Csingár Edit
Világító nyúl, beszélő gabona

2050. A farmer kimegy a földjére, ahol a kis kukoricapalánták gyors növekedése mellett örömmel látja, hogy haszonnövénye a kártevő rovarokat és a gyomokat is nagy hatékonysággal pusztítja. A búza is remek formában van, hatalmas gabonaszemeket érlel még nagy aszályok idején is, sőt, mintha direkt élvezné a szárazságot. 

Génmanipuláció-ellenes akció Kölnben. Nem vagyunk istenek Fotó: Reuters

Vannak itt olyan növények is, melyek az előző évtizedek környezeti szennyeződéseit bontják le, például olajszennyeződéseket, vegyszermaradványokat. A legnagyobb büszkeség mégis akkor tölti el a jó gazdát, amikor az esténként halvány fényt árasztó fáira tekint. Hol van már a kerti lámpák kora? 
Nem sci-fi, de nem is az édeni állapotok felidézése az iménti példák sora: hanem a génmanipuláció eljövendő, illetve részben jelenlegi produktumai. Hogy a laboratóriumokból és kísérleti veteményesekből mikor kerül ki a mi kertjeinkbe is, az még a jövő kérdése. 

Ökoplasztika

A génsebészet nagyon leegyszerűsítve: az ember igényeinek megfelelő növények és állatok létrehozása az örökítőanyagba történő beavatkozás által. A génmanipuláció vagy genetikai módosítás célja a génállomány megváltoztatása új, idegen gének "beépítésével". 
A génmódosítás rendkívül vitatott tevékenységének támogatói a pozitív célokat és a hasznot emelik ki, az ellenzők viszont a veszélyeket és a felelősséget firtatják. Pillanatnyilag egyik oldal sem rendelkezik annyi bizonyítékkal, hogy eloszlassa a kétségeket. 
A pozitív oldalhoz sorolható például, hogy az inzulin és a növekedési hormon előállításánál génmódosított baktériumok által termelt enzimeket használnak fel, sőt a mosóporok bioaktív enzimjeit is így nyerik. Megjegyzendő azonban, hogy ezekben az esetekben zárt rendszerben folyik a termelés, és a végtermék nem tartalmazza az előállító élőlényt, így gént sem. 
A negatív oldalon az ökológiai katasztrófa veszélye a legjelentősebb, mely a genetikailag megváltoztatott tulajdonságú élőlények és "hagyományos", mezei társaik kereszteződésével léphet fel. Így a megváltozott tulajdonságaikat továbbadva a természet átveheti az irányítást az emberiség kezéből. Fokozza a veszélyt, hogy az ilyen növények többségét idegen fajok, például vírusok vagy baktériumok génállományából szerzett "alkatrésszel" egészítik ki, hogy fokozzák a kártevőkkel szembeni ellenálló képességüket. Az ilyen jellegű fajátlépésnek köszönhetően létrejöhetnek "szupergyomok", vagy kedvenc takarmánynövényünk válhat egyeduralkodóvá a környék szántóföldjein, de az ártalmatlan rovarok is áldozatává válhatnak a gyilkos toxinnal felfegyverzett növénynek. 
Az imént vázoltak megakadályozására a törvények távolságtartást írnak elő a hagyományos és "intelligens" növények között, ám megesett már, hogy a természet ezt is kijátszotta.
A fajátlépés a keveredésen kívül más veszélyt is hordoz magában. A növényi és állati gének összemontírozásával például fenyőfánkat genetikai úton karácsonyfává változtathatjuk, ehhez a szentjánosbogárhoz kötődő baktérium világításért felelős génjét kell "beültetnünk". Mivel azonban a két génállomány nem kompatibilis, a fenyőfában "nincs helye" az új elemnek. Így nem jósolható meg, hogy az új gén a kromoszómákon belül hová épül be, és milyen tulajdonságokat hoz létre az új hibridben. Ezek a folyamatok mondhatni találomra, irányíthatatlanul zajlanak, sok mintával, melyek közül a kísérlet végén a nemkívánatosakat likvidálják. Mindenesetre létrehoztak már – a példához hasonló módon – világító növényt, sőt világító nyulat is. 

GM három fokozatban

A génmódosított növényeket Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatóhelyettese szerint három fő generációba szokták sorolni: legelterjedtebbek a szántóföldi termesztésben is szereplő változatok, melyek az egyes rovarkártevőkkel vagy növényvédő szerekkel szembeni ellenálló képességgel bírnak. Világviszonylatban a legelterjedtebbek a kukorica, szója, repce és a gyapot előbb említett GM-változatai, a termesztésükben Amerika a világelső. 
A következő, már futurisztikusabb kategória olyan zöldségeket foglal magába, mint a magasabb tápanyagtartalommal rendelkező vagy vitaminokat termelő fajták, ám a kísérleti, zárt termelésnél kijjebb még nem merészkedhetnek az ilyen növények. A szkeptikusok szerint ezek mindössze jól hangzó ígéretek. 
Nem is beszélve a harmadik csoportról, az ellenzők által "pharmageddon"-ként emlegetett agráripari fejlesztésekről, amelyek egyenesen gyógyhatással bírnak. A gúnynév arra utal, hogy az inzulintermelő kukorica vagy a vashiányt orvosló rizs bekerülve az élelmiszerláncba, a kritikusok szerint katasztrofális következményekkel járhat, felborítva az ökológiai rendet és a természetben fennálló kölcsönhatásokat. 

Szkeptikus magyarok

Magyarországon egyelőre semmilyen génmódosított növény termesztése sem engedélyezett, viszont a módosított szója behozható takarmányozásra és élelmiszer-alapanyagként – tájékoztatta a Heteket Móra Veronika. Elmondása szerint az unión belül forgalmazható GM-termék, de csak az engedélyezett fajták esetén, és ezt 0,9 százalék feletti előfordulás esetén fel kell tüntetni a termék csomagolásán jól látható módon. 
Magyarország Európát tekintve egyelőre jó helyzetben van, "GM-mentes" területnek minősül, ami az ilyen termékektől idegenkedő európai piacon jelenleg komoly előnyt jelent. Sőt, idén januárban az unióban eddig egyedüliként termeszthető GM-kukoricára is ideiglenes tilalmat vezetett be a Földművelésügyi Minisztérium. Ez a mentesség hosszú távon azonban csak akkor garantált, ha a termesztés ellenzését meggyőző érvekkel tudjuk alátámasztani – minden egyes, az unió által engedélyezett GM-növény esetében.