A terrorfenyegetettség és a terjedő szervezett bűnözés új high-tech
beruházásokra ösztönzi az EU vezetőit.
Az Egyesült Királyságban már eddig is 4,2 millió zárt láncú kamera működik, az
unió is újabb fokozatra kapcsol.
Legújabb presztízsprojektje, a Galileo navigációs rendszer révén az égből
figyeli a polgárokat.
Papp Levente, Brüsszel
A globalizáció és az európai integráció kétségtelenül kedvez a
terrorszervezeteknek és a szervezett bűnözésnek. A személyek és az áruk szabad
mozgása, a határok megszűnése új helyzetet teremt, ahol a bűnözés, illetve a
terrorszervezetek könnyen nemzetközivé válhatnak - véli a European Voice uniós
hetilap. Biztonságtechnikai kérdésekben az Egyesült Államok diktál, és az
Európai Unió igyekszik felzárkózni a terrorfenyegetettség és a high-tech bűnözés
elleni küzdelemben. Az USA már évekkel ezelőtt kiépítette saját
műholdrendszerét, amelyet egyaránt használnak katonai, biztonságtechnikai és
számos különböző gazdasági célra. Például az autóinkban működő GPS-rendszerek is
erre épülnek. A demokráciákban a terror elleni harcot csak a mindent figyelő
állam kiépítésével tudják elképzelni az Atlanti-óceán mindkét partján. A Big
Brother-világ kiépítésében főszerepet kapnak a műholdrendszerek, nem véletlen,
hogy az unió saját navigációs programot indított el. A Galileót először
magántőke bevonásával kívánták finanszírozni, hiszen a számtalan gazdasági
hasznosíthatóság busás hasznot ígér a befektetőknek. A privát befektetők azonban
mégsem ítélték olyan jó üzletnek a Galileót, és kivonultak a projektből, ezért
az EU az adófizetők pénzéből kénytelen folytatni a mega űrberuházást. A németek,
a britek és a hollandok egyaránt kifejezték nemtetszésüket amiatt, hogy állami
pénzből finanszírozzák a projektet. Ennek ellenére a bizottság amellett döntött,
hogy előteremtik a hiányzó 2,4 milliárd eurót, ha kell, nagy árat fizetnek érte.
A biztonsági versengés árát leginkább az újonnan csatlakozó országoknak kell
megfizetniük, hiszen a legújabb brüsszeli döntés értelmében 2013-ig 2,3 milliárd
eurót vonnak el az agrártámogatások rendszerétől, másként fogalmazva az újonnan
csatlakozó kelet-európai tagállamok agráriumának felzárkóztatási esélyeitől.
Viszont 2013-ban a tervek szerint már működik a Galileo, és így lehetővé válik,
hogy a műholdak segítségével kontrollálják a közlekedést, a szárazföldi és a
vízi forgalmat, a mezőgazdasági termelést, az állattenyésztést és a gazdaság más
területeit. Persze nem csak gazdasági célokat szolgál majd a beruházás.
A figyelő nagy testvér
A személyek és az áruforgalom megfigyelése biztonságtechnikai szempont is.
Évtizedekkel ezelőtt az USA-ban kezdték el a zárt láncú megfigyelőkamerák
kiépítését, de napjainkban az öreg kontinens is felzárkózott a technikai
fejlődést diktáló Amerikához. Az Egyesült Királyságban 4,2 millió zárt láncú
kamera üzemel a köztereken, minden 14 polgárra jut egy. Szakértők szerint a
következő öt évben a kamerák száma megtízszereződhet. Ez azt jelenti, hogy
2012-ben már 42 millió kamera fogja megfigyelni a királyság lakóit. A francia
belügyminiszter, Michele Alliot-Marie irigyen tekint a britek rendszerére, mivel
ők csak szerény egymillió megfigyelőkamerával rendelkeznek. A belügyminiszter
szerint a vandalizmus és az erőszak megfékezése érdekében minimum háromszor
ennyi kamerára van szükség.
A megfigyelőrendszerek az adófizetők pénzéből az adófizetők biztonságát
hivatottak megvédeni, de kérdés, hogy vajon nem élnek-e vissza az üzemeltetők az
információkkal. Egyre intelligensebb rendszerek egyre több pénzbe kerülnek.
Rendszámfelismerő programok segítségével ki tudják szűrni a lopott járműveket
vagy az autópályán bliccelőket. A gyorshajtóknak is lassan befellegzik, ha
mindenütt kiépítik az autópályákon a sebességmérő kamerákat, vagy GPS
beépítésére kötelezik az autótulajdonosokat. Az arcfelismerő rendszerek már
egyértelműen a bűnözők, illetve a terroristák kiszűrésére szolgálnak.
Repterek, konténerek
2001. szeptember 11-e megmutatta, hogy a terrortámadások egyik fő célpontja a
légi közlekedés. Az idén júniusban a glasgow-i reptér ellen végrehajtott támadás
is jelzi, hogy fokozott biztonsági intézkedésekre van szükség Európában is. Az
amszterdami Schiphol reptéren már működik egy úgynevezett
milliméterhullám-technológiára épülő átvilágító high-tech berendezés, ami minden
tárgyat kijelez, amit egy személy magánál tart. Christophe Naudin, a párizsi
egyetem kriminalisztikakutatója a European Voice-nak elmondta, hogy több
titkosszolgálati jelentés szerint terrorszervezetek vegyi anyagokkal történő
támadások előkészítésén fáradoznak. Egy mérges gázokkal történő támadás egy zárt
légterű repülőgépen beláthatatlan következményekkel járna. Új technológiák
kifejlesztése van folyamatban, melyek már a reptéren, a levegő összetételét
elemezve kiszűrnék a vegyi anyagokat csempésző utasokat. Még a reptereknél is
nagyobb veszélyforrás lehet a nemzetközi konténerkereskedelem. A
világkereskedelem csaknem 95 százalékát konténerek felhasználásával bonyolítják,
amelyek többnyire hatalmas szállítóhajókon, illetve kamionokkal vagy vasúton
érik el a célállomásukat. Titkosszolgálati szakvélemények alapján
terrorcsoportok nukleáris vagy vegyi bombák célba juttatására is használhatnak
konténereket. Jelenleg könnyen felbontható, hagyományos plombákkal zárják le, és
gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy ki és mikor nyitja ki őket.
Rádiófrekvenciás érzékelőkkel felszerelt intelligens zárakat fejlesztenek ki,
amelyek jelzik, hogy mikor és hol nyitották fel az adott konténert, ezzel
nagyban megkönnyítve az ellenőrző hatóság dolgát. Ez jelenleg még nem áll
rendelkezésre, így marad a hagyományos ellenőrzés. Az USA kormánya egy hónapja
csak olyan konténert hajlandó beengedni az országba, amelyet az indulási
állomáson amerikai vámtisztek sugárzásmérő detektorokkal ellenőriztek, és
nukláris fegyvertől mentesnek ítéltek. Ez hatalmas terhet ró a vámhatóságokra,
olyan, mintha tűt keresnének a szénakazalban.