Menesztette magát egy Bács-Kiskun megyei falu, Harkakötöny polgármestere.
Győri Endre jó példával akart elöl járni, ezért saját státusát is megszüntette a
helyi általános iskolában. Miután a polgármesterséget társadalmi munkában látja
el, ő lehet az ország első „munkanélküli” településvezetője.
Fotó: S. I.
„A bejárattal szemben lévő osztályteremben találja a polgármester urat, ott
tanul a gyerekekkel” - igazít útba a takarítónő a harkakötönyi általános
iskolában. Győri Endrével a polgármesteri hivatal helyett ide beszéltük meg a
találkozót, mivel délutánonként napközis tanárként dolgozik. Egyelőre. Merthogy
áprilisban az iskolai leépítések keretében három másik pedagógussal együtt a
saját maga menesztését is előterjesztette az önkormányzati ülésen, amit a
testület meg is szavazott. Jelenleg felmondási idejét tölti.
Ő vagy egy kétgyermekes családanya
„Egyrészt példát szeretnék mutatni, hogy a jövőnk érdekében igenis kell
áldozatokat vállalni, másrészt, ha nem én állok fel, akkor egy kétgyermekes
családanyát kellett volna elküldenünk. Ezt pedig nem akartam” - magyarázza
szokatlan döntését a polgármester, miután az iskola ebédlőjében helyet
foglalunk. Nem hatásvadász üres szólam, amit mond: Győri Endre ugyanis - bár
jogilag megtehetné - nem „húz” háromszázezres havi nettót az alig ezerfős
település vezetéséért. „Már a kampányban is megmondtam, hogy csak társadalmi
munkában vállalom a polgármesteri tisztséget. Miután megválasztottak, kiderült,
törvény írja elő: minimális tiszteletdíjat mindenképpen kapnom kell. Így
jelenleg nettó 40 ezer forintot veszek fel havonta, plusz 18 ezer forint
benzinpénzt” - mondja. A pedagógus végzettségű településvezető tehát - ha úgy
nézzük - nem csinált bomba üzletet a polgármesterséggel. Ellenkezőleg. Korábban
ő volt az iskola igazgatója, ám megválasztása után összeférhetetlenség miatt le
kellett mondania. Most pedig az iskolából is „repül”.
„Az öt hónapos felmentési idő letöltését követően kapok további öthavi béremnek
megfelelő végkielégítést, aztán pedig szükség esetén munkanélküli segélyért is
folyamodhatok” - jegyzi meg nevetve. Ebben az esetben ő lenne az ország első
„munkanélküli” polgármestere. Persze ezt nem feltétlenül akarja megvárni, egy
vállalkozás beindítását tervezi.
Lépéskényszerben a falu
A vajdasági származású, har-mincnyolc éves Győri Endre 1995-ben tanári
diplomával a zsebében került a dél-alföldi községbe: itt kapott állást. Két év
elteltével igazgatóhelyettes, 2005-től megbízott igazgató lett. A fiatalember
nem-csak munkahelyén, hanem a helyi közéletben is aktivizálta magát, igaz,
eleinte csak civil vonalon, mert a politika - ahogy mondja - nem vonzotta.
Halkan hozzáteszi: ez azóta sem változott. Polgármester is csak azért lett, mert
egyrészt megkeresték, hogy miért nem vállal szerepet az önkormányzat munkájában,
másrészt úgy gondolta, így többet tud segíteni.
„Annak idején nagy lendülettel kezdtünk dolgozni a faluért. Létrehoztunk egy
alapítványt, nyári táborokat szerveztünk a gyerekeknek, kialakítottunk egy
tanösvényt a tavunk körül. 2002-ben képviselőnek is megválasztottak, én kaptam a
legtöbb szavazatot. Azonban néhány hónap múltán lemondtam a mandátumomról, mert
az akkori vezetéssel nem tudtunk egy húron pendülni” - meséli. Úgy véli, a falu
helyzete már akkor megkívánta volna a drasztikus megszorításokat, ám ennek
érdekében a testületnek szakítania kellett volna a „mindenkivel legyünk jóban”
mentalitással.
„Elismerem, hogy egy kistelepülésen nehéz úgy megváltoztatni a dolgok menetét,
hogy abból ne legyenek sértődések, még akár rokonok vagy közeli jó barátok
között is. Ezt az árat azonban meg kell fizetni” - vélekedik Győri Endre.
Példaként említi, hogy az idősek otthona éveken keresztül két telephelyen
működött, 10-10 ellátottal, akikhez - a törvényi előírásoknak megfelelően - 12
szociális munkást kellett alkalmazni. Mindez több mint 12 millió forintos
veszteséget okozott évente, miközben egy telephelyen működve elég lett volna 6
főt alkalmazni. A napokban meghozott testületi döntés értelmében az egyik
intézményrészt átadják a megyei önkormányzatnak, amely megszünteti azt, a másik
épületet viszont kibővítik, és további nyolccal növelik a befogadóképességét.
Hasonló átszervezések és leépítések során idén összesen 16 fővel csökkentik az
önkormányzati dolgozók számát. A bérterhek csökkentésére szükség is van, hiszen
a falu 300 milliós költségvetésében 70 millió forintos a hiány.
Építkezés kalákában
Győri Endre reméli, hogy példája ragadós lesz, és sikerül összefogásra
buzdítania a falut. „Mivel nincs pénz a szociális otthon épületének bővítésére,
a munkát kalákában fogjuk elvégezni. Remélem, legalább a képviselők ott lesznek”
- jegyzi meg. A polgármester nem-csak az önkormányzat gazdasági konszolidálását
tartaná sikernek, hanem azt is, ha növekedne az érdeklődés a közügyek iránt.
Szerinte egy helybeli - még ha a politika taszítja is - nem lehet közömbös a
települése ügyeivel kapcsolatban, ő legalábbis „ezt hozta otthonról”. „Nálunk a
testületi ülésen mindenki szót kap, aki kér, hiszen nem csak nekünk lehetnek jó
ötleteink” - említ egy másik sajátos elemet településvezetési technikájából.
Ötletből ennek ellenére sincs sok. A polgármester azt mondja, a falusi
turizmusban és vállalkozások betelepítésében gondolkoznak. Tegyük hozzá: mint a
térségbeli települések csaknem mindegyike. Bár Harka-kötönyben négyen indultak
ősszel a polgármesteri címért, nem biztos, hogy Győri Endre a legirigyeltebb
ember a településen. „Ha előre látta volna az összes nehézséget, akkor is indult
volna a polgármesterségért?” - kérdezem. „Hát persze, miért ne?” - jön az
egyértelmű válasz.