Morvay Péter
Téboly Irán urán

A muzulmán böjti hónap, a Ramadán utolsó napján Teheránban az Iszlám Diákegyesületek szervezete konferenciát tartott "Cionizmus Nélküli Világ" címmel. A rendezvényen négyezer egyetemista előtt beszédet mondott Mahmud Ahmanidezsád iráni elnök is, akinek szavai, miszerint Izraelt "el kell törölni a térképről", olyan megdöbbenést váltottak ki világszerte, hogy történetében először még az ENSZ Biztonsági Tanácsa is egyöntetűen kiállt a zsidó állam védelmében. John Bolton amerikai nagykövet szerint Ahmanidezsád célja egy "második holokauszt".

Tömegtüntetés Teheránban. Khomeini ajatollah forgatókönyve a "második holokausztra" Fotó: Reuters

A nyugati világ politikusainak nagy része szintén elítélte az iráni elnök szavait, bár olyanok is akadnak szép számmal, akik magyarázni próbálják a magyarázhatatlant, mondván, az államfő csak retorikai fogásként használta a világbotrányt kavaró formulát. A szónok azonban világossá tette, hogy nem szabad félreérteni őt: "Senki nem engedheti meg, hogy ez a történelmi ellenség továbbra is ott éljen az iszlám világ szívében." (A teheráni beszéd fordítását – Magyarországon először – lapunkban olvashatják.) 
A beszéd utáni napon az elnök részt vett a teheráni Izrael-ellenes tömegdemonstráción is, ahol a kritikákra reagálva kijelentette: "A nyugatiak beszélhetnek, amit akarnak, de a reakcióik semmit nem számítanak." 
A londoni The Times kommentárja szerint Ahmanidezsád beszéde egy határvonal átlépését jelenti. Eddig ugyanis csak az iráni vallási vezetők beszéltek így, ám vezető politikus most először fenyegette meg Izraelt a megsemmisítéssel. Ráadásul az elnök e héten azt is bejelentette: Irán felgyorsítja nukleáris programját. 
A brit lap szerint Irán augusztus óta közel hét tonna dúsított uránt állított elő, ami elegendő egy atomfegyver létrehozására.

A leghatározottabban Tony Blair brit miniszterelnök ítélte el az iráni elnök fenyegetőzését. Blair figyelmeztetett arra, hogy a Nyugat nem zár ki akár egy katonai akciót sem Iránnal szemben. A brit kormányfő az egynapos uniós csúcstalálkozó után azt mondta: "nagyon nagy hiba" lenne az iráni vezetés részéről, ha azt gondolná, hogy a világnak annyi gonddal kell szembenéznie, hogy nem fordít kellő figyelmet a teheráni atomfegyverkezésre. "Ha így folytatják, az emberek azt kezdik kérdezni tőlünk, politikusoktól: mikor teszünk már valamit Iránnal?" 

Mahmud Ahmanidezsád az Iráni Forradalmi Gárda parancsnokával, Jahia Rahim Safavival. Az elnök és a különítményes Fotó: Reuters

