Tárcák és ígéretek

Miután Gyurcsány Ferenc bemutatta új kormányát, elkezdődtek a bizottsági meghallgatások. A jelöltek személyét minden esetben a kormánypárti többség támogatásával fogadta el az adott parlamenti testület. A tárcák vezetői a kormányprogram parlamenti láttamozása előtt sok konkrétummal nem rukkolhattak elő terveiket illetően, a jobboldali bizottsági tagok pedig ugyanezért nem kérdezhettek rá a húsbavágó témákra.

Fotó: Somorjai László

 

Miniszterelnöki Hivatal

Szilvásy György
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága tizenegy igen szavazattal hét ellenében támogatta Szilvásy György kancelláriaminiszterré történő kinevezését. A Miniszterelnöki Hivatal kijelölt vezetője erős kormányzást és intézményrendszert ígér a fejlesztések koordinálásában. A programok főbb irányait a Nemzeti Fejlesztési Tanács határozza majd meg, míg az előkészítést és a végrehajtást az egyes minisztériumok vezetőit és fejlesztéspolitikai szakembereket tömörítő Fejlesztéspolitikai Kabinet végzi majd. A kijelölt miniszter a kormányfőnek és a kancelláriaminiszternek felelős kormánybiztost ígér, aki természetesen a parlamentnek is beszámolna tevékenységéről.
Szilvásy egy tévéműsorban a kormány első látványosabb intézkedései között említette a "tágan értelmezett" közigazgatási szféra megkurtítását. A leépítés nagyjából tízezer állami alkalmazottat érint. Az álláskeresők listáját gazdagítják továbbá - persze több lépcsőben - az önkormányzati, s később az országgyűlési képviselők testületeinek karcsúsítása során áldozatul esett politikusaink.

Kultusztárca

Hiller István
Az oktatási és tudományos bizottság tizenhárom igen és tíz nem szavazattal támogatta Hiller István szakminiszteri jelöltségét. Tervezett intézkedéseihez a miniszterjelölt nem igényelt türelmi időt. Az oktatásügy egybeolvadását a kulturális ügyek intézésével számos praktikus megoldás indokolja - állította Hiller. Az új minisztériumban egy államtitkár és öt szakállamtitkár dolgozik majd a miniszter mellett. Az egyházi ügyek a korábbi szinthez képest lejjebb, a miniszteri titkársághoz kerültek. A szakminiszterjelölt az esélyegyenlőség megteremtésére, az oktatás színvonalának emelésére, és az ehhez nélkülözhetetlen infrastruktúra látványos feljavítására fókuszálna az oktatáspolitikában. A tanári fizetések meghatározott hányadát a teljesítménytől szeretné függővé tenni. A kétszintű érettségi mellett tört lándzsát, és a felsőoktatásban szeretné elérni a bolognai folyamat lezárását. Kétségeit fogalmazta meg ugyanakkor a látványosan megnövekedett hallgatói létszám állami finanszírozhatóságával kapcsolatban. Hiller István szerint új kulturális politikára, új finanszírozási modellre és a kistelepülések művelődési intézményeinek megújítására van szükség a következő években.

Egészségügyi tárca

Molnár Lajos
Az egykori kórház-főigazgató kinevezését az egészségügyi miniszteri posztra az Egészségügyi Bizottság tizenhárom igen szavazattal tíz nem ellenében támogatta. A szabaddemokrata miniszterjelölt igazságos, esélyegyenlőséget szem előtt tartó, hatékony intézményi rendszerrel működő, megfelelően finanszírozott egészségügyi rendszerről beszélt. "Üvegfalú" tárcát szeretne irányítani, és a hálapénz ellen szólva a biztosítást fizető beteg maximális ellátását emelte ki. Jelezte a vizitdíj bevezetésének aktualitását. Molnár a fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmények stabil működését fontosabbnak tartja, mint az ezt biztosító tulajdonos személyét. Szeretné azonban, ha kell többlettámogatással is a járóbeteg-ellátás felé billenteni a mérleget.
A gyermekegészségügy, a kardiológia és az onkológia azok a területek, melyeket a népegészségügyi programból kiemelten szeretne kezelni. A betegek érdekeit a betegjogi képviseletek mellett elsősorban egy minőségvédelmi, fogyasztóvédelmi, biztosítóvédelmi, biztosítás-felügyeletet ellátó szerv képviselné. Az orvosok ügyeleti díját pedig az uniós joggyakorlat alapján a teljes munkaidőért járó díjakhoz kell közelíteni álláspontja szerint.

Külügyi tárca

Göncz Kinga
A bizottsági meghallgatáson a magyar érdekek képviseletét az unióban, a csatlakozás teljes befejezését, modern magyarságpolitika működtetését, valamint az európai szociális értékek megőrzését nevezte kiemelt célnak Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt, akit 10 : 9 arányban találtak alkalmasnak a képviselők. Magáról szólva Göncz elmondta, hogy bár nem rendelkezik komoly tapasztalatokkal a diplomácia terén, Gyurcsány egy civil értékeket is képviselő tárcavezetőt keresett. Ami a jövőt illeti, pluszfeladatként az Európai Ügyek Hivatala visszakerült a Külügyminisztériumba, továbbá a következő években csatlakoznunk kell a schengeni rendszerhez, az eurózónához, és fel kell számolni a magyar munkaerő szabad áramlása előtt tornyosuló akadályokat. Göncz Kinga szerint hazánk vezető szerepet tölthet be az európai alkotmányos szerződés tető alá hozásában. Véleménye szerint már most el kell kezdenünk a 2011-ben esedékes magyar EU-elnökségre való felkészülést. Nemzetpolitikánkat illetően elítélte a korábban elsősorban sértettségre épülő megközelítést, és a szülőföldön való boldoguláshoz szükséges modernizációs folyamat beindítását szorgalmazná.

