Bizonytalanná vált Bulgária és Románia menetrend szerinti csatlakozása az
Európai Unióhoz. A döntést elhalasztották októberre, miután Brüsszel szerint
alapvető
hiányosságok tapasztalhatók mindkét országban. Sürgős reformokra van szükség
például az emberi jogok
területén vagy a korrupció ellen. Ami biztos, hogy a tagjelölteknek 2007. január
1-jéig meg kell felelniük
a kívánalmaknak.
![](bulg.jpg)
Barroso, Stanishev és Olli Rehn - elvileg menni fog a csatlakozás
Fotók: AP
A két ország fél évvel ezelőtt kapta meg a "házifeladat-listát". Bulgária
feladatai között szerepelt például az aktív fellépés a szervezett bűnözés ellen,
a zsarolások, a korrupció és a pénzmosás felszámolása. Románia helyzete
valamivel jobb, mint Bulgáriáé ezen a területen - habár még mindig rengeteg a
tennivaló, de legalább a hozzáállással nincs probléma. Romániában olyan
buzgalommal szállt szembe az új kormány a korrupcióval és a szervezett
bűnözéssel az elmúlt tizennyolc hónapban, hogy az még Brüsszelre is mély
benyomást gyakorolt.
Bukarest esetében a probléma inkább a megfelelő intézményrendszer hiánya az
uniós mezőgazdasági támogatások kifizetéséhez, illetve az, hogy nem kellően
szigorúak az állatorvosi követelmények. A legnagyobb gond azonban a pénzzel van,
pontosabban a pénzbeszedéssel: nem áttekinthető az általános forgalmi adó
beszedésének módja, ezért fél éven belül létre kellene hozni egy elektronikus
adóbeszedési rendszert, amelybe az EU is betekinthet.
![](eorgiarvanov.jpg)
Georgij Parvanov bolgár elnök
Mivel Bulgária és Románia a legkorruptabb európai országok közé tartoznak, és
sokkal szegényebbek is a jelenlegi huszonöt tagnál, a cél előtt a legutolsó
gátat lesz talán a legnehezebb átugraniuk: a csatlakozást mind a huszonöt
tagállam parlamentjének el kell fogadnia, amire Németország és Franciaország
egyelőre nem hajlandó.
Nyugat-európai kritikusok szerint a legfőbb probléma az, hogy az unió egyelőre a
2004-ben csatlakozott, főként exkommunista országokkal sem tudott teljesen
dűlőre jutni, és félő, hogy a további hasonló vagy még alacsonyabb szinten álló
tagjelöltek még inkább veszélybe sodorják a már így is nagyon gyenge lábakon
álló jóléti intézkedéseket.
Bulgáriával kapcsolatosan a szervezett bűnözés miatt elég nagyok az aggodalmak.
Klaus Jansen, az unió által küldött főnyomozó szerint Bulgáriában a bűnüldözés
olyan szinten korrumpálódott, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az európai
bűnüldöző szervek titkos információi akár a szervezett bűnözés kezébe is
kerülhetnek, ha Bulgária csatlakozik az EU-hoz. Hivatalnokok szerint a
maffiavezetők a törvény teljes oltalmát élvezik az országban. Ebben az is
közrejátszik, hogy itt vezet Afganisztánból az egyik fő drogszállító útvonal
Európa felé, és Bulgária tranzitországnak számít a prostituáltakat terjesztő
hálózatban is.
Mindennek ellenére a két tagjelölt ország vezetői bizakodnak. A bolgár elnök,
Georgij Parvanov szerint Románia és Bulgária csatlakozása megerősítené a
stabilitást a nyugat-balkáni térségben. A demokrácia "nagyon törékeny..., a
legerősebb védelmet és támogatást egy tiszta európai távlat nyújthatja a régió
számára" - mondta Parvanov, amikor Várnán tizenhárom, javarészt kelet-európai
ország vezetői tartottak egy nemhivatalos tanácskozást a bővítéssel
kapcsolatban. Parvanov burkoltan emlékeztette az uniót a csatlakozás előnyeire:
százmilliós piac várja a befektetőket a régió csatlakozása után.
![](tipeesic.jpg)
Stipe Mesic
Stipe Mesic horvát elnök is (képünkön) kifejezte reményét, miszerint az EU-ba
végül egész Délkelet-Európa befér majd. Horvátország tavaly októberben kezdte
meg a csatlakozási tárgyalásokat. Lech Kaczynski lengyel elnök emlékeztette az
unió és a NATO vezetőit arra, hogy nem szabad olyan országokat elutasítani, mint
Ukrajna, Moldova vagy Grúzia, mivel az utóbbi kettő "az energiaérdekeltségeik"
közé tartozik.
Olli Rehn, az EU-bővítésért felelős biztos szerint a két országnak tartania
kellene az eredeti csatlakozási dátumot, mivel az eltolódások árthatnak a
reformoknak. Rehn szerint a csatlakozást nem tanácsos 2008 utánra halasztani.