Major Nóra
Jogtalanul adóztatnak?

„Az Európai Unió tagországaiban egyetlen forgalmi típusú adó működhet” - hangzik a brüsszeli irányelv. Ehhez képest Magyarországon beszedik az általános forgalmi adót (áfa) és a helyi iparűzési adót is. Az ügyben érintettek nézetei szöges ellentétben állnak egymással: míg az OTP Bank és más nagyobb cégek a kormányra mutogatnak és a luxemburgi bírósággal fenyegetőznek, a kormány és a Pénzügyminisztérium (PM) továbbra is kitartóan érvel az iparűzési adó mellett. Sőt, a Heteknek nyilatkozó Kovács László uniós adóügyi biztos leginkább a csatlakozási tárgyalásokat lefolytató Orbán-kabineten verné le a port. Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint azonban az önkormányzatok csak egyet akarnak: nem elesni az évi 330 milliárd forintot jelentő adóbevételtől.

Medgyessy és Kovács. Nem tudták, mit írnak alá? Fotó: MTI 

A vita kirobbantója egy olasz eset volt, amelyet éppen a napokban tárgyal a luxemburgi bíróság (Európai Bíróság, EB). Néhány olasz pénzintézet ugyanis kifogásolta, hogy jogtalanul, az uniós előírásoknak ellentmondva fizettetnek meg velük egy regionális adót (IRAP). Az olasz perben hozott döntés precedensértékű lehet ránk nézve.

Borul a bili

Évi 330 milliárd forint. Ekkora bevételhez jutnak a helyi önkormányzatok az iparűzési adó befizetéséből. Nem csoda hát, hogy a hazai cégek vérszemet kaptak az olasz ügy kapcsán. Az OTP Bank nemrég nyilvános közleményben tudatta, hogy korlátozott visszatérítési eljárást kezdeményez az önkormányzatokkal szemben, mivel a helyi iparűzési adó jogharmonizációja az EU-csatlakozás előtt elmaradt. A példát követve most más cégek is fellebbezéssel fordultak a helyi közigazgatási hivatalokhoz, néhányan pedig rögtön Brüsszelben kopogtattak. A magyar közigazgatási hivatalok várhatóan nem kifogásolják majd az iparűzési adó kivetését. „A miniszterelnök úr már jelezte, hogy a közigazgatási hivatalok első fokon el fogják utasítani a fellebbezéseket” - tudatta lapunkkal Dióssy László, a TÖOSZ elnöke. 
A jogi ellentmondás már 2004. május 1-je óta fennáll, és ha nem jön Brüsszelből egy soron kívüli dörgedelem, akkor valószínűleg 2008-ig így is marad - legalábbis a magyar kormány szándéka szerint. Az ügyben leginkább érintett önkormányzatok a héten tárgyalásokat kezdtek a kormányfővel és a Pénzügyminisztérium képviselőjével. Javaslatuk szerint a helyi iparűzési adó nagy része helyettesíthető volna egy úgynevezett értékarányos ingatlanadóval, míg a maradék részben valamilyen más állami bevételt kellene megosztani. Dióssy a Heteknek elmondta: „Mind a TÖOSZ, mind a kormány részéről arra kérjük az önkormányzatokkal kapcsolatban álló vállalkozásokat, hogy mindenképpen fizessék be az iparűzési adót. Ha ez elmaradna, az alapjaiban rengetné meg az önkormányzatok pénzügyi stabilitását és gazdálkodását.” Pedig annak - kétség-kívül - minden vállalkozó örülne, ha végre megszabadulhatnának az iparűzési adó terhétől. Ez a korrigált árbevétel maximum 2 százalékában fizetett „sáp” ugyanis rendkívül méltánytalan, hiszen minden vállalkozásnak meg kell fizetnie függetlenül attól, hogy nyereséges-e vagy sem. 

Két szék között…

Csapdahelyzet alakult ki, hiszen az iparűzési adót meg kell szüntetni, miközben a kormány határozott szándéka, hogy adót pedig nem akar emelni. Dióssy szerint kézenfekvő volna olyan mértékben megnövelni a társasági adót, mint amennyi a kieső iparűzési adó az önkormányzatoknál. (Óvatosan megjegyzendő, hogy míg az iparűzési adóból származó bevétel évi 330 milliárd forintot jelent, az idén a 16 százalékos társasági adóból 467,8 milliárd forint bevétel származik. Ezek után mindenki maga döntse el, hogy ez az ötlet hány százalékos társaságiadó-kulcsot jelentene…) 
Komolyabb okot adna viszont a félelemre az - és erre elvileg meg is van az esély -, ha az EB a csatlakozás időszakától, azaz 2004. május 1-jétől kivetett iparűzési adókat kérdőjelezné meg. Ekkor ugyanis visszamenőlegesen és a jövő évivel együtt 2004, 2005 és 2006 éves adóbevételét vissza kellene fizetniük az önkormányzatoknak. Ez mintegy 1000 milliárd forint lenne, amit természetesen az államnak kellene állnia. (Itt is megjegyzendő, hogy az államháztartási hiánnyal vért izzadó PM-nek valószínűleg ez lenne az utolsó döfés, hiszen az idei deficitünk is „csak” 700 milliárd forint.)

Megszólal az EU-diplomata

Az ügyet tovább bonyolítja Kovács László pár hete elhangzott kijelentése, miszerint „az iparűzési adó nem EU-konform”. A PM álláspontjának homlokegyenest ellentmondó véleményét firtató kérdésünkre az EU-miniszter kijelentette: „Én nem látom, hogy a PM és az én véleményem szöges ellentétben állna egymással. Abban van csak véleménykülönbség, hogy az EU adott-e valamilyen átmeneti mentességet Magyarországnak a forgalmi adó megtartására. A PM azt mondja, hogy a csatlakozási tárgyalásokon hazánk az unió részéről átmeneti mentességben részesült. Az én ismereteim szerint azonban ez nem az iparűzési adó megőrzésére vonatkozott. Tehát ez az iparűzési adót nem legalizálja.” 
Abban azonban mind Dióssy, mind Kovács egyetért, hogy az ügy miatt felelősség terheli az „előző kormányt”, mert „nem járt el kellő alapossággal” a csatlakozási tárgyalásokon. Habár a csatlakozási szerződést már Medgyessy Péter és Kovács László írta alá, Kovács szerint „természetesen nem néztük át azt a több száz oldalas dokumentumot, hogy annak minden mondata rendben van-e”.
A kérdés maga tehát nem merült fel, mert az akkori magyar kormány nem jelezte, hogy ezzel az adófajtával esetleg baj lehet. Az Európai Bizottság pedig csak a kormány felvetéseire szokott nemet vagy igent mondani a csatlakozási tárgyalásokon. „Mivel a csatlakozáskor ennek a rendezése elmaradt, így ez az adónem szabálytalanul, de átcsúszott. Tehát jelenleg az iparűzési adó érvényes és működik” - mondta a Heteknek Kovács László.