Busa Viola
Mun, a vasdiplomata
Koreai főtitkár az ENSZ élén

„Udvariasan beszél, könnyen mosolyog. Lehet, hogy nem túl karizmatikus személy, de van benne belső erő” - így jellemezte az ENSZ új főtitkárát, a dél-koreai Ban Ki Munt a Korean Herald című lap. Mun, aki az ENSZ nyolcadik főtitkáraként hivatalosan januárban veszi át a stafétabotot Kofi Annantól, egyes hírforrások szerint politikailag neokon beállítottságú evangéliumi keresztény, ami több liberális elemzőt máris mély aggodalommal tölt el.

Ban Ki Mun és Condoleezza Rice
Fotó: AP

„Kívülről lehet, hogy finomnak látszom, de ha kell, megnyilvánul bennem a belső erő” - nyilatkozta magáról az ENSZ újdonsült főtitkára. Az eskütétel utáni sajtótájékoztatón ismertetett tervei valóban eltökéltséget sugalltak: „Az ENSZ-nek először is meg kell reformálnia saját magát. Jelenleg képtelen meghatározni a prioritásokat, és döntéseket hozni. Kevesebbet kell ígérnie, és többet kell tennie.” A határozott szavak ellenére azonban a nemzetközi sajtó leginkább a „nem túl karizmatikus figura”, „arctalan”, „szürke”, „karrierdiplomata” szavakkal illette a dél-koreai Munt. Hazájában a média a „csúszós angolna” gúnynevet ragasztotta rá, mivel híressé vált arról, hogy milyen ügyesen tud kibújni a kényes kérdésekre való válaszadás alól.
Egykori munkatársa, Wolfgang Hoffman szerint azonban a diplomata „finom stílusát” nem lenne szabad gyengeségként értelmezni. Mun „nagyon eredményorientált, jó az elemző képessége, az embereket és a helyzeteket is nagyon hamar kiismeri.” Dél-koreai kollégái szerint időbeosztása vasfegyelmet tükröz: napjai szinte ötperces intervallumokra be vannak osztva. Ugyanakkor szerintük a csendes, ám hatékony diplomatát nyugodt magabiztosság és jó ítélőképesség jellemzi. Mun egyik fontos feladatának a reformok folytatását és a korrupciós és szexbotrányoktól megtépázott ENSZ-be vetett bizalom visszanyerését tekinti.
Az ENSZ élén harminc év óta először áll ismét ázsiai diplomata. A hatvankét éves Ban Ki Munról februárban, amikor jelöltségét bejelentették, még nem sokan gondolták, hogy megnyeri a pozíciót. Japán és India nem támogatta a dél-koreai jelöltet, ám a Biztonsági Tanács vétójoggal bíró öt állandó tagja egyöntetűen megszavazta kinevezését. Mun győzelmét hazájában óriási sikerként könyvelték el. A lelkesedés annál is inkább érthető, mivel Dél-Koreát nem régen, csupán 1991-ben vették fel az ENSZ-be, így egy dél-koreai főtitkár kinevezése az ország gyors felemelkedésének elismerését is jelenti.
Mun egyes hírforrások szerint keresztény vallású, ám vannak, akik arra gyanakszanak, hogy a névrokona, Mun tiszteletes által vezetett Egyesítő Egyház tagja. Az Asia News katolikus hírügynökség szerint az új főtitkár egy olyan felekezet nélküli, befolyásos csoporthoz tartozik, amelyet a múlt század elején alapították Japánban, s amelynek tagjai az evangéliumot használják inspirációként magán- és közéletükben egyaránt. Mások szerint viszont Mun a pünkösdi-karizmatikus jellegű Koreai Világmissziós Szövetséggel áll kapcsolatban. A főtitkár az újságíróknak csak annyit mondott, nem kíván hivatali ideje alatt egyetlen vallás iránt sem elfogult lenni. Liberális elemzők szerint azonban, ha Mun tényleg keresztény, akkor ez „aggasztó tényező, mivel úgy tűnik, hogy az ENSZ élén egy olyan evangéliumi keresztény lesz, aki majd prédikálni akar. Ez nyilvánvalóan a többi világvallás arculcsapását jelenti.”