Vissza a tartalomjegyzékhez

Hubert József
Belehúznak

A nyár végi politikai uborkaszezont alaposan felkavaró beszédet mondott Kövér László és Orbán Viktor a kőszegi ifjúsági találkozón. Az elnök beszédét többen is a jobboldal visszaállamosítási kísérletének tekintik, míg Kövér szavai a 2002-es hírhedt „köteles beszédét” idézték fel sokakban. 


Csintalan és Kövér a kőszegi találkozón Fotó: MTI

Orbán Viktor volt miniszterelnök azt fejtette ki, hogy kormányra kerülésük esetén felülvizsgálják az elmúlt évek során magánkézbe került állami vagyon átadásának törvényességét. A Fidesz pártelnöke nemcsak a szabálytalan privatizációs eljárás keretében magánosított vagyont venné vissza, hanem azokat is, melyek állami kézben tartásához nemzetgazdasági érdek fűződik. Orbán rendületlen optimizmussal hisz a szép szó erejében, szerinte „nem kell kishitűnek lenni, mert ha egy kormány valakinek azt mondja, hogy legyen szíves, adja vissza, annak nyomatéka van”.
A Fidesz első embere már az 1998-as választások előtt is központi kérdésnek tekintette a gyanús privatizációs tranzakciók felülvizsgálatát, illetve az energiaipar akkor aktuális magánosításának felfüggesztését. 
Egy napilap megkeresésére több, az elmúlt években privatizált cég vezetője is úgy fogalmazott, hogy nem kívánják a megvásárolt vállalatokat visszaszolgáltatni a magyar államnak, még akkor sem, ha fizetnének érte. A politikusok részéről pedig Gyurcsány Ferenc „kármentést” kért a gazdasági és a pénzügyi tárca vezetőjétől, hogy ezek a kijelentések ne riasszák el azokat a befektetőket, akikkel tárgyalások folynak. A fideszes Rogán Antal ellenben úgy fordította le az Orbán által mondottakat: a Fidesz-kormány visszavásárolná, nem elvenné a szóban forgó javakat. Radikális hangnemet ütött meg a találkozón Kövér László is. Kijelentette: erkölcsileg elviselhetetlen az, hogy négy évvel az első szabad választások után „egy olyan ember került Magyarország miniszterelnöki székébe, aki fegyvert fogott a saját hazájára, idegen állam zsoldjában. Horn Gyula szimbóluma a magyar rendszerváltás elfuseráltságának, aztán innentől kezdve Medgyessy és Gyurcsány már csak következmény”. A politikus szerint ez azért alakulhatott így, mert az első parlament nem húzott egy világos és egyértelmű választóvonalat bűnösök és nem bűnösök közé. A két oldal közt fennálló ellenséges hangulatot beszédében azzal magyarázta: az egykori rendszerváltókat, köztük Orbánt és őt is, azért gyűlölik a másik oldalon, mert egyrészt a rendszerváltás egzisztenciális bizonytalanságot teremtett az életükben, másrészt, amikor ők a polgári kormányzást és polgári Magyarországot emlegették, többen úgy érezhették, hogy megbélyegzetté váltak.
Horn válaszában szánalmasnak és hazugnak nevezte mind a beszédet, mind a fideszes politikust. „Ő engem nem tud megsérteni, viszont ne gyalázza a ránk szavazó milliókat. Talán azt nem tudja megemészteni, hogy a Nyugat méltatja mindazt, amit Európáért, Magyarországért tettünk, és nemigen talált dicsérnivalót a Fidesz-vezetésben” - tette még hozzá. Tóth Károly MSZP-s képviselő pedig lapunknak azt mondta: elvárná, hogy az eset után visszahívják a Nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról Kövért. A találkozón jelen volt Csintalan Sándor, az MSZP egykori alelnöke, valamint Szűrös Mátyás, az egykori MSZMP KB titkára.