Hubert József
A tandíj versenyeztet
Minden diák az állami pénzért fog hajtani

A mennyiségi után minőségi reformot kíván megvalósítani a kormány - vezette be a felsőoktatás fizetőssé tételéről szóló döntést Hiller István oktatási miniszter. A „fejlesztési hozzájárulást” támogatják a felsőoktatási intézmények rektorai, ám a hallgatói önkormányzat és az ellenzék - akárcsak a lakosság túlnyomó többsége - ellenzi azt.

Jövő ősztől fizetős lesz a hazai felsőoktatás: a „fejlesztési részhozzájárulás” (fer) névre keresztelt tandíj az alapképzésben évi 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintra rúg, ám ettől az összegtől plusz-mínusz 50 százalék erejéig az intézmények eltérhetnek. Az alapképzésben a havi részletben fizetendő legalacsonyabb fer 4375, a legmagasabb 13 125 forintot tesz ki. A hallgatók közül a legeredményesebb 15 százalék fizetési mentességet, illetve tanulmányi ösztöndíjat kap. A részhozzájárulás megfizetése alól mentesülnek a doktori képzésben részt vevők, az első felsőfokú szakképzést megszerzők, a halmozottan hátrányos helyzetűek.

Molnár Károly

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) hétfő délelőtti ülésén támogatta a tandíj bevezetését a hazai felsőoktatásban. Molnár Károly, az MRK elnöke elmondta lapunknak, hogy a tandíj bevezetésétől a minőség javulását várják az oktatásban. „Nem az összeg nagysága a lényeg, hanem az a versenyhelyzet, amit az oktatás fizetőssé tétele teremt” - nyilatkozta a Műegyetem rektora.
Molnár úgy látja: az új rendszerben más szemléletmód fog érvényesülni. Az álláshirdetések között böngészve gyakran lehet olyan kitétellel találkozni: kivéve bizonyos főiskolákat. A rektor szerint a fer bevezetésével előálló új helyzetben a diákok kétszer is meg fogják gondolni, hogy beadják-e jelentkezésüket a piaci igényeknek nem megfelelő felsőoktatási intézményekbe. Molnár összességében tehát reálisabb jelentkezési szerkezetet vár.
A javaslat további pozitívumaként értékelte Molnár az átjárás megteremtését az állami finanszírozott, illetve a költségtérítéses képzések között. A rektor értékelése szerint ez a diákok közötti versenyt fogja fokozni: az állami finanszírozásban levő hallgatók kiváltságuk megtartásáért, míg az önfinanszírozó tanulók az állami támogatás megszerzéséért fognak „jobban hajtani”.
Az intézmények számára fontos hozadéka lehet a változtatásoknak az, hogy azon főiskolák vagy egyetemek, melyek nem a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtanak, néhány éven belül akár be is zárhatják kapuikat. „Ezentúl nem politikai döntés lesz az intézmények bezárása, szakok átalakítása” - magyarázta lapunknak a piac várhatóan nagyobb mértékben érvényesülő befolyását Molnár.
Jelen formájában nem támogatja viszont a fer bevezetését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Ekler Gergely, a szervezet elnöke több problémát is említett a hazai felsőoktatásban. A jelenleg alkalmazott normatív, hallgatók után járó állami támogatási rendszer miatt az intézmények arra kényszerülnek, hogy a legrosszabb tanulókat is benntartsák. A képzési szerkezet is rossz, hiszen míg a piacon a mérnökökből hiány mutatkozik, egyre többet hallani a diplomás munkanélküliség problémájáról. Ráadásul az elmúlt években alapított valamennyi magán felsőoktatási intézmény részesül állami támogatásokból.

Ekler Gergely

A HÖOK elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: a mostani, rossz mechanizmusokkal terhelt, minőségellenes rendszerbe nem szabadna még több pénzt önteni. Ekler úgy tudja, hogy a tandíj megítélése még az Európai Unión belül sem egységes, több országban teljesen ingyenes a felsőoktatás. Más helyeken viszont - mint például Németországban - azért kellett bevezetni, mert az egyetemi hallgatók átlagos képzési ideje megközelítette a húsz szemesztert, vagyis ennyi ideig éltek állami pénzen a hallgatók. Magyarországon ilyen probléma már csak azért sem merülhet fel, mivel törvényileg rögzített, hogy minden hallgató legfeljebb hat évig vehet részt államilag finanszírozott képzésben.
Tíz évvel ezelőtt már egyszer bevezették hazánkban a tandíjat, akkor a HÖOK tüntetést szervezett az intézkedés ellen. Ekler ezzel kapcsolatban annyit mondott a Heteknek, hogy a demonstráció szervezésével egyelőre kivárnak, mivel Hiller István megígérte: július 10-ig elküldi a szervezet számára a fer bevezetéséről szóló szakmai anyagot, a hallgatói szervezet pedig csak ennek áttanulmányozása után dönt a további lépésekről.
A Fidesz már a tandíj bevezetésével sem ért egyet. Pokorni Zoltán volt oktatásügyi miniszter egy televíziós interjúban úgy vélekedett, hogy meg lehet ugyan fizettetni mindenkivel kitaníttatását, de ez esetben az állam nem veheti el a személyi jövedelemadót. Magyarország versenyelőnye, hogy a szegény családok gyerekei tanulni akarnak, ezt a lehetőséget most visszametszi a kormány - értékelte a tervbe vett változtatásokat az ellenzéki párt alelnöke.