Király Sándor
Fülsiketítő lárma a városokban
A zajszennyezés káros hatásai
A világ nagyvárosai a megnövekedett közlekedés miatt ma átlagosan harmincszor zajosabbak, mint a második világháború előtt. Ugyan a személy- és tehergépkocsik által keltett zaj körülbelül háromnegyedével lett kisebb az elmúlt 30 évben, csakhogy az óriási forgalom miatt nem csökkent, hanem nőtt az emberekre zúduló zajterhelés mértéke.
Magyarországon kétmillióan élnek zajszennyezett térségben, és a zajok nyolcvan százalékáért a közlekedés a felelős. A hazai autóállomány, főleg a teherautók sokkal hangosabbak a nyugati országokban közlekedő járműveknél. A nagyvárosokban az állandósult dugók miatt a zajcsúcs már nem nő, csak a magas zajszint időtartama emelkedik. Míg a '70-es években a 8-tól 18 óráig terjedő csúcsforgalmi időszak volt a kiugróan zajos, napjainkban az éjszakák is egyre elviselhetetlenebbek, nyugodt alvás pedig nem képzelhető el 20-30 decibeles zajszint fölött. A hazai lakosság egytizede, azaz egymillió ember valamilyen szinten nagyothalló. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen fővárosunk Szófia és Barcelona mellett a leglármásabb Európában. Ahol nehézgépjárművek járnak, ott nemcsak zaj-, hanem rezgésártalomról is beszélünk. Ebben az esetben hiábavaló a füldugó használata: a lármát - a hanggal együttjáró rezgések miatt - az egész szervezet megsínyli.
Egy kis hangtan
Szakértők szerint tökéletes csend - vagyis nulla decibeles szint - természetes körülmények között nem létezik. Az erdő csendje körülbelül 20 decibel, egy átlagos lakószoba zaja pedig 40. Egy iroda 60-65, a közepes közúti forgalom pedig 85 decibeles hangerővel jár. A légkalapács 100 körüli, az utasszállító repülőgépek rajtja pedig 125 decibel körüli terhelést ró szervezetünkre. 140 decibelnél van a fájdalomküszöbünk, ilyen erősségű zajból már egyszeri behatás is hallássérülést okozhat.
Az emberi füllel érzékelhető legkisebb hangnyomás a hallásküszöb. A hallható hangok felső határa körülbelül az a hangnyomás, amely már fájdalmat okoz, ez a fájdalomküszöb. A két küszöbérték közötti hangerősség-tartomány 12 nagyságrendnyi, azaz a leghalkabb, még éppen hallható hangnál a leghangosabb 10 billiószor erősebb!Következmények
A zajszennyezés káros hatásai sajnos nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. Ez a határérték nappal 55, éjjel pedig 45 decibel. A huzamosabb zajterhelés azért veszélyes, mert a halláscsökkenés mindig 4-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az ember észre sem veszi a halláskárosodás folyamatát.
A zajártalom okozta süketülés visszafordíthatatlan folyamat, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható! Az időskori halláskárosodás hátterében sok szakorvos szerint nem a meghosszabbodott átlagéletkor, hanem az egész életen át elviselt zajszenny áll. Más oldalról megközelítve: a zajszennyezés akár nyolc-tíz évvel is megrövidítheti az ember életét. Tartós zajártalom következtében idegrendszeri bántalmak, csökkent koncentrálóképesség, megnövekedett reakcióidő, állandó fáradtság, alvási zavarok, magas vérnyomás és emésztési zavarok alakulhatnak ki.
