Szlazsánszky Ferenc
Hat nap, amely nem rendítette meg az országot

Az első hat Fidesz-nagygyűlés után a helyzet a következő: a tüntetők tábora megosztott, a résztvevők száma napról napra fogy, a forint fokozatosan erősödik. A „forradalmi szárny” a Szent Korona-tanra épülő új alkotmányt és előrehozott választást akar, a Fidesz eredeti követeléseiből mára csak Gyurcsány elmozdítása maradt. Tüntessen a Hetekkel napról napra!

Fotó: Vörös Szilárd

Péntek délután négy óra. Túl vagyunk a bizalmi szavazáson, Gyurcsány továbbra is élvezi a koalíciós pártok támogatását. A Fidesz képviselői frakcióülésre vonulnak el, a Parlament lassan kiürül. Az élelmes tévéstábok az erkélyről készítenek nagytotálokat. Egyelőre meglehetősen csekély az érdeklődés, főleg ahhoz képest, hogy Orbán Viktor „mindenkit” a Kossuth térre invitált. És persze ahhoz képest, hogy tavasszal - ugye - másfél millióan jöttek ki.

A rendőrök békésen várakoznak, néhányuk a füvön felállított asztaloknál kártyázik. Még mindig jobb, hogy a blattot és nem a tüntetőket verik.

Farkas Flórián a korona körül őgyeleg. Azt mondja, nem tud semmit pártja kormánybuktató forgatókönyvéről, de ígéri, hogy több százezren lesznek a téren. Minimum - teszi hozzá a tőle megszokott realitásérzékkel.

Már éppen indulnánk kifelé, amikor szembejön Mikola István. - Milyen forgatókönyvek léteznek a pártban? - kérdezzük a nemzet orvosát, ő azonban fontosabb dolgokkal van elfoglalva: - Ne haragudjon, de az ülésteremben hagytam a belépőkártyámat, meg kell keresnem. - Keressük együtt - állunk elő konstruktív indítvánnyal -, közben pedig kérdeznénk. Szóval, milyen forgatókönyveik vannak a jelen helyzetre? - Ezt bezárták - próbálgatja az ülésterem ajtaját Mikola -, meg kell találnom a kártyámat. - Jó, de hogyan tovább, mit tervez a Fidesz?
- Nézze, nem tudom, mert nincs semmilyen tisztségem a pártban, de én is kíváncsi vagyok. Most viszont mennem kell, szükségem van a kártyámra - búcsúzik, és siet tovább Mikola.

Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, nehéz lenne nem megírni: az elnéptelenedett folyosón már csak egyetlen képviselő üldögél - kormánypárti -, és maga elé tartott felső műfogsorát nézegetve önfeledten telefonál. Hm…

- Orbánt ne fotózzátok alulról, érted? - erősködik egy szervező már kint a téren, és megpróbálja felállítani a guggoló fotóst, ám ez utóbbi sem hagyja magát: - Figyelj, öreg, a Polgárok Házában úgy rendezkedsz, ahogy akarsz, de itt nem!
A szervező kisfokú tettlegességre ragadtatja magát, megpróbálja elrángatni az Orbánt szerinte előnytelen szögből fotografáló munkatársat, aztán lehiggad.

- Nem tartja különösnek, hogy a Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjéről lázítja a tömeget a parlament által megválasztott kormány megdöntésére? - fordulunk az egyik fideszes kabinetfőnökhöz. - Mi az, hogy lázítja? Ha nem tetszik, el lehet menni - mondja szemmel láthatóan zaklatott állapotban, úgyhogy több kérdést nem intézünk hozzá.

Orbán nem vegyül a nép közé - állítólag életveszélyesen megfenyegették. Forradalminak nehezen minősíthető beszédében hátrál: már nem akar előre hozott választást, már nem akar a pártok által összeállított szakértői kormányt. Már csak Gyurcsány eltávolítását akarja, annak módjáról azonban nem mond semmit!

- Nagyon gyenge volt a Viktor - kesereg egy tiszaújvárosi férfi. - Ezért jöttünk fel? Még csak fél hét, most hová menjünk? Őszintén megmondom, csalódott vagyok - értékeli az elhangzottakat kérésünkre.

Motoros rockereket szólítunk meg. Szakállasak, bozontosak, bőrdzsekisek. Két hete mindennap kijárnak a térre. - Bilincsbe verni, és bedobni egy cellába.
Bűncselekményt követett el, két hete ezt hallom. Erre van az előzetes letartóztatás: lesittelik, és közben kinyomozzák, hogy mit csinált - vázol egy forgatókönyvet egyikük, majd elismeri: az előre hozott választásokra nem lát esélyt.

A tüntetés kétközpontú: a Fidesz színpadán öt és hat óra között, a tér metró felőli oldalán felállított „forradalmi” színpad előtt reggeltől estig zajlanak az események. Néhány tucat tüntető a helyszínen sátrazik, egyesek a Szűzanya jeleit várják, időnként sámánok gyakorlatoznak.

