Bagyarik Cecília
A kasza már egyenes
Hatalomváltásra készülnek a jobbos gazdák

Dr. Ángyán József professzor - a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (Magosz) a szakértője - igen fontosnak tartja, hogy most, a politikai uborkaszezon kellős közepén is bizonyos dolgokat elmagyarázzanak a magyar társadalomnak. Szerinte ugyanis országunkban nem reform, hanem pénzbehajtás zajlik. Ez ellen pedig feltétlenül tiltakozni kell minden alkotmányos eszközzel.

Fotó: Somorjai László

Az országosan demonstrációiról közismert Magosz politikai elkötelezettsége nyilvánvalóvá vált a Fidesszel kötött megállapodása után. Így idén márciusban már arról szóltak a hírek, hogy Jakab István elnök csúcsminiszter lehet a polgári kormányban. Orbán Viktor a választási vereség után részt vett a gazdakörök kisteleki országos kongresszusán is. Itt arra tett ígéretet, hogy vitás kérdésekben ki fog állni a gazdák mellett akár a Fidesz-frakció véleménye ellenében is. Ugyanezen az eseményen - igen előrelátóan - létrehoztak egy demonstrációt előkészítő bizottságot, hogy egyszerűbben, a kongresszus összehívása nélkül lehessen tiltakozni, ha majd a régi-új kormány intézkedéseket hoz.
Erre a bizottságra lehet, hogy hamarosan szükség lesz, mert a Magosz vezetői egyenesen felháborítónak tartják a nyilvánosságra hozott kormányzati megszorító program agráriumra vonatkozó részeit. Kinyilvánították, hogy mindent megtesznek - persze alkotmányos kereteken belül -, hogy az elképzelések ne valósulhassanak meg. Sőt felszólították a kormányt, hogy ha nem tudja a köz számára is fontos állami feladatait ellátni, akkor nyugodtan mondjon le. Hét eleji sajtótájékoztatójukon Ángyán József azt is kifejtette, hogy a magyar társadalom hamarosan ki fog józanodni, ezért „fel kell készülnie az ellenzéknek arra, hogy átvegye a dolgok irányítását”. A professzor bevallottan árnyékkormánypárti, hiszen nem szabadna még egy olyan lehetőséget elszalasztani a felkészületlenség miatt, mint amilyen 2004-ben adódott.
A Magosz többek között azt a kormányhatározatot bírálja, amely tartalmazza a Konzervipari Kutatóintézet és hat mezőgazdasági szakképző intézet, illetve iskola megszüntetését is, miközben azt tapasztalják, hogy más intézményeket gazdasági társasággá alakítanak, majd privatizálják őket. A Hetek által megkeresett, felszámolás előtt álló intézmények dolgozói közül nem egy lapunktól értesült a bejelentett intézkedésekről, míg mások felsőbb utasításra hivatkozva hárították el a nyilatkozat lehetőségét.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy például a megszüntetni kívánt oktatási intézmények esetében személyesen Benedek Fülöp szakállamtitkár fog tárgyalni az érintettekkel. A kutatóintézetek pedig az átszervezések eredményeként a hagyományok megőrzése mellett a gazdasági élet résztvevőivé válhatnak. Benedek Fülöp azt is hangsúlyozta, hogy az általános kormányzati takarékosság jegyében természetesen az agrártárcánál és háttérintézményeinél is végre kell hajtani a racionalizálási programot.
Lapunk kérdésére Ángyán József kifejtette, hogy a kormányzati lépések illeszkednek ahhoz az agrár- és vidékellenes filozófiához, amely a Gyurcsány-kabinetet jellemzi. A professzor szerint mindezt szemléletesen illusztrálják Mihályi Péter közgazdásznak, az Államreform Bizottság tagjának a Faluvég című kerekasztal-beszélgetésen elhangzott mondatai (lásd keretes írásunkat). Ángyán úgy látja, hogy igen sokszor a globális tőkeérdekek és helyi képviselőik állnak szemben a helyi közösségekkel és gazdasági érdekekkel. A magyar kormány pedig nem az egyéni gazdaságokat támogatja. Példaként említette a birtokok életképességi határának magasra tolását, az EU által is preferált és támogatott korai nyugdíjazás kérdésének halogatását, valamint a birtokok generációk közötti átadásának kérdését.