Hetek-összeállítás
Erőpróba
A Hamasz felelős a tizedes sorsáért

Továbbra is pattanásig feszült a helyzet Izraelben, a Gilad Salit tizedes elrablása nyomán kialakult konfliktus miatt. A katona kiszabadításáért indított akcióban izraeli repülők, tankok és katonák vonultak be a Gázai övezetbe. A Hamasz-kormány több miniszterét őrizetbe vették, és az övezet egyetlen erőművét is működésképtelenné tették. Ehud Olmert és az IDF nem enged a palesztin zsarolásoknak, több politikus szerint pedig a válság hosszú távon is elhúzódhat.
Ehud Olmert és kormánya visszautasította azt a palesztin ultimátumot, mely szerint kedd reggel 6 óráig bele kellett volna egyeznie ezer palesztin fogoly szabadon engedésébe. Az emberrablók azzal fenyegetőztek, hogy különben Salit tizedes ügyét „lezártnak” tekintik. Ha Izrael nem enged, a továbbiakban semmilyen információt nem kap az elrabolt katonáról. Iszmail Hanije palesztin miniszterelnök azonban azt hangsúlyozta: Salitnak nem eshet bántódása, és az ügyet diplomáciai úton kell megoldani.

Az alagút, amelyen keresztül Salitot elrabolták

Amir Perec izraeli védelmi miniszter figyelmeztette Damaszkuszt, hogy Szíriát tartja felelősnek a katona sorsáért. „Azt javaslom Asszad elnöknek, aki megpróbál most szemet hunyni az események felett, hogy nyissa ki a szemét, mert ő a felelős a helyzetért.” Mint ismeretes, a Hamasz politikai vezetője, Khaled Meshaal, akit az akció megrendelőjének tartanak, a szíriai fővárosban lelt menedéket. „Izrael tudja, hogyan érje el a felelősöket, ha Salitnak baja esik” - tette hozzá Perec. Salit elrablása után néhány nappal figyelmeztetésül izraeli harci gépek repültek el Asszad elnök nyári rezidenciája felett, amit Szíria provokációnak nyilvánított. Egyes források szerint mind Abbász elnök, mind egyiptomi közvetítők megpróbálták már meggyőzni Asszadot - mindeddig eredmény nélkül -, hogy kérje fel Meshaalt a katona szabadon engedésének elrendelésére.
Az izraeli hadsereg (IDF) nem hajlandó olyan palesztin foglyokat szabadon engedni, „akiknek kezéhez vér tapad”, vagyis akik terrorcselekményekben vettek részt. A szabadon engedett foglyok száma kevésbé fontos a foglyok minősítéséhez képest. Izrael nem óhajt olyan egyezségbe belemenni, ami a jövőre nézve bátorítást jelenthet a Hamasz és más szélsőséges csoportok számára újabb emberrabló akciók elkövetésére, és amely Abbász elnök bukását segítené elő. A védelmi szakemberek már kidolgoztak egy megállapodástervezetet Salit kiszabadítására. Ennek értelmében a palesztin féltől a rakétatámadások és az izraeli civilek és katonák elleni támadások, valamint az emberrablások teljes beszüntetését követelik. Ennek fejében az IDF beszünteti gázai hadműveleteit, de fenntartja a jogot az önvédelemre és a terrortámadások elhárítására. Az IDF egyfajta „alvás-egyezményt” is követel Sderot és Gáza között: ha a sderoti gyerekek nem alhatnak nyugodtan az ágyukban a rakétatámadások miatt, akkor Izrael is gondoskodik a gázaiak álmatlan éjszakáiról.
A lerombolt gázai erőmű helyreállítása állítólag hat-nyolc hónapba is beletelhet, így az övezet szinte teljes egészében izraeli áramszolgáltatásra szorul. A humanitárius válság elkerülése érdekében Izrael részlegesen megnyitott egy átkelőhelyet, hogy élelmiszerek és egészségügyi szállítmányok érkezhessenek Gázába. A széles körű katonai hadműveletet Ehud Olmert egyelőre leállította, hogy megvárják, mire jutnak az egyiptomi közvetítésű tárgyalásokkal. Olmert ugyanakkor tájékoztatta kabinetjét, hogy a hadsereget arra utasította, hogy tegyen meg mindent Gilad hazahozása érdekében. „És amikor azt mondom, hogy mindent, akkor azt értem alatta, hogy mindent” - tette hozzá Olmert. Juval Diskin izraeli belbiztonsági vezető pedig azt nyilatkozta: „Mély lélegzetet kell vennünk. A válság hetekig vagy hónapokig is elhúzódhat. Nincs gyors megoldás.”

Cipi Livni és Szergej Lavrov

Mindeközben több ország is bekapcsolódott a krízis megoldásába. A két tárgyaló fél között Egyiptom vállalta a közvetítő szerepet. A londoni székhelyű, Al-Hayat című újság egyes forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az egyiptomi közvetítők találkoztak is Salittal a Gázai övezetben. Egyes források szerint azonban a kommunikáció követeken és palesztin kisfiúkon keresztül zajlik, akik hozzák-viszik a két fél közötti üzeneteket. Izraeli források ugyanakkor szintén azt erősítették meg, hogy a tizedes életben van, és sebesüléseit egy palesztin orvos látta el.
Mivel Salit francia-izraeli állampolgár, Franciaország is nyomást próbál gyakorolni az emberrablókra, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig megbeszéléseket folytatott izraeli kollégájával, Cipi Livnivel (képünkön), és felszólította a palesztinokat, hogy engedjék el Salitot. Vlagyimir Putyin orosz elnök Mahmúd Abbásszal tárgyalt, és kijelentette: Oroszország mindent megtesz, hogy elősegítse a helyzet mielőbbi normalizálódását. Mindezek mellett az ENSZ közel-keleti követe elítélte Izraelt, amiért polgári épületekre támadott Gázában, Svájc pedig a genfi egyezmény betartását kérte számon tőle.