Olvasónk bizonyára emlékszik a korábban bemutatott házi atomreaktor működésére, mellyel csökkenthetjük rezsinket. Ezennel egy újabb magyar felfedezést mutatunk be Önöknek a magyar kreativitás és a céltudatos találékonyság tárházából, mely világszerte ismert Záhonytól Szentgotthárdig és Esztergomtól Makóig.
Röviden a hipertérugrást népszerűsítenénk, mellyel egykettőre megoldható a spórolás. Vegyük például azt a tényt, hogy a hipertérugrás alatt, miközben a téridősíkok, illetve dimenziók között elegánsan cikázunk, rengeteg hő keletkezik a borzasztó nagy súrlódás közepette. Nem kell más, mint az ekkor felszabadult hiperdörzsölt energiát egy teljesen hétköznapi nejlonszatyorba összeszedni, és a megfelelő helységekbe terelni.
Vagy egy másik eset: amikor remegő ajakkal állunk a díjbeszedő előtt, ekkor hipertérugrással a főváros valamennyi szökőkútjába dobált aprópénzt tonnaszámra össze lehet gyűjteni. A leleményesebbek bizonyára nem ilyen szerteágazóan hiperugranának, hanem egyenesen a Nemzeti Bank aranytartalékára csapnának le, amit viszont tilt a hágai hipertéregyezmény sok hiperravasz hazánkfia sajnálatára.
Vagy gondoljanak csak a kutyasétáltatással eltékozolt órák veszteségeire. Találmányunkkal másodpercek alatt kivitelezhető a hiperséta, csak jól vigyázzunk, hogy a blökit jó erősen szorítsuk, nehogy félúton kicsússzon a kezünkből, és megcáfoljuk a régi mondást: Kutyából nem lesz szalonna.