Vissza a tartalomjegyzékhez

Cseszkó Tamás
Feketegazdaság az egyházakban?
Áfaköteles lehet a keresztelés, esketés, temetés

Múlt héten Hiller István a tradicionális felekezetek képviselőit fogadta, és ezzel egy időben az SZDSZ bejelentette, javasolják a vatikáni szerződés felülvizsgálatát. Az egyházpolitikai „villongások” a héten is folytatódtak, legutóbb az MSZP hívő tagozata olyan javaslattal állt elő, hogy a lelkipásztori tevékenység minősüljön szolgáltatásnak, amely után áfát és személyi jövedelemadót kell fizetni.


Hiller István a tradicionális felekezetek képviselőivel a Parlamentben
Fotó: Németh Tamás

A hívő tagozatban készült javaslat szerint az adó- és társadalombiztosítási törvények elfogadásakor meg kell szüntetni az egyházakra és egyházi személyekre vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat. Ez többek között azt jelentené, hogy a szakrális szolgáltatások is általános áfakulccsal adózó, bejegyzett szolgáltatásokká válnának, azaz a keresztelés, esketés, temetés, misemondatás s a többi bekerülne a számlaköteles tevékenységek közé. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy még ma is előfordul olyan helyzet, amikor egyes megyéspüspököknek papíron nincs adóköteles jövedelmük, és az egyházi szolgáltatások díjából részesülő egyházi személyek sem fizetnek szja-t a bevételek után. Az MSZP-sek szerint a társadalom jövedelemadót fizető részében joggal vetődik fel az igény, hogy a fekete-gazdaságot ezen a téren is felszámolják.
Donáth László szocialista képviselő, aki egyben gyakorló evangélikus lelkész is, nem ért egyet az amúgy magáról nem sokat hallató hívő tagozattal. „Sem lelkészként, sem politikusként nem tudok azonosulni az ötlettel. Szabadítsuk rá az adóhatóságot az egyházakra?” - teszi fel a kérdést a politikus, és megjegyzi, hogy a „szentségért nem lehet fizetni”, de ha valaki mégis adni akar, a lelkész akkor sem tudna mit mondani az adóhatóságnak a perselybe dobott összeg nagyságáról. Summázatában már a kérdés felvetése is amatőrizmusra utal.


Donáth László

A kereszténydemokraták országgyűlési képviselője, dr. Lukács Tamás az ötletet magánakciónak tartja. Sőt, felszólította az MSZP-t, hogy foglaljon állást a hívő tagozat közleményével kapcsolatban, mely szerinte a szocialisták ateista tagozata is lehetne. „Az a helyzet, hogy a kormány ilyen megnyilvánulásokkal tereli el a figyelmet az ország valós gondjairól” - véli Lukács.
Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője nem ismeri a részleteket, de az SZDSZ ideális egyházképétől nem idegen a gondolat, hiszen az önfenntartó egyházakat nem kellene hogy finanszírozza az állam. A liberálisok szerint az államnak csupán az egyházak oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb közszolgálati tevékenységét szabadna támogatnia, a felszabadult forrásokat pedig magasabb szintű szociális ellátásra, étkeztetésre, gyermekvédelmi szakellátásra, fogyatékosok nappali intézményi ellátására, utcai szociális munkára és hasonlókra kellene fordítani. „A vatikáni szerződés felülvizsgálatát azért javasoltuk, hogy a szerződés egyes pontjait át lehessen gondolni, és arról érdemi párbeszéd folyhasson” - tette hozzá Gusztos, aki szerint a liberálisok nem tervezik a finanszírozás átszabását, csupán a nyilvánosságot szeretnék arra emlékeztetni, hogy a konkordátum milyen előnyökhöz juttat egyes egyházakat.
Donáth László szerint illúzió azt gondolni, hogy a bejegyzett egyházak a törvény előtt egyenlők, hiszen politikai értelemben soha nem voltak és nem is lesznek azok. Lukács Tamás ugyanakkor úgy véli, az lenne a legjobb, ha minden felekezet azonos jogokkal rendelkezne.


Lukács Tamás

Az SZDSZ múlt heti közleményében azt is javasolja, hogy csak azon adófizetők számára biztosítsák az egyházak támogatásának lehetőségét, akik kifejezetten e célra áldoznának keresményükből, azaz az egyszázalékos felajánlásokat a továbbiakban ne egészítse ki az állam. Ez a lépés azonban egyes felekezeteknél elképzelhetetlen anyagi összeomlást idézne elő. „Ezt a rendszert a Horn-kormány alatt az egyházakra oktrojálták. A kiegészítő részre azért volt szükség, mert minden felekezetben vannak olyan korcsoportok, akiknek nincsen módja rendelkezni az egy százalékról” - állítja dr. Lukács Tamás, aki nem érti, mi a problémája a liberálisoknak a vatikáni szerződéssel. De ha mégis hozzá szeretnének nyúlni, akkor a bécsi diplomáciai egyezmény szerint ennek módja nem egy sajtótájékoztatón történő bejelentés lett volna. „Az SZDSZ-ről amúgy is elmondhatjuk, hogy ellenségesen viszonyul a történelmi egyházakhoz” - mutat rá az általa vélt mozgatórugókra a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője.