M. Varga Katalin
Egy rém rendes család
Vérfertőzésért ítélték el a főorvost

Zárt tárgyalás után hirdetett ítéletet a bíróság első fokon annak az ötgyermekes házaspárnak az ügyében, ahol a férfit két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől való eltiltásra; az asszonyt pedig két évre felfüggesztett féléves börtönbüntetésre ítéltek vérfertőzés miatt. Az apa és a lányok is meggyónták a szörnyű bűnt. A zárt tárgyalás utáni ítélet és az indoklás azonban nyilvános.

A zárt tárgyalás egyik oka az volt, hogy a vádlottak köztiszteletben álló, mélyen vallásos prominensei városuknak. Az apa, dr. T. Á. a Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórház Gyermekosztályának vezető főorvosa korábban Szőnyben volt kórházigazgató, majd Ajkán szintén a gyermekosztályt vezette. Az anya pedagógus.
A négy lánygyermek közül a három idősebbel volt az apának huzamos ideig szexuális kapcsolata. A két legidősebbet ért sérelem miatt az ötéves elévülés okán már nem tudtak vádat emelni - tájékoztatta lapunkat dr. Tóth József, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökhelyettese. Az apát a már saját családjával külön élő legidősebb lány jelentette föl azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel esetleg meg tudja óvni legkisebb húgát. A harmadik lánygyermek esetében az 1998-2001 években történt vérfertőző aktusok nyertek bizonyítást.
Vérfertőzésért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki. A védő enyhítésért fellebbezett. Mivel az elkövető nem foglakozása körében követte el a bűncselekményt, illetve az elkövetéshez nem használta fel azt, ezért továbbra is gyermekosztályt vezető főorvosként praktizálhat - a másodfokú ítélethozatalig biztosan. Az ítéletek nem súlyosbíthatók, mert a vádlottak terhére az ügyész nem jelentett be fellebbezést, csak a védő.
Az apa és a lányok is - állításuk szerint - meggyónták a szörnyű bűnt. Környezetük beszámolója szerint a család az apa lebukásáig teljesen egységesen jelent meg a város kulturális és társadalmi rendezvényein, kívülről semmi sem látszott a lányok szenvedéséből.
„A vallás könnyen torz magatartások elfedőjévé válhat. Bemagyarázhatja magának az ember: »Elintéztük a Jóistennel, minden oké.« Így ténylegesen elhihették, hogy megoldották, pszichésen felszabadulhattak. Valójában ilyenkor a gyóntatót lelki szemetesládának használják” - mondta el lapunknak Wildmann János teológus közgazdász, az Egyházfórum című katolikus folyóirat főszerkesztője, hozzátéve, hogy a gyónás nem feltétlenül jelent feloldozást, mivel feltételrendszeréhez tartozik az okozott kár helyrehozása is. A teológus szerint a gyóntató pap nem jelentheti fel az elkövetőt, viszont figyelmeztetnie kell a bűnöst ennek kötelező jellegére, és addig nem is adhat „feloldozást”, amíg a gyónó fél nem így jár el. Emellett, ha az anya és a lánygyermekek is feltárták az eseteket, akkor a papnak őket is fel kellett szólítania, hogy mint szenvedő felek tegyék meg a szükséges jogi lépéseket.