Morvay Péter
Patthelyzet:
Ki állítja meg Iránt?

Két és fél év tárgyalássorozat után zsákutcába jutottak a tárgyalások Iránnal: Teherán nyilvánvalóvá tette, hogy nem érdekelt semmilyen "nagy üzletben" a Nyugattal, és nem hajlandó lemondani atomprogramjáról. A diplomácia alternatívája a katonai erő alkalmazása lenne, ám erre egyetlen vezető politikus sem gondol – legalábbis nyilvánosan.

Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád

Sajtóértesülések szerint azonban Izraelben erre az eshetőségre is készen állnak. Az izraeli légierő befejezte a felkészülést az iráni atomlétesítmények elleni támadásra – jelentette hétvégén a Sunday Times. A brit lap értesülései szerint a Negev sivatag egyik légibázisán egy hatvankilenc F–15-ös vadászgépből álló elit kötelék áll készenlétben az akcióra. A pilóták hónapokon keresztül gyakorolták az utántöltés nélküli hosszú távú repüléseket. Az egyenként 100 millió dollár érték? gépek a legkorszerűbb, részben még soha ki nem próbált hadieszközökkel vannak felszerelve. 

A légierő mellett két atom-tengeralattjáró is készenlétben áll, az egyik a Perzsa-öböl mélyén, a másik a haifai kikötőben. A tervek szerint a légicsapásokat egy helikopterekkel célba juttatott elit kommandó egészítené ki, akik a föld alatti célpontokat igyekeznek megsemmisíteni. 
Kérdés, hogy milyen sikerrel járna egy ilyen támadás, hiszen az iraki atomreaktor ellen indított 1981-es izraeli támadás példáján okulva az irániak legalább negyven különböző helyszínre telepítették az urándúsító berendezéseiket. "Annál, hogy semmit nem teszünk, csak egy lehet rosszabb: ha támadunk, és a támadás nem sikerül" – véli Richard Perle, aki pedig az amerikai neokonzervatívok között az egyik "héjának számít". Perle szerint csak akkor lehet sikerre számítani, ha az akciót az Egyesült Államok is támogatja, erre azonban szerinte kevés az esély: "Az európaiak addig beszélgetnek, míg Irán felrobbantja az első bombát. A Bush-kormányzat pedig bénult állapotba került. Elveszítették a világos irányérzéket Iránnal kapcsolatban, és azzal vannak elfoglalva, hogy ne kelljen semmi nehéz döntéssel szembenézniük. Pedig nem is olyan rég még arról beszéltek a katonák, hogy Bagdad elfoglalása után jobbra fordulnak és tovább mennek Teherán felé." 

Feltört pecsétek. Ahmadinezsád elnök

Az Iránnal tárgyaló európai országok találkozót tartottak a héten Londonban, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország részvételével, az ENSZ-szankciókban azonban kevesen bíznak.
Ha pedig sem a diplomácia, sem a katonai megoldás nem működik, akkor csak abban lehet bízni, hogy belülről támad olyan ellenzéki erő, amely képes megdönteni a mollahok hatalmát. Ahmadinezsád elnök kijelentései alapján azonban Teheránban nem ilyen rendszerváltásra készülnek. (lásd írásunkat: )