Busa Viola
Patthelyzet Csehországban
Újabb szoros európai választási eredmény

A tavaly őszi német és a márciusi olasz után a hétvégén újabb európai választás végződött nagyon szoros, döntetlen körüli eredménnyel. A kétkamarás cseh parlament kétszáz fős alsóházában száz mandátumot szerzett a baloldal és százat a jobboldal. Mivel a szavazatok legnagyobb részét az erősen euroszkeptikus Polgári Demokratikus Párt szerezte meg, a kemény diónak ígérkező kormányalakításra őket kérte fel Václav Klaus államfő. Az elemzők szerint az országban politikai patthelyzet alakulhat ki.

 
Václav Klaus és Mirek Topolanek

A cseh választók 65,4 százaléka járult az urnák elé, hogy ítéletet mondjon a nyolc éve kormányon lévő szociáldemokraták munkája felett. A virágzó gazdaság ellenére a kormánypárt nem aratott egyértelmű sikert, mi több, a jobb- és a baloldalnak fele-fele arányban kell osztozkodnia a mandátumokon. Ez egyik félnek sem enged túl nagy mozgásteret meghirdetett programjaik megvalósítására. Mivel a szavazatok legnagyobb részét (35,4 százalékot) a Polgári Demokratikus Párt (ODS) szerezte meg, ők láthatnak neki a kormányalakítás nehéz feladatának. Szövetségesként a Kereszténydemokrata Pártra és a Zöld Pártra számíthatnak, míg a kormányzó pozícióból egyelőre kiszorulni látszó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) a Kommunista Párttal együtt kerül ellenzékbe. Bár a kommunisták mandátumainak száma jelentősen csökkent, továbbra is a harmadik legnagyobb erőt képviselik az alsóházban.

Jiri Paroubek

A kezdeti nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a konszenzus eléréséig még hosszú és rögös út vár a koalíciós tárgyalófelekre. A Mirek Topolanek vezette középjobbos ODS ugyanis 15 százalékos személyi jövedelemadó, társasági adó és áfa bevezetését hirdette meg, amit mind a szociáldemokraták, mind a Zöld Párt egyelőre elfogadhatatlannak tart. Egyes elemzők szerint nem kizárt, hogy a Zöldek a szociáldemokratákkal is hajlandók "lepaktálni", jóllehet a kommunistákkal nem óhajtanak szövetségre lépni. Kelet-Európában egyébként ez az első eset, hogy a Zöldek bekerülnek a nemzeti törvényhozásba. Bár Václav Klaus államfő a német mintájú nagykoalíció létrehozását sem zárta ki, az ODS és a CSSD egyelőre elzárkózott a megoldás elől.
Akár kisebbségi kormányt alakít, akár "ráfanyalodik" a nagykoalícióra, Topolaneknek és pártjának fel kell adnia radikális adócsökkentési és szociális reformjainak a nagy részét. Ha tárgyalásai a centrista kereszténydemokratákkal és a Zöldekkel sikeresen zárulnak, a jelöléstől számított harminc napon belül benyújthatja programját, de egy bizalmi szavazáson is át kell esnie. Ha ezt elveszíti, az államfő mást kérhet fel a kormányalakításra. Az euroszkeptikusok közé tartozó Topolanek már jelezte, hogy az adóügyi és a strukturális reformokat tartja elsődlegesnek, az eurózónába való belépést viszont nem sürgeti, sőt, támogatja egy euroszkeptikus csoport létrehozását az Európai Parlamentben.
A választási kampányt a gazdasági kérdések mellett a különböző botrányok jellemezték: míg egy ízben az egészségügyi miniszter és a polgári demokraták egyik korábbi vezetője keveredett közelharcba a kamerák előtt, a kampány finisében a szociáldemokrata miniszterelnök, Jiri Paroubek ellen kerültek napvilágra "terhelő bizonyítékok". Paroubeket azzal vádolták, hogy szexuálisan molesztálta egy ismerősének tinédzser lányát, illetve hogy kapcsolatban áll a prágai maffiával, mivel több rendőri nyomozást is leállíttatott néhány bűnöző ellen. Paroubek egyébként a választási eredményeket először nem akarta elismerni, később azonban bejelentette: pártjával ellenzékbe vonul.