Hajdú Sándor
Frontvonalból az élre
Interjú Kósa Lajos fideszes polgármesterrel

A Fidesz alapító tagja, az ország második legnagyobb városának, Debrecennek polgármestere. A Fidesz szakadásakor, 1993-ban Fodor Gáborhoz tartozónak tartották, de ő Orbán Viktor köréhez csatlakozott, majd öt évvel később a cívisváros első emberévé lépett elő. Mára a párt arca az út menti óriásplakátokon, sőt egyes vélemények szerint akár a Fidesz elnöke is lehet a közeljövőben. 

"Egy vidéki politikusnak kétszer annyit kell dolgoznia, és kétszer olyan tehetségesnek kell lennie"

A pártján belül azt beszélik, hogy akár győz a Fidesz, akár veszít, az egyik elnökesélyes Ön lehet, mert pártjának az egyik "erős emberévé" nőtte ki magát. 
– Ez csak egy pletyka, mindenkit megnyugtatok ezúton is: nem készülök a Fidesz elnöki pozíciójába. Azt, hogy kik határozzák meg a párt arcát, nem szűkíteném le személyekre, hiszen jó néhány embernek van befolyása a Fidesz politikai irányultságára. 
A Fidesz szakadásakor, 1993-ban Önt Fodor Gáborhoz tartozónak tartották. Mégis maradt a pártban, ahol időről időre előtérbe kerül. Hogy csinálja?
– Bár szeretem az egyszerűséget, de ennyire ne egyszerűsítsük le a kérdést! '93-ban, Fodor Gáborék távozásakor én nem tartoztam a Gábor köreihez, mint ahogy az is a legendák kategóriájába tartozik, hogy volt-e egyáltalán a Fideszen belül Fodor-párti tábor. Aki ismeri Fodor Gábort, az tudja, hogy a szervezés sosem volt az erős oldala, inkább szimbólum volt abban az időben, mint szervező ember. 
Mint debreceni polgármester, csupán a helyben végzett munkát hangsúlyozva, be lehet kerülni a párt országos vezetésébe?
– Egy országos szervezet – legyen az akár párt vagy más szervezet – vidéki tagjának kétszer annyit kell dolgoznia, kétszer olyan tehetségesnek kell lennie, hogy azt a hátrányát, ami a vidéki pozíciójából fakad, kompenzálni tudja. A történelem így alakította, hogy Budapest központú ma Magyarország, minden szervezetnek ott van a központja, ott van a nyüzsgés. A karrier útja, hogy ott kell lenni, ott kell dolgozni, nyüzsögni, forgolódni. Engem viszont nem ez vezérel, hanem azt érzem, hogy van egy feladatom, ami igazán érdekel, Debrecen fejlesztése. 
Merjünk nagyok lenni? 
– Ez egy rossz politikai szlogen. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy gondolkodjunk legalább a Kárpát-medencében. Nálunk várospolitikai program, hogy mindazokat a szervezeteket támogassuk, akik így gondolkodnak, és a város fejlődése a céljuk. Legyenek azok civilek, iskolák vagy akár egyházak. Azt szeretnénk elérni, hogy egy-egy országos döntésből ne lehessen kihagyni a debrecenieket, legyen az párt vagy civil szervezet. 
Apropó, egyházak! A KDNP a Fidesz legfontosabb szövetségeseként indul a választásokon úgy, hogy négy évig semmit sem hallottunk felőle. Semjén Zsolt egy látszatszervezet élén képviseli a katolikus érdekeket. A kérdés adott: ki használ kit?
– Az egyházaknak a haladást kell szolgálniuk, hiszen a politika az emberi létkérdések nagyon kis százalékában tud megoldást nyújtani. Az erkölcs és a morál, mint az embert vezérlő legfontosabb eszme, a Biblia és az egyházak hatáskörébe tartozik. A KDNP egy politikai szervezet, nem egyház, bár kétségkívül erősen kötődik a katolikus egyházhoz. Semjén Zsolt fölvállalja az ütközéseket a keresztény értékek védelmében. Ilyen kérdés az abortusz, a homoszexualitás, a családok védelme. A KDNP elnöke azt fogalmazza meg, hogy ha erre az útra tévedünk, és ezeket az értékeket veszni hagyjuk, a nihil vár az út végén. A végeredmény egy fogyasztógép, ami az idiotizmus szintjén van tartva, számomra ezért nem kérdés, hogy ki használ kit, mert aki erről az útról, erről a jövőről beszéli le az embereket, az a jó ügyet szolgálja.