Kovács Klára
A lakásmaffia nyomában

Megszüntetni ugyan nem képesek a januártól életbe lépett jogszabályok a lakásmaffia tevékenységét, de számos kiskaput bezárnak – nyilatkozta a Hetek kérdésére Devánszkiné Molnár Katalin, a jogszabályváltozást előkészítő parlamenti albizottság vezetője. Nem ilyen optimista ugyanakkor az áldozatokat tömörítő Sors-Társak Egyesületének vezetője, aki szerint a változások még csak nem is érintik a bűnözői csoportokat.

Lakásmaffia-ellenes tüntetés a Parlament előtt

"Az úgynevezett lakásmaffia-ellenes harcban az egyik legfontosabb lépés az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása, mert így nagyobb biztonságban lehetnek az ingatlantulajdonosok" – szögezte le kérdésünkre Devánszkiné Molnár Katalin. Januártól csak személyi igazolvány bemutatása ellenében lehet tulajdoni lapokat kikérni a földhivatalokban, s az ügyvédek ellenőrizhetik az okmány valódiságát. Devánszkiné úgy véli, ha bizonyítani kell a személyazonosságot, azzal felelősséget is kell vállalni, és ez elriasztó hatású lehet a bűnözők számára. "Igaz - tette hozzá -, csak utólag, a bűn elkövetését követően >>szorul a hurok<<, de mégis visszatartó hatással bír." Ezentúl értesítést kaphatnak a földhivataloktól a tulajdonosok, ha adásvételi vagy opciós szerződést nyújtanak be az ingatlanjukra. 
"Örülünk, hogy a kormány végre foglalkozik a lakásmaffiával, de a módosítások nem érintik a lényeget" – jelentette ki lapunknak Török Szabó Erzsébet, a Sors-Társak Egyesületének elnöke. Az évtizedes lakásmaffia-tevékenység ugyanis nem a lopott személyi igazolványok használatán alapszik. Az elnök szerint csak abban az esetben lenne leállítható a maffia működése, ha bűnhődnének a bűnösök: a közrejátszó ügyvédek, közjegyzők és korrupt hivatalnokok. 
Az egyesület a lakásmaffia nyomdokain tízezernyi ingatlancsalásról tud, ami több tízezer ember kisemmizését jelenti országos viszonylatban. "Számuk nem csökkent az elmúlt időszakban, folyamatosan érkeznek a bejelentések" – mondta Török Szabó Erzsébet. Az ingatlancsalás fő mozgatórugói sokszor maguk az ügyvédek és a közjegyzők, akik a szerződéseket készítik, és csak kisebb részben játszanak szerepet hivatali alkalmazottak. Az elmúlt években csupán elenyésző esetben indult eljárás az érintettek ellen. "A kezemben levő dokumentumok szerint tizenhárom sorstársam szerződését bonyolította egyazon közjegyző, ám a hölgy azóta is nyugodt lélekkel dolgozik a belvárosi irodájában. A kamarák nem vállalnak felelősséget a tagjaikért, sőt sok esetben még védik is őket. De ez nem is annyira meglepő – állította Török Szabó Erzsébet –, ha tudjuk, hogy maga az ügyvédi kamara elnöke is bizonyítottan számos ilyen szerződést kötött." Török Szabó, aki szintén a lakásmaffia áldozata, értetlenül áll az ügyvédi és a közjegyző kamara, sőt a rendőrség passzivitásával szemben. Mint elmondta, már 1999-ben megnevezte azokat a személyeket, csoportokat, akik bizonyíthatóan közreműködtek az ingatlancsalásokban, és listájukat is benyújtotta a hivatalokhoz, a rendőrséghez, a kamarákhoz: "Azonos nevek, azonos módszerek éveken keresztül, ám mégsem történt előrelépés." Az egyesület újabb utcai demonstrációt készít elő, és keresetet nyújtott be a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz. 
Devánszkiné Molnár Katalin elismerte, hogy nem történt jogszabályi változás az ügyvédek, közjegyzők tevékenységére vonatkozóan, mert – mint kifejtette – ez nem is jogszabályi kérdés. Valóban problémás, hogy kevés esetben kerül sor perre, de leggyakrabban azért, mert nem sikerül bizonyítani az ügyvédek, közjegyzők szándékos közreműködését – hangsúlyozta.