Önkormányzati tárca

Lamperth Mónika
Törvényben meghatározott feladatokat adna a kistérségeknek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium miniszterjelöltje, Lamperth Mónika, akinek jelöltségét a testület kormánypárti többsége támogatta. A tárca várományosa szerint nincs szükség az önkormányzatok számának csökkentésére, elkerülhetetlen ugyanakkor a feladatellátás rendszerének megváltoztatása. A kistérségek kialakításához hasonló mérföldkőként tekint a választott regionális önkormányzatok létrehozásának lehetőségére, mely előfeltétele az európai uniós területfejlesztési források lehívásának. Mindemellett továbbra is kiemelt célnak tartja a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatását. A tervek között említette, hogy a közigazgatási hivatalok a megyéktől a saját bevétellel is gazdálkodó régiókhoz kerülnének, a megszűnő megyei önkormányzatok feladatainak egy része pedig a kistérségekhez, illetve a megyei jogú városokhoz kerülne. Utóbbi cím amúgy értelmetlenné válik a megyék megszüntetésével, ezért a jövőben a "nagyváros" elnevezés kerül a helyére.

Szociális és munkaügyi tárca

Kiss Péter
A szociális és munkaügyi miniszterjelölt kinevezését szintén a kormánypárti többség támogatta a bizottsági meghallgatások alkalmával. Kiss Péter szerint a szakképzés területén elsősorban a szakiskolai képzésre, a szakmunkásképzésre kell nagyobb figyelmet fordítani. A munkaerő-piaci alap kapcsán elmondta, hogy abban tovább növelik az aktív elemek arányát, a fogyatékkal élők, valamint a határon túliak képzésének támogatására pedig fenntartják a kialakult arányoknak megfelelő finanszírozást. Kiss szeretné a szakiskolai képzés terén a lemorzsolódók számát felére csökkenteni.
A miniszterjelölt elmondta: segélyezés helyett esélyteremtésre van szükség. A célok egyikeként jelölte meg a nem tipikus, például részmunkaidős alkalmazás arányainak növelését. Magyarországnak fejlődési iránya az, hogy az európai szintű szaktudást egyre inkább európai szintű bérekkel ismerjék el a munkáltatók - mondta el a miniszterjelölt, aki a miniszterelnök bejelentése alapján a kormányfőt helyettesítő miniszterként fog tevékenykedni. E feladatkörében lesz lehetősége a fejlesztési kabinet és az Államreform Bizottság munkájában is részt venni.

Pénzügyi tárca

Veres János
A régi-új pénzügyminiszter bizottsági meghallgatásán nyitva hagyta a megszorítások részletkérdéseit, ám szigoráról nem hagyott kétséget. Ellenzéki képviselők kérdéseire Veres annyit felelt csupán, hogy a törvényjavaslat parlamenti benyújtásáig várniuk kell a konkrétumokkal. Hozzátette ugyanakkor, hogy az államháztartási hiány mértéke határozott és gyors intézkedéseket kíván, és ebbe bizonyos adókulcsok emelése is beletartozhat. Bár hivatalos döntés nincsen az úgynevezett vizitdíj bevezetéséről, Veres nem titkolta, hogy személyesen támogatja a kezdeményezést.
Az euró bevezetésének lehetséges dátumával kapcsolatban úgy fogalmazott: a kormányzati ciklus második felére teljesülhetnek a feltételek. Londoni elemzők máris a 2010-es dátum esetleges elodázását sejtik a kijelentés mögött. A Dresdner Bank londoni befektetési csoportja úgy kommentálta Veres szavait, hogy ez az árnyalt megfogalmazás az euró 2010-es bevezetése elhalasztásának előkészítése. A bank elemzői azon a véleményen vannak, hogy a kormány előbb vagy utóbb bejelenti a dátum halasztását.

Gazdasági tárca

Kóka János
A gazdasági miniszter is határozottan fogalmazott a várható reformokkal kapcsolatban a gazdasági és informatikai bizottság meghallgatásán. Kóka a részletek említése nélkül annyit árult el, átszabják a jelenlegi gázár-támogatási rendszert. Az energiapolitikai koncepciót két hónapon belül hirdetik ki, mely igazságosabb, és a költségvetést kevésbé terhelő szisztémát eredményez majd. Az infrastruktúra fejlesztés kapcsán versenyképes vasúti szolgáltatásokat, a tarifarendszer átalakítását, a pályahasználati díjpolitika kialakítását vetítette előre a miniszterjelölt. Kóka elmondta, hogy a későbbiekben sok helyen immár a gyorsforgalmi út is elégséges lesz, azaz nem szükséges több területen az autópályák kiépítése. A miniszterjelölt az autópályákon kívüli utak kapcsán közölte, hogy körülbelül ezermilliárd forint hiányzik a közúthálózatból. A minisztériumhoz újonnan került terület, az informatika kapcsán a szélessávú internet további elterjesztését tekinti legfontosabb feladatának. Az új minisztérium működtetését Kóka János egy a gazdasági fejlesztésért, egy az infrastruktúráért és egy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős szakállamtitkárral szeretné megvalósítani.