Szintén határozott módon fogalmazott egy vezető amerikai diplomata is. "Amikor egy tagállam elnöke nyíltan, gyűlölettől fűtve egy második holokausztra szólít fel, a zsidó állam elpusztítására, világos, hogy a holokauszt történelemi leckéjét még nem mindenki tanulta meg. És amikor néhány tagállam szégyenletes módon vonakodik attól, hogy elítéljen ilyen megnyilatkozásokat, világos, hogy sok munka vár még ránk" – mondta John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet plénuma előtt, amikor a héten döntöttek arról, hogy az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napját, január 27-ét ezentúl nemzetközi Holokauszt-emléknapnak nyilvánítják.
A nácizmussal kapcsolatos párhuzamok nem alaptalanok: az európai zsidók elpusztítását célként kitűző "végső megoldás" programja ugyanúgy történelmi szükségszerűségnek nevezte a megsemmisítést, mint most Ahmanidezsád elnök, aki szerint a jövő sorsa dől el Palesztinában. Ahogy Hitler egy zsidómentes világot ígért követőinek, a teheráni szónok is arra szólította fel a diákokat, hogy merjenek hinni egy olyan világban, amelyben már nem lesz többé Izrael (és az Egyesült Államok sem).
Az SS különleges kommandókat vezérelt a keleti frontra a zsidó lakosság elpusztítására. Irán a libanoni, palesztin és szíriai terorszervezetek anyagi támogatása mellett az utóbbi években 45 ezer önkéntest képzett ki "mártirakciók" vagyis öngyilkos merényletek elkövetésére. Teheráni tudósítások szerint a múlt héten az elnök beszéde nyomán egyetlen nap alatt háromszáz új fiatal jelentkezett a forradalmi gárdistáknál különleges kiképzésre.
Adolf Eichmann a Führer akaratára hivatkozott, amikor a haláltáborokba terelte a zsidókat. Ahmanidezsád Khomeini ajatollah testamentumát idézte, amikor Izrael eltörléséről beszélt.
Egyébként pont az ajatollah volt az, aki 1979-ben a forradalom egyik jelszavává tette a "Halál Izraelre" felkiáltást. Azóta Irán vallási vezetői rendszeresen megismételték ezt a fenyegetést. Az elmúlt évezred utolsó napján, 1999. december 31-én a Nemzetközi al-Kudsz Napon Ali Khamenei ajatollah kijelentette: a palesztin nép szenvedésének, illetve az egész közel-keleti válságnak kizárólag a "cionista rezsim" megsemmisítésével lehet véget vetni. "Izrael léte óriási fenyegetést jelent a térség nemzetei és országai számára mind az iszlám tekintetében, mind pedig humanitárius, gazdasági, biztonsági és politikai szempontból – jelentette ki Khamenei. – A közel-keleti problémára csak egyetlen megoldás létezik: nevezetesen a cionista állam lerombolása és megsemmisítése." 
Ahogy a palesztinok Izrael megalapítását "Nakba", azaz katasztrófaként emlegetik, Ahmanidezsád is arra a tézisre építette fel beszédét, miszerint az Egyesült Államok (az elnök szavaival: "a világ elnyomója") katasztrófa szélére sodorta az iszlám világot, amikor "felállította" Izraelt ("a Kudsz városát megszálló rendszert"). A jövő sorsa Palesztinában dől el – állítja Ahmanidezsád, aki szerint ezért az iszlám nem mondhat le arról, hogy higgyen a végső győzelemben, egy olyan világban, amelyben nem lesz többé sem elnyomó hatalom (Amerika), sem "cionizmus", vagyis a Jeruzsálemet megszálló rendszer (Izrael). Az egyetemistákat arra biztatta, hogy higgyenek egy ilyen "új világban", hiszen úgymond a Szovjetúnió széthullását sem hitték egykor sokan, csakúgy mint azt, hogy egyszer az ira–-iráni háború óta ősellenségnek számító, Szaddám Huszein is megbilincselve áll a bíróság elé. (Igaz, arra az elnök nem tért ki, hogy ezt a biztató jelet pont az "elnyomó hatalom" katonáinak köszönhetik, akik megdöntötték Szaddám rendszerét, és elfogták a diktátort.) 
Ahmanidezsád egyaránt óvott attól, hogy az arab országok vezetői Izrael elismerésével próbálkozzanak (aki ezt megteszi, "örökre viselni fogja ennek szégyenét"), és attól is, hogy bedőljenek az olyan cionista "cseleknek", mint a gázai kivonulás. A megoldást – ígérte az elnök – a palesztin mártírok (értsd: terroristák) "új hulláma" jelenti majd, amely el fogja törölni a "gyalázatos szégyenfoltot" az iszlám világból.
A hallgatóság a tudósítások szerint megértette Ahmanidezsád üzenetét, és többször "Halál Izraelre" felkiáltásokkal szakította félbe az elnök beszédét.