Orbán Viktor a Corinthia Aquincum Hotelben a Széll Kálmán Alapítvány
meghívására több hazai és külföldi üzletemberrel találkozott az elmúlt héten. A
megbeszélést a Fidesz elnöke kezdeményezte, aki az ország állapotának elemzése
után javaslatot tett egy úgynevezett „magyar reformalap” létrehozására.
Az ellenzék vezére megismételte a találkozón azt a pártja által hangoztatott
álláspontot, hogy a kormány nem rendelkezik azzal a hitelességgel, amely a
kilátásba helyezett szigorú gazdasági intézkedések társadalmi elfogadottságához
volna szükséges. Orbán szerint Magyarországon ma nem reform, hanem pénzbehajtás
zajlik. A Fidesz elnökének egyik javaslata egy nemzeti kerekasztal
létrehozásáról is szól, amely a rendszerváltás hajnalát idézve külön-külön
elemezné a reform területeit. Mindehhez azonban szükséges a jelenlegi
miniszterelnök távozása, aki akadálya a reform végrehajtásának - állítja Orbán.
A kiszivárgott információk szerint az ellenzék első embere azt tudatta, hogy a
Fidesz elkötelezett a valódi reformok mellett, s öt területen elodázhatatlanul
fontosnak tartja az alapvető változtatásokat: ilyen az államigazgatás, az
egészségügy, az oktatás területe, de szükséges az adó- és a nyugdíjrendszer
reformja is. Mindehhez azonban pénzre van szükség - tartják a Fidesz gazdasági
tanácsadói.
„A reformok - szemben a jelenlegi kormányzat kommunikálásával - átmenetileg nem
hozzák, hanem viszik a pénzt, jótékony hatásuk csak két-három év múlva
jelentkezik.
A reformokat tehát finanszírozni kell. A Fidesz álláspontja szerint a gazdasági
élet kül- és belföldi szereplőinek bevonásával létre kell hozni az úgynevezett
Magyar Reformalapot. A nagy jövedelemtulajdonosokkal meg kell állapodni -
jogszabályban is rögzíteni -, hogy ők finanszírozzák a reformok költségeit.
A tőlük befolyó pénzeket más célra nem lehet majd felhasználni, pontosan el kell
velük számolni” - vázolta elképzeléseit Orbán Viktor egy lapinterjúban.
A reformtervekről egyelőre ennyit tudhat a nyilvánosság.
A lapunk által megkérdezett Bod Péter Ákos, bár jelen volt a rendezvényen,
bővebb vagy írott formájában nem ismeri az elnök javaslatát.
„Egyszerűen butaság - foglalta össze a felvetés értelmét Bauer Tamás közgazdász
a Heteknek, arra utalva, hogy a hangzatos ötletnek elsősorban politikai üzenete
van. - Két állítást mond, és mind a kettő hamis. Az egyik állítás, melyet
állandóan ismételget, hogy a reformhoz több pénz kell, tehát a reform nem
megtakarít, hanem többletköltséggel jár. Ez egyszerűen nem igaz. Ha az ember
körülnéz Európában, a reformokat általában azért csinálják, hogy pénzt
takarítsanak meg, vagy igazságosabban osszanak el, illetve azonos pénzből jobb
teljesítményre sarkalljanak. (…) A másik állítás: amire az államnak pénz kell,
azt kényszerrel szokta megszerezni, tehát adó formájában, de más út is van. Ez
egy képtelenség. Mutasson Orbán Viktor egy civilizált országot, ahol az állam
nem adóból szedi bevételeit, hanem nagytőkések támogatásából” - vitatkozik a
Fidesz elképzelésével a közgazdász.
Szocialista gazdasági szakértők ennél egyszerűbben magyarázzák Orbán javaslatát:
irányt váltott, mert valaki elmagyarázta neki, hogy ha nincs más
kormányprogramja, mint a jelenlegi kabinetnek, akkor komolytalannak tűnik a
gazdasági elit számára. Őket kívánta Orbán Viktor egy tematikus előadással
elkápráztatni. Bővebben azonban nem fejtette ki mondandóját az exminiszterelnök,
így javaslata csak a politikai blöff kategóriájába tartozik.
Az európai történelemben, egy esetben található hasonló kezdeményezés: a finn „Sitra”
magánalap létrehozása. Ez az alap a finn-szovjet konfliktus során jött létre a
második világháború előtt, de a finn állam néhány év után átvette az alap
kezelését, amely ma az innováció fellegvára Finnországban. Orbán Viktor
alapötletének elnevezése minden esetre beszédes: a reformkort idézi, amikor is a
nemzeti felemelkedés ügyét az akkori uralkodó elit magánvagyonának
mozgósításával indította el Széchenyi gróf.