Busa Viola
Szíria provokál
Készültségben az izraeli hadsereg

A libanoni háború óta Basar Asszad szíriai elnök egyre gyakrabban fogalmaz meg harcias üzeneteket Izraellel szemben. Miközben a zsidó állam attól tart, hogy Damaszkusz az 1967-es hatnapos háború mintáját követve indít hirtelen támadást, a szíriai vezetés az utóbbi napokban többször is nyíltan kijelentette: hadseregük már készül az Izrael elleni háborúra.

Basar Asszad. Komolyan gondolja? Fotó: AP

Újra pattanásig feszült a helyzet Izrael északi határainál: míg egyik oldalon a damaszkuszi vezetés vonultatja fel arzenálját, a másik oldalon az Izraeli Hadsereg (IDF) áll a legmagasabb fokú készültségben. A Hezbollah közelmúltbeli sikerén felbuzdulva Asszad elnök egyre agresszívabb álláspontot fogalmazott meg az utóbbi időben Izraellel szemben, a Golán-fennsík visszavétele kapcsán. Az elnök magabiztosságát csak fokozza a stratégiai partnerének számító Irán provokatív magatartása, továbbá az a tény, hogy az Egyesült Államok figyelmét túlságosan leköti most Irak, Irán és Észak-Korea. Aszszad elnök mindemellett világosan látja a jelenlegi izraeli vezetés gyengeségét is. Ráadásul Damaszkusz eddig büntetés nélkül támogathatta az iraki lázadókat, és a kulcsfontosságú libanoni politikusok likvidálását is megúszta egy-két diplomáciai „intővel”.
Bár Asszad elnök kijelentette: országa kész a béketárgyalások folytatására, ha találnak egy pártatlan közvetítőt, a szíriai hadsereg készülődése nyilvánvaló. Arzenáljuk között megtalálhatók az ideggázzal töltött robbanófejek hordozására alkalmas rakéták éppúgy, mint több száz Scud-rakéta és közel száz ballisztikus rakéta. Bár Izrael légiereje egyértelműen ütőképesebb, mint Szíriáé, utóbbinak viszont a hadserege nagyobb: 290 ezer katonát tud felvonultatni Izrael közel 180 ezres seregével szemben.
Az elemzők szerint a kilátásban lévő közel-keleti háború előkészületeinek eddigi forgatókönyve kísértetiesen emlékeztet a hatnapos háború körülményeire. Fokozódó határmenti feszültség, nyilatkozatok egy küszöbön álló konfliktusról, orosz támogatás Szíria részére és gyengélkedő, valamint hatástalan izraeli kormány jellemzi a helyzetet. Asszad elnök jól tudja, hogy Szíriának nem kell megnyernie egy Izrael elleni háborút ahhoz, hogy jelentős politikai és diplomáciai nyereségre tegyen szert. Az 1973-as jóm kippúri háborúban Egyiptom meglepetésszerűen ütött rajta Izraelen, s bár katonailag vereséget szenvedett, diplomáciai szempontból győztesen jött ki belőle, mivel végül megkapta a Sínai-félszigetet.
Ezt a mintát szem előtt tartva, Asszad elnök joggal gondolhatja, hogy még vereségével is rákényszerítheti Izraelt a béketárgyalások folytatására, végső soron pedig az 1967-es hatnapos háborúban megszerzett Golán-fennsík feladására. Egyiptom, Jordánia és Irak valószínűleg nem venne részt egy esetleges arab-muszlim háborús koalícióban, a Hezbollah aktív részvétele azonban nem zárható ki. Bár a szíriai vezetés propagandája az izraeli támadás veszélyéről beszél, Izraelben szíriai támadástól tartanak. Az IDF azonban figyelmeztetésként közölte: egy Szíria elleni esetleges izraeli válaszcsapás sokkal keményebb és pusztítóbb lesz, mint a libanoni volt.