Hajdú Sándor
Romafantázia?
Szélmalomharc a szervekkel

A rendőri túlkapások - különösen tekintettel a roma kisebbséget ért hatósági atrocitások - miatt az európai közösség hajlamos „rendőrállamnak” nevezni Magyarországot. Évente több ezer esettel foglalkoznak a polgári jogi aktivisták, és a Helsinki Bizottság éves jelentése is növekvő tendenciát mutat a romákat érő folyamatos negatív diszkrimináció területén.

K. Zoli, H. Tibi és H. Attila átlagos tinédzserek Csepelről. Karácsonyi hangulat, a család együtt ünnepelt december 26-án. A vacsora és a beszélgetés elhúzódott, az egyik vendégnek a hazautazáshoz taxit kellett hívni. A bérház hosszú, a lakás hátul, kézenfekvő volt a gyerekeket küldeni, hogy várják a kapu előtt a taxit. A három fiú úgy éjjel fél egy felé kiállt a kapuba, és az autókról beszélgettek. Közben valaki értesítette a rendőrséget, hogy gyanús alakokat lát a ház előtt, akik az ott álló járművek körül őgyelegnek.
„Vártuk a taxit, de nem jött, ezért elsétáltunk az utcasarokig, aztán vissza. Miközben sétáltunk, szólt a Tibi, hogy egy rendőrautó közelít az úton felénk. Megálltunk, de ekkor már nyílt az autó hátulja, és ránk engedték a kutyákat, amitől mi megijedtünk, és futni kezdtünk a bejárat felé. A másik irányból egy másik rendőrautó csapódott elénk, és hamar előkerültek a viperák, és a földre tepertek mindhármunkat. A földön rugdostak, majd beraktak az autóba, hiába rimánkodtunk, hogy a szüleink tőlünk harminc méterre vannak. A rendőrségen egy őrnagy elé kerültünk, ő nem bántott bennünket, csak a beosztottai. Ordítottak velünk, mert a szüleinket nem tudták felhívni. Az unokatesóm még egy pofont is kapott. Csak egy óra múlva szabadultunk, mikor a szüleink megtaláltak minket. Nekik azt állították, hogy semmi nem történt, csak összeszedtek minket az utcáról” - meséli a történteket K. Zoli, aki még ma sem hiszi el, hogy vele ilyen megtörténhetett.

Az ügyet a Fővárosi Főügyészség vizsgálta, majd bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást. Morvai Attila szóvivő a határozat indoklásaként elmondta: „Az ügyben kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye csupán egy esetben állapította meg, hogy sérülés történt a gyermekeken, arról, amely az elfogás során keletkezhetett. A gyerekek külön tanúként való kihallgatása során számtalan ellentmondást találtak az ügyészségi vizsgálatot végzők, a helyszín, a körülmények és az elfogás esetében háromféle verziót adtak elő. A kirendelt pszichológus szakértő szakvéleménye szerint a gyermekek vallomása hiteltelen, de ez nem a félrevezetés szándékával magyarázható, hanem a pubertáskori fantáziavilággal, a szenzáció iránti vonzódással.” A szóvivő még megjegyezte, hogy az elutasító határozat ellen a szülők nem tettek kifogást, mely által az jogerőre emelkedett.
Az események után a csepeli szülők természetesen feljelentést tettek az ügyészségen és a rendőrségen is. Kifogást azonban azért nem emeltek a határozat ellen, mert bevallásuk szerint nem volt erejük további szélmalomharcot vívni és gyermekeiket újabb megaláztatásoknak kitenni egy olyan ügyben, ahol tapasztalataik szerint úgysem lehet soha igazuk.