Munkatársunktól
Elszabadult árak

Még az elemzõket is meglepte a gazdaság elsõ negyedévi teljesítménye. Az elõzetesen tervezett 1,2 százalék helyett 1,6 százalékkal gyorsult az elsõ negyed­évben. Ez ugyan nem dübörgés, de - ahogy szakértõk látják - elmozdulás a mélypontról.

A KSH legfrissebb gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,6 százalékkal nõtt 2008 elsõ negyedévében az elõzõ év azonos idõszakához képest. Szakemberek között vita van arról, hogy a gazdaság beindulásáról van szó, vagy a tavalyi rekord alacsony bázishoz képest történt némi elmozdulás. A tény mindenesetre tény, Európa- szerte is az egyik legalacsonyabb a hazai GDP növekedési üteme.
A magyar gazdaság húzóereje továbbra is az export bõvülése, de emellett a vártnál valamivel nagyobb lett a beruházások növekedése is. Lassú maradt továbbra is a lakosság fogyasztása és a kiskereskedelmi forgalom szintje.
A hivatalos prognózis egybeesik az elemzõk várakozásával a várható GDP-növekedést illetõen. A tavalyi 1,3 százalék után az idén 2,1 százalékra emelkedhet a gazdaság növekedési üteme, és ha minden jól megy, jövõre 2,9 százalékig is gyorsulhat. A mérsékelt optimizmust táplálhatja, hogy azok a negatív tényezõk, amelyek 1 százalék körülire húzták vissza a növekedést, mint a fagykárok, az aszály, az állami, illetve az egészségügyi visszafogások, az idén nem várhatók akkora mértékben, illetve remélhetõen nem ismétlõdnek meg.
A kutatóintézetek közül talán a legoptimistább GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt. szerint az év végére a magyar gazdaság kijöhet a növekedési gödörbõl, de a bõvülés üteme 2008-ban is elmarad a többi új EU-tagállamétól. Az intézetben úgy látják, hogy idén akár 2,5-3 százalékkal is bõvülhet a gazdaság, az év utolsó negyedében pedig elérheti a 3,5 százalékot.
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese lapunknak kifejtette, hogy valóban optimistábban látják gazdaságunk kilátásait. Ezt a meggyõzõdését elsõsorban arra alapozza, hogy ez évben azok az ágazatok, amelyek tavaly negatívan teljesítettek, várhatóan javuló eredményt produkálnak, ami érzékelhetõen javítja a GDP egyenlegét.
A vezérigazgató kifejtette, hogy tavaly a gazdaság lényegesen alacsony szinten teljesített, ami alapvetõen a szokásostól eltérõ rossz idõjárásnak volt betudható. Nemigen volt arra példa, hogy kukoricából feleannyi teremjen, mint más évben, és más gabonafélék esetében is hasonló arányok voltak. A gyümölcstermésrõl pedig az aszály és
a jégkár „gondoskodott”. Karsai szerint egy átlagos idõjárás mellett a második, illetve a harmadik negyedév érezhetõ pozitívumot hoz a GDP-növekedésben.

Karsai Gábor

Szintén reményteljes ágazat lehet az építõipar, amely tavaly visszaesést volt kénytelen elszenvedni, azonban láthatóan túljutott a mélyponton. Az idei elsõ hónapokban változatlanul lassult, de tavasszal már szerény növekedés is látható volt. Az idén nagyobb arányban várhatók uniós pénzek, amelyek érdemben meglódíthatják az infrastrukturális beruházásokat.
Karsai Gábor felhívta a figyelmet, hogy bár változatlanul magasnak számít az infláció, de minden hónapban kismértékben csökken. Erre a tendenciára az év során is számítunk - szögezte le. A GKI éves szinten 6-6,5, az év végén 5 százalék körüli inflációt prognosztizál.
Gyorsítják a pénzromlás ütemét az emelkedõ energiaárak. Az idén sem ússzuk meg a földgáz és a távhõ árának emelkedését, de a kritikus pont - ahogy tavaly is, idén is - az üzemanyag-, illetve az élelmiszerárak alakulása lehet. Bár mindeddig megfelelõnek tûnik az idõjárás, mégis 10 százalékos élelmiszerár-emelkedés várható. A földgáz ára fõleg a világpiaci drágulás miatt akár 30 százalékkal, a villamos energiáé mintegy 10, a távfûtésé az év második felében 10-15 százalékkal emelkedhet.
A kutatóintézet számításai szerint az éves átlagos 6,2 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 0,5-1 százalékkal emelkednek.
A nyugdíjak reálértéken 1 százalékkal lesznek magasabbak, mint tavaly.