- Legszívesebben elmennék Kalocsára, elhoznám a tankokat. Azt kell velük tenni, amit ’56-ban tettek az oroszok mivelünk - mondja egy fiatalember.

Szombat

A Fidesz leszereltette az utcai kivetítőket, kisebb színpadot állíttatott, és úgy fordította, hogy a térnek csak az egyik felét lehessen róla megszólítani.

Ha tegnap nyolcvanezren voltunk, ma legfeljebb húszezren. Kerényi Imre kezd: - Lendvai Ildikó, a Gyöngytyúk fedőnevű szép frakcióvezető meglátogatta a börtönkórház idegosztályán a gumiszobában fekvő Gyurcsány Fegyencet.
A nép röhög.
- Gyurcsány Fegyenc megcsókolta Klára asszonyt és a gyerekeket, majd főbe lőtte magát.
A nép röhög, majd éltet: Hír TV, Hír TV!

A főszónok Áder János. Az elmúlt hetek fideszes üzeneteihez képest beszédében semmi új nincs, a kormány megdöntéséhez vezető útról pedig egy árva szót sem szól. Az egyetlen érdekesség, hogy Áder és a Fidesz azokért a cselekményekért is vádolja Gyurcsányt, amit a miniszterelnök a későbbiekben, akár 2010-ig követ majd el.

A forradalmi színpad soros szónoka arról értekezik, hogy bár ő maga még nem gyűlöl, de nagyon közel áll hozzá, és aki gyűlöl, az potenciális gyilkos.

Vasárnap

A harmadik napra kiderül: gyakorlatilag ugyanaz a kamara-előadás megy, váltakozó főszereplőkkel.
A forgatókönyv: a gyülekező alatt valamilyen félamatőr népzenei produkció a halláskárosodás határáig felcsavart erősítőkkel, utána Rákay Philip köszöntője és sajtószemléje a hangulat fokozása céljából, majd egy előszónok a párt holdudvarából, végül a nap főszónoka. Utóbbiak beszéde péntek óta egy kaptafára készült: Gyurcsány hazudott, Gyurcsány nem demokrata, Gyurcsány lopott, Gyurcsány erkölcsi értelemben nem létezik, Gyurcsány egy személyben a probléma, Gyurcsány tűnjön el. Gyur-csány-ta-ka-rodj-Gyur-csány-ta-ka-rodj - üvölti refrénszerűen a hallgatóság, végül Rákay megköszöni a jelenlétet, felhívja a figyelmet a „forradalmi színpad” további eseményeire, Himnusz, székely himnusz, viszontlátásra holnap, a tömeg egy része hazaindul, kisebbik hányada átvonul a „forradalmiakhoz”, a „Szent Korona népéhez”.

Vasárnap Bayer Zsolt az előszónok. Mondandója távirati stílusban: Ez az egész görénykurzus bűzlik, a sajtó nagyobbik része bűzlik, Gyurcsány bűzlik. Mi vagyunk a köztársaság.

A főszónok, az eddig mérsékeltnek tűnő Navracsics Tibor új oldaláról mutatkozik be, jól harmonizál Bayerral. - A szocialisták azt állították az orvosokról, hogy hálapénz-elfogadó automaták, akik csak azért állnak ott, hogy elvegyék önöktől a pénzt - taglalja, majd hasonló logikával hergeli a tanárokat, az egyetemistákat és a nyugdíjasokat.

- Akármennyire vadakat mondott is ma, őt például el tudnám képzelni miniszterelnöknek - mondja a beszéd után egy sebészorvos. Véleménye szerint az értelmiség erkölcsi okokból menesztené Gyurcsányt, ám hasonló okokból Orbánt is alkalmatlannak tartja az ország vezetésére. - Olyan kellene, aki mögött valódi teljesítmény van: Kósa, Matolcsi, Varga Mihály. És Navracsics.
A három egyetemista fiút nevelő családapa úgy gondolja, hogy ha kell, 2010-ig is eljön naponta tüntetni.

Fél hét körül Usztics Mátyás színész áll a „forradalmi színpadra”: - A csüggedés jelei mutatkoznak, nem győztünk. Orbán Viktor beszéde, melyben lemondott az előrehozott választásról, felért három vízágyúval. Elnök úr már nem eléggé azonosul a forradalmi szárnnyal - hallhatjuk a kijózanító szavakat.
Usztics már csak a világsajtó segítségében bízik.

Hétfő

- Azért jövünk, hogy a fiamnak ne egy olyan országban kelljen élnie, amit egy köztörvényes bűnöző vezet - magyarázza egy negyven év körüli férfi, miközben a tér felé haladunk. Tinédzser fia hozza a zászlót.
- Tudtommal nem bizonyosodott be, hogy Gyurcsány köztörvényes bűnöző, vádat sem emeltek ellene.
- Jaj, ne vicceljen, elég, ha én úgy érzem.

A Kossuth tér gyepe megszűnt, vizeletszag árad, a tömeg, ha kismértékben is, de napról napra fogyatkozik. A tüntetéssorozat kétségtelenül széles mezőből merít: a rozsdásodó Karancs gáztűzhelyen lecsókolbászt és palacsintát sütő hajléktalanoktól kezdve a felsőkategóriás autókkal érkező ötvenes házaspárokig szinte minden társadalmi csoport képviselteti magát. Egykori politikai üldözöttek, és egykori állampárti vezetőik is megférnek egymás mellett.

„Forradalmi” tüntetők egy csoportjával beszélgetünk. - Október 23-áig el lesznek mozdítva, az utak le lesznek zárva, a médiák el lesznek foglalva - avat be a részletekbe egyikük, és állítja, hogy a Fidesz jogászai a háttérből segítik akciójukat.

Sebeők János tűnik fel a hallgatóságban. Az utóbbi időben valóságshow-szereplőként és rapperként is feltűnt jobboldali publicista az önkormányzati választások előtt még arról írt, hogy meg kell barátkozni Gyurcsány 2010-ig tartó kormányzásának gondolatával. Mára megváltozott a véleménye: - A győzelem elegendő hátországot jelent a kormányfő elmozdításához - mondja szinte kiabálva a dobhártyapróbáló zajban. Sebeők az elmúlt hetek eseményei alapján úgy látja, hogy az emberek politikai elégedetlensége nem elég erős a változás kicsikarásához, a szociális elégedetlenség azonban előbb-utóbb megteszi hatását. - Télen vagy tavasszal, mikorra ténylegesen kibontják a Gyurcsány-csomagot, országossá válhat az elégedetlenség.

Grosics Gyula arról mesél a színpadon, hogy amikor Gyurcsány - még sportminiszter korában - meghívta őt a hivatalába, azt mondta neki: „Látom, hogy maga utál engem.” Grosics a téren mondja el a slusszpoént: - Csak azt nem értettem, honnan tudja?

A hétfői vezérszónok Kövér László. Ő sem képes tartalmi újdonsággal szolgálni, beszéde egészét jól jellemzi az alábbi mondat: „A Gyurcsány arcán lévő bőrszerű képződmény iránt a NASA is érdeklődik, mert ahhoz képest az űrsiklók védőpajzsa csak egy gyenge tescós nejlonzacskó.”

Kedd

Semjén Zsolt napja, Rákay szerint - róla egyébként egy olyan videó terjed a neten, amin még zenetévés korában hülye k…-zza saját nézőit - a KDNP a keresztény értékek képviseletét vállalta a parlamentben. Semjén a mikrofonba üvöltve skandálja a néppel: Gyurcsány takarodj!
- Kitartással elérjük a kormány távozását - mondja kérdésünkre egy jól öltözött idős hölgy. - A kommunisták és a liberálisok menjenek ki a parlamentből, mert ez egy keresztény Magyarország volt, és azt akarjuk, hogy az is maradjon!

- Orbán nem hazudott, mert négy éve nem miniszterelnök, és nem ismerhette az ország valós helyzetét, ezért ígért négyszer annyit a kampányában, mint a szocialisták - vélekedik egy agrármérnök.

„Hazaáruló, hazaáruló” - skandálja a nép, közte öt-nyolc éves gyerekek, Rákay pedig arra kér, hogy a következő dal alatt gondoljanak a Nagyboldogasszonyra.

Szerda

A közönség mintegy nyolcezer főt számlál, az erősödő apátiát a szervezők is érzékelhetik, legalábbis erre utal, hogy „műsoron kívül” színpadra küldik Kerényi Imrét. A rendező - öt nap után végre - új követelésekkel áll elő: Bayert, Lovast, Kondort a köztelevízióba, vagy „vágják ketté” az intézményt.

A nap fénypontja Kósa Lajos, a párt fölényesen újraválasztott debreceni polgármestere. Bár Gyurcsány leváltásának mikéntjéről ő sem tud konkrétummal szolgálni, furfangos észjárásáról tanúbizonyságot tesz.
Kósa szerint Magyarország két részre osztható: az egyik oldalon a pártállásuktól függetlenül becsületes választók és politikusok állnak, a másikon Gyurcsány. Akinek ebből adódóan…, de ezt már tudjuk.

Az első hat Fidesz-nagygyűlés után a helyzet a következő: a tüntetők tábora megosztott, a résztvevők száma napról napra fogy, a forint fokozatosan erősödik.
A „forradalmiak” a Szent Korona-tanra épülő új alkotmányt és előrehozott választást akarnak, a Fidesz eredeti követeléseiből mára csak Gyurcsány elmozdítása maradt.
Sporthasonlattal élve úgy tűnik: Orbán kétszázhúsz centiméterre tetette a lécet, lendületesen nekifutott, majd átrohant a léc alatt.