
A párton belül általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy az utolsó esélyt
jelenti a közelgõ elnökválasztás a szabad demokraták történetében. A tagok
egyaránt optimisták és pesszimisták, de abban általánosan reménykednek, hogy
2010-ig talán még talpra állnak, és a bûvös parlamenti küszöb fölé tudják emelni
a párt támogatottságát. Azonban egy jövõ tavaszi elõrehozott választás esetén az
SZDSZ szinte biztos, hogy kimaradna a parlamentbõl.
A mai SZDSZ meghatározó személyiségei a két elnökjelölt köré csoportosultak.
Fodor Gábor támogatói között tudhatja Béki Gabriellát, Gulyás Józsefet,
Szent-Iványi Istvánt, Velkey Gábort, John Emesét és az Új Generáció vezetõjét,
Léderer Andrást is. E tábort kívülrõl, diszkréten támogatja Demszky Gábor
fõpolgármester is, aki az SZDSZ-ben hosszas hezitálás után döntött Fodor Gábor
mellett. Demszky támogatása a „fodoristák” szerint egyértelmûen Fodor Gábor
gyõzelmét jelenti, hiszen a párt a budapestiek révén jutott be legutóbb is a
parlamentbe. A bizakodásnak ellent mond, hogy a budapesti választmány szemben a
fõpolgármester véleményével Kóka János mellé tette le a voksát.
Sokan a párttagságból Fodor Gáborban látják az SZDSZ sikeres múltjának a
megelevenedését, a rendszerváltó párt frissességének, lendületének,
sokszínûségének és támogatottságának visszatérését. „Fodor Gábor ma is ugyanaz a
rendszerváltó fiatalember, aki közel húsz éve a politikában megjelent” - mondta
róla lapunknak Fodor egyik elkötelezett támogatója, Béki Gabriella. Fodor elnöki
programja lényegében ennek a múltnak a megelevenítésérõl szól, hiszen
elképzelésük szerint újra ki kell szélesíteni az SZDSZ társadalmi bázisát.
Ahhoz, hogy újra komoly politikai támogatottsággal rendelkezzen a párt, lassú és
következetes építkezésre van szükség - vallják Fodor hívei. Ma a párt
politizálását, közéleti szerepét a hitelvesztés, a vereség, ugyanakkor egyfajta
kemény, arrogáns mentalitás jellemzi.
„Nincs valós kapcsolat a társadalom és a párt között, a parlamentben pedig csak
az aktuálpolitikára reflektáló kényszerszavazások folynak” - vélekedett
lapunknak Velkey Gábor SZDSZ-es honatya. Szerinte fel kell hagyni a „nagyot
mondunk, kicsit teszünk” elvvel, a folyamatos hintapolitika gyakorlásával, mert
ez amortizálta le a párt liberális értékeit. Fodor Gábor támogatói szerint az
elsõ radikális lépésként komoly, mélyreható személycseréket kell végrehajtani a
párt minden szintjén.
Ennek egyik eleme a pártból már kilépett vagy méltatlanul mellõzött, egykor
meghatározó politikusok rehabilitálása, akik szimbolikus alakjai voltak a 90-es
évek SZDSZ-ének. „Az utolsó esély a párt fennmaradására ezen emberek
visszahozása, amihez nagyon nagy adag empátiára és szerencsére is szükség van” -
tette hozzá Velkey. A „fodoristák” mellett egyre több megyei szervezet teszi le
a voksát, ami nem csoda, hiszen a párt vidéki „talpasai” szerint mihamarabb
vissza kell térni a koalícióba.
Kóka János támogatói (vagy legalábbis Kóka által kihirdetett ügyvivõi keret)
Eörsi Mátyás, Világosi Gábor, Hankó-Faragó Miklós, Gusztos Péter, Wittinghoff
Tamás. Névleg Horn Gábor is Kóka János elnökségét támogatja, de a pártban
általános a vélekedés, hogy Horn Gábornak mindegy ki lesz az elnök, õ megtalálja
a helyét mindkét oldalon.
Kóka programja alapvetõen a koalícióellenességre épít, mivel az önálló
arculattal igyekszik a párt támogatását növelni, mondván, a párt sorsát
legjobban meghatározó döntése a koalíciós szakítás volt. A támogatottság
visszaszerzésének Kóka hívei szerint egyetlen útja van: az önálló politizálás és
egy szakértõi kormány létrejötte, amit a gazdasági élet számos szereplõje
szorgalmaz az utóbbi idõben.
Kóka elnöki programjának másik sarkalatosnak tartott pontja a következõ években
egy jelentõs adócsökkentés végrehajtása. Gusztos Péter szerint csak az adóreform
végrehajtása alapján támogathatja pártja a kisebbségi kormányzást, sõt a
költségvetés megszavazásának is ezt a feltételt szabná az ügyvivõ.
Gusztos Péter lapunknak hangsúlyozta, nem tartozik a liberális elnökjelöltek
egyik táborához sem, õ „önálló jogon” kíván a párt ügyvivõi testületébe
bekerülni. Az adóreform és a koalíció kérdésében azonban Kóka János
elképzeléseivel ért egyet.