BigMac, rajzfilmfigurás gyermekmenük, 30 ezer gyorsétterem világszerte, és a jellegzetes, aranysárga M. A sokak szemében a fogyasztói kultúrát megtestesítő McDonald’s hálózata naponta ötvenmillió embert szolgál ki. A hamburgeróriás korosodik: a napokban tölti be ötvenedik életévét. A franchise-rendszerben működtetett cég - a globalizáció ellenzőinek fanyalgása ellenére - örökre rajta hagyta kéznyomát a világkultúrán. Egy, hat országban lebonyolított kutatás szerint a megkérdezettek közül közel kétszer annyian ismerték fel a „Meki” emblémáját, mint Krisztus keresztjét.
A McDonald’s alapítója, Ray Croc 1902-ben született Chicagóban. A világlátott Croc 52 évesen tette meg első lépéseit a hamburgerguruvá válás útján. Jelzálogkölcsönt vett fel, hogy kizárólagossági jogot vásároljon a Multimixer márkanevű shakerre. Croc kisvártatva hírét vette a McDonald fivéreknek, akik 48-tól
Kaliforniában üzemeltették hamburgerezőjüket. Hamarosan megjelent lelki szemei előtt a leendő üzleti vállalkozás víziója: számos gyorsétterem - természetesen a Ray Croc-féle Multimixerek bevonásával. Az üzleti frigy annak rendje-módja szerint megköttetett. Ray Croc 1955-ben nyitotta meg gyorséttermét Des Plaines néven, ahol a McDonald fivérek licence alapján derekasan gyártották a ma már kultuszszámba menő hamburgereket. A cég 1957-ben fektette le a világ összes McDonald’s éttermére egységesen érvényes működési elveket: minőség, gyors és igényes kiszolgálás, tisztaság. A kalóriatartalma miatt sokat kárhoztatott szendvicsek frissessége mindig biztosított: az öt percnél tovább „el nem kelt” portékák kötelezően a kukában végzik. A szabályt be nem tartóknak azonnal távozniuk kell.
1963-ban a média is szárnyaira vette a McDonald’s-ot, miután felbukkant a képernyőn a gyorsétterem-hálózat emblematikussá vált bohóca, a „mosollyal, amit világszerte ismernek”. A McDonald’s hamarosan a tőzsdén is megjelent. Hab a tortán: az Economist gazdasági lap 1986 óta alkalmazza a Big Mac-indexet az országos vásárlóerő összehasonlítására mint világszerte ismert, önálló pénzügyi egységet. A cég jótékonykodik is. 1974-ben alapították az első Ronald McDonald’s házat. Az intézmény lényege, hogy kórházban lévő gyermekek szülei számára biztosít szálláslehetőséget, hogy a csemete kórházi kezelésének időtartama alatt is a közelben tartózkodhassanak. Már Magyarországon is üzemel ilyen típusú McDonald’s ház. Mindemellett a McDonald’s az egyetlen olyan gyorsétteremlánc, ahol kifejezetten a gyermekek igényeinek figyelembevételével létesítettek játszóteret. Persze, vetül némi árnyék is a dicsfényre. Mivel a McDonald’s a globalizáció ellenzői szemében a fogyasztói kultúra egészét szimbolizálja, a felháborodott prágai tüntetők számos éttermet vertek szét. A „nagyüzem” a környezetvédők szemében is sokáig vörös posztó volt: az 1994-97 között zajló, két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt folytatott McLibel-pert ugyan megnyerte a hamburgeróriás, ám a per így is rámutatott a cég néhány hiányosságára. Tavaly nyáron egy amerikai filmrendező indult rohamra a McDonald’s ellen. Morgan Spurlock úgy döntött, hogy egy hónapon át csak a McDonald’s óriás menüjét fogyasztja, s ezalatt folyamatos orvosi kontroll mellett tartatja szemmel egészségügyi állapotát. Az eredmény lesújtó volt: a férfi több mint tíz kilót hízott, és egészségügyi problémák mutatkoztak nála. Bár sokan úgy vélték: a „Meki” elleni támadás elég egyoldalú volt: a túlzott kalóriabevitel gyorséttermektől függetlenül is egészségkárosodáshoz vezet. Ám a McDonald’s a gyakori kritikák kapcsán egyre többször tüntet fel az étlapján könnyű fogásokat, salátákat, ásványvizet, amivel az egészséges életmód híveit kívánja meghódítani.