Csek Péter
Békepipa és csatabárd
Kormányzati kísérlet az egyház-finanszírozási problémák kezelésére

A Magyar Állam és a Vatikán között létrejött konkordátum megszületése óta viták kereszttüzében áll. Mivel a Gyurcsány-kormány és a magyar katolikus egyház szívélyesnek aligha mondható viszonya elsősorban az egyházfinanszírozásról alkotott eltérő elképzeléseikre vezethető vissza, a frissen megválasztott kabinet e téren is rendet szeretne. A megállapodás felülvizsgálatára ezért szociológusokból, egyházi szakértőkből és közgazdászokból álló bizottságot hozott létre, melynek vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Intézetének igazgatóját, Tamás Pált (képünkön) bízták meg.

Tamás Pál

Milyen konkrét oka van a bizottság létrehívásának?
- Kilenc éve írta alá a Magyar Állam és a Vatikán az egyház és az állam kapcsolatáról szóló megállapodást, amelynek mintájára a többi történelmi felekezettel is megállapodtak. A konkordátum körül az utóbbi években több vita, félreértés és rosszízű vádaskodás alakult ki. A kormány ezeket szeretné megszüntetni, a feszültségeket kívánja kezelni a bizottság munkája nyomán, nem pedig - ahogy sokan megpróbálják beállítani - érveket gyűjteni egy úgynevezett „kormányzati keménykedéshez”.
Főként az egyház-finanszírozás témájában vizsgálódnak?
- Ez is részét képezi a kutatásnak. Az első években ugyanis nem volt gond ezen a területen, mert bár konkrétan nem volt meghatározva a támogatások számítási módja, de a felek minden évben meg tudtak állapodni az összegekről. Az utóbbi két évben azonban többször is a viták középpontjába került ez a terület, miután az állam egyre kevesebbet tudott az egyházakra fordítani, és a költségvetés is nehezebb helyzetbe került. Az egyházi iskolákban ráadásul megállt a gyermekszám-növekedés, így ők is nehezebb alkupozícióba kerültek. Ezek miatt megkezdődtek a kölcsönös vádaskodások.
Ezek szerint változások várhatók a konkordátum tartalmában?
- Nem tartom valószínűnek, hogy javaslataink alapvető változtatásokat sürgetnek majd a szerződésben. Ha mégis születnek módosító indítványok, akkor a kormány mellett az egyházaknak is kell fogadniuk ezeket, hogy változtatások történhessenek.
Milyen módszerekkel vizsgálódik a bizottság?
- Készül egy ezerötszáz fős reprezentatív közvélemény-kutatás arról, hogy a magyar társadalom hogyan látja az egyház és az állam kapcsolatát, hol látja az előtte álló konfliktusok térképét, hol vannak feszültségek a magyar társadalomban, milyen jellegűek ezek, és az egyháznak milyen szerepet tulajdonítanak ezekben. Vizsgáljuk azt is, hogy milyen az egyházak - mondjuk így - „marketingképe” a társadalomban, vagyis mennyire vonzó az emberek számára az általuk nyújtott vallási „szolgáltatáson” túl az oktatási, szociális és kulturális tevékenységük. Ezeknek milyen piaca van, bővült-e vagy szűkült az ezek iránti érdeklődés az elmúlt évtizedben. Van összehasonlítási alapunk, hiszen hasonló kérdésekkel az elmúlt tíz évben több ízben is végeztünk közvélemény-kutatást.
Mikorra várhatók kézzelfogható eredmények?
- Megkezdtük a felmérést, és augusztus végére meglesz az eredmény. Elkezdtük összegyűjteni a minisztériumokból a történelmi egyházaknak az elmúlt évtizedben nyújtott támogatásokról szóló statisztikákat. Megpróbáljuk összevetni a magyarországi konkordátum szövegét az EU más országaiban elfogadott szerződésekével. Az eredményekről és a vitás kérdésekről a nyilvánosság előtt kezdünk konzultációt az érintettekkel.