Vissza a tartalomjegyzékhez

Csek Péter
Fél év legfőbb ügyész nélkül
Leszavazták Sólyom László jelöltjét

Egyelőre nem lehet tudni, hogy legfőbb ügyész választása dolgában még hány fordulós lesz a köztársasági elnök és a kormányoldal közti adok-kapok. Bár hivatalosan szakmai indokok miatt utasították el Horányi Miklós (képünkön) szegedi fellebbviteli ügyész megválasztását, szocialista források alapján többen úgy vélik: a kormánypárti képviselők presztízsből nem támogatták Sólyom László jelöltjét.

A köztársasági elnök ugyanis szakított elődei gyakorlatával. Göncz Árpáddal és Mádl Ferenccel ellentétben nem egyeztetett a pártokkal a jelöltjéről. Ezért, bár a képviselők titkos szavazással döntöttek a kérdésben, a kormánypártiak már a hétfő délelőtti bizottsági ülést követően bejelentették: nem támogatják Horányit. Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke szerint, bár a jelölt huszonöt éves bírói és két éves fellebbviteli főügyészi tapasztalattal rendelkezik, ez utóbbi csak egy frissen létrejött posztot jelent. Így Horányinak nincs akkora ügyészi tapasztalata a bonyolult működésű Legfőbb Ügyészség irányításához, mint amennyi egy nagyvárosi vezető ügyésznek vagy éppen egy megyei főügyésznek lenne. A szocialisták témafelelőse azt is elismerte, hogy nincsenek favoritjaik, a köztársasági elnöknek alkotmányos kötelessége a jelölés, nekik pedig az, hogy döntsenek az aspiránsról. Vastagh szerint a köztársasági elnöknek le kellene vonnia a sikertelen választás tanulságait. Az értesülések szerint ugyanis a kormánypártiak nehezményezték az előzetes konzultáció hiányát. A köztársasági elnök ennek ellenére a következő körben sem változtat ezen a gyakorlaton - jelentette be Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai Döntések Főosztályának vezetője. Bár Sólyom László annyiszor állíthat újabb és újabb jelölteket, ahányszor csak akar, ez csak elméleti lehetőség - tette hozzá a főosztályvezető. Kumin a szavazást követően azt mondta: Sólyom László ezzel továbbra is azt akarja elérni, hogy jelöltje ne kötődjön egyetlen párthoz sem, vagyis mindegyik oldal számára elfogadható legyen.


Vastagh Pál

A Fidesz ugyanakkor azt hangoztatja, hogy számukra nem feltétlenül fontos a köztársasági elnökkel előzetesen konzultálni. „A szakmaiság és nem a politikai alku a legfontosabb ebben a kérdésben” - mondta témafelelősük. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a háttérben mégiscsak egyeztet a jelöltekről a Fidesz elnöke és a köztársasági elnök. Horányit ugyanis annak ellenére kiáltotta ki teljesen független jelöltnek Sólyom László, hogy a szegedi fellebbviteli főügyész előzőleg három évig Polt Péter legfőbb ügyész keze alatt dolgozott sajtófelelősként, és későbbi pozícióját is neki köszönheti. Sokak fejébe ütött szöget továbbá, hogy Sólyom a tavaszi választások időpontját is az Orbán Viktor által ideálisnak tartott időpontra tűzte ki, noha állítása szerint erről sem egyeztettek a Fidesz elnökével.
A Hetek információi szerint elképzelhető, hogy Sólyom egy másik fellebbviteli ügyészt jelöl következőként a posztra. Ez esetben Sódor István budapesti, Vincze István győri, Nagy Kálmán debreceni, Bernhardt Istvánné pécsi vagy Székely György katonai fellebbviteli ügyész jöhet szóba. Bár a legfőbb ügyész megválasztása a nyilatkozatok szintjén minden szereplőnek fontos, információink szerint nem valószínű, hogy még a nyári ülésszak során újabb jelöltet terjeszt be az Országgyűlés elé a köztársasági elnök. Így a következő aspiránsról csak ősszel szavazhatnak a képviselők.
Polt mandátuma májusban lejárt, így az újabb szavazáskor már csaknem fél éve üres lesz a legfőbb ügyész széke. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint nem mindegy, hogy egy ilyen független, az alkotmányosság alapján létező szervezetnek van-e vezetője, vagy nincs. Ez az ideiglenesség nem tesz jót az ügyészségnek, az ottani munkamorálnak sem. Politológusok szerint így az idő is nyomást helyezhet a kormánypárti képviselőkre, hogy az újabb jelölt elutasításával ne akadályozzák meg a fontos tisztség betöltését.