Egyelőre nem lehet tudni, hogy legfőbb ügyész választása dolgában még hány
fordulós lesz a köztársasági elnök és a kormányoldal közti adok-kapok. Bár
hivatalosan szakmai indokok miatt utasították el Horányi Miklós (képünkön)
szegedi fellebbviteli ügyész megválasztását, szocialista források alapján többen
úgy vélik: a kormánypárti képviselők presztízsből nem támogatták Sólyom László
jelöltjét.
![](horanyi_miklos.jpg)
A köztársasági elnök ugyanis szakított elődei gyakorlatával. Göncz Árpáddal
és Mádl Ferenccel ellentétben nem egyeztetett a pártokkal a jelöltjéről. Ezért,
bár a képviselők titkos szavazással döntöttek a kérdésben, a kormánypártiak már
a hétfő délelőtti bizottsági ülést követően bejelentették: nem támogatják
Horányit. Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke szerint,
bár a jelölt huszonöt éves bírói és két éves fellebbviteli főügyészi
tapasztalattal rendelkezik, ez utóbbi csak egy frissen létrejött posztot jelent.
Így Horányinak nincs akkora ügyészi tapasztalata a bonyolult működésű Legfőbb
Ügyészség irányításához, mint amennyi egy nagyvárosi vezető ügyésznek vagy éppen
egy megyei főügyésznek lenne. A szocialisták témafelelőse azt is elismerte, hogy
nincsenek favoritjaik, a köztársasági elnöknek alkotmányos kötelessége a
jelölés, nekik pedig az, hogy döntsenek az aspiránsról. Vastagh szerint a
köztársasági elnöknek le kellene vonnia a sikertelen választás tanulságait. Az
értesülések szerint ugyanis a kormánypártiak nehezményezték az előzetes
konzultáció hiányát. A köztársasági elnök ennek ellenére a következő körben sem
változtat ezen a gyakorlaton - jelentette be Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki
Hivatal Stratégiai Döntések Főosztályának vezetője. Bár Sólyom László annyiszor
állíthat újabb és újabb jelölteket, ahányszor csak akar, ez csak elméleti
lehetőség - tette hozzá a főosztályvezető. Kumin a szavazást követően azt
mondta: Sólyom László ezzel továbbra is azt akarja elérni, hogy jelöltje ne
kötődjön egyetlen párthoz sem, vagyis mindegyik oldal számára elfogadható
legyen.
![](vastaghpal.jpg)
Vastagh Pál
A Fidesz ugyanakkor azt hangoztatja, hogy számukra nem feltétlenül fontos a
köztársasági elnökkel előzetesen konzultálni. „A szakmaiság és nem a politikai
alku a legfontosabb ebben a kérdésben” - mondta témafelelősük. Könnyen
elképzelhető azonban, hogy a háttérben mégiscsak egyeztet a jelöltekről a Fidesz
elnöke és a köztársasági elnök. Horányit ugyanis annak ellenére kiáltotta ki
teljesen független jelöltnek Sólyom László, hogy a szegedi fellebbviteli
főügyész előzőleg három évig Polt Péter legfőbb ügyész keze alatt dolgozott
sajtófelelősként, és későbbi pozícióját is neki köszönheti. Sokak fejébe ütött
szöget továbbá, hogy Sólyom a tavaszi választások időpontját is az Orbán Viktor
által ideálisnak tartott időpontra tűzte ki, noha állítása szerint erről sem
egyeztettek a Fidesz elnökével.
A Hetek információi szerint elképzelhető, hogy Sólyom egy másik fellebbviteli
ügyészt jelöl következőként a posztra. Ez esetben Sódor István budapesti, Vincze
István győri, Nagy Kálmán debreceni, Bernhardt Istvánné pécsi vagy Székely
György katonai fellebbviteli ügyész jöhet szóba. Bár a legfőbb ügyész
megválasztása a nyilatkozatok szintjén minden szereplőnek fontos, információink
szerint nem valószínű, hogy még a nyári ülésszak során újabb jelöltet terjeszt
be az Országgyűlés elé a köztársasági elnök. Így a következő aspiránsról csak
ősszel szavazhatnak a képviselők.
Polt mandátuma májusban lejárt, így az újabb szavazáskor már csaknem fél éve
üres lesz a legfőbb ügyész széke. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője
szerint nem mindegy, hogy egy ilyen független, az alkotmányosság alapján létező
szervezetnek van-e vezetője, vagy nincs. Ez az ideiglenesség nem tesz jót az
ügyészségnek, az ottani munkamorálnak sem. Politológusok szerint így az idő is
nyomást helyezhet a kormánypárti képviselőkre, hogy az újabb jelölt
elutasításával ne akadályozzák meg a fontos tisztség betöltését.