Hetek - IX. évfolyam, 26. szám, 2005. július 01

Történelmi csúcsot döntött a New York-i árutőzsdén (NYMEX) a nyersolaj hordónkénti ára, amikor elérte a 60 dollárt. A terrorcselekmények Irakban, Szaúd-Arábiában és Nigériában egyre inkább veszélyeztetik a kitermelést és pánikot keltenek a világpiacon. Az al-Kaida elővette a jól bevált fegyvert, az olajárat, hogy térdre kényszerítse a nyugati civilizációt. Magyarországon mindeközben már 300 forintos benzinárral riogatnak, habár a hét elején beharangozott áfacsökkentések kedvezően hathatnak a jövőben a hazai üzemanyagárakra is.

Az általános közgazdasági felfogás szerint az olajárak napjainkban tapasztalható emelkedése az egyidejűleg jelentkező gazdasági növekedés, kínálati hiány és az egyéb háborús kockázatok miatti pszichikai tényezők együttesének az eredménye. A Newsweek elemző cikke szerint azonban a magas kőolajárak egyértelműen az al-Kaida számlájára írhatóak. A szaúd-arábiai Khobarban június elején olajkitermelők ellen elkövetett gyilkos terrorakciót követően 2 dollárral emelkedett a világpiacon a hordónkénti ár. Az akkori 42 dolláros ár a duplája volt a gazdasági elemzők által indokoltnak tartott értéknek. 10 dolláros olajár-emelkedés a világ GDP-növekedésének 0,5 százalékos csökkenéséhez vezet, ugyanis a fűtőanyagok és üzemanyagok ára - közvetett módon - szinte minden termék árába be van építve.
A jelenleg 60 dolláros kőolajár ugyan világrekordot jelent, az elemzők szerint az inflációt figyelembe véve még mindig nincs akkora baj, mint a 80-as évek elején volt. A Newsweek szerint az összes eddigi nagy olajválságot végső soron a piac összeomlásától való félelmek generálták. 1973-ban a jom kippuri háborút követően, az 1979-es iráni forradalom után, 1986-ban az iráni-iraki háború miatt, 1991-ben a kuvaiti háborút követően kialakult válságok voltak eddig a legnagyobbak. Mindegyik esetben a piacot az olajkitermelés összeomlásától való félelem kerítette hatalmába. Utólagos elemzések szerint az árakban legalább 30 százaléknyi emelkedést a pánik okozta. Jelenleg azonban új kihívásokkal kell szembenézni. Mohamed Ali-Zainy, a londoni energiakutató intézet elemzője szerint az olajpiac a bizonytalanságot tűri a legnehezebben. „Régen a válságok köthetőek voltak egyes kormányokhoz, ennél sokkal rosszabb, hogy a teljesen kiszámíthatatlan terrorista-veszéllyel kell szembenézni.” A jom kippuri háború következményei viszonylag könnyen bemérhetőek voltak, de az al-Kaida-akciók utáni helyzetről ugyanez már nem mondható el - véli az elemző. Az iráni és az iraki háborúk is véget értek egyszer, azonban a terrorcselekmények befejezését egyelőre senki nem látja, ezek kiszámíthatatlanabbak, mint egy háború. Szaúd-Arábia az elmúlt 12 hónapban öt jelentős terrortámadás célpontja volt. A biztonsági olajtartalékok és a legolcsóbban kitermelhető olaj éppen ebben a térségben található. A bizonytalanságot fokozza, hogy rengeteg a spekuláns a világpiacon, akik pillanatnyi érdekeik szerint hajtják az árakat fel és le.

A spekulánsok keltette bizonytalanság mellett azonban más jellegű tényezők is közrejátszanak az olajár emelkedésében. India és Kína hatalmas gazdasági növekedése és az ezzel együtt járó extra energiaigénye alaposan megnövelte a világ kőolajigényét. 2001 óta Kína a világ olajfogyasztás-emelkedését közel 40 százalékkal növelte meg. Ha pedig növekszik a kereslet, emelkednek az árak is. Az elmúlt három év során így összesen 65 százalékkal emelkedett a távol-keleti ország energiaigénye. Az olajszármazékok iránti kereslet nemcsak a Távol-Keleten mutat dinamikus bővülést, az Egyesült Államok napi átlagos benzinfogyasztása is rekordszinten van. A világ kőolaj- exportjának 40 százalékát biztosító OPEC, azaz a kőolaj-exportáló országok szervezete, növelte a napi kitermelést, de a többletkőolaj magasabb kéntartalma miatt a finomítók munkája lelassult. A közel-keleti terrorveszély és a más olajkitermelő országokból érkező rossz hírek egy félelem-spirált gerjesztenek a tőzsdei résztvevők körében, ami indokolatlanul magasan tartja az árakat. Irak, Irán és Szaúd-Arábia mellett a negyedik gyenge pont Nigéria. Nigéria a világ nyolcadik legnagyobb olajkitermelője és az USA legfontosabb olajexportőreinek egyike. Az afrikai országban nemrég elraboltak hat olajipari dolgozót, amire a piac szintén hektikusan reagált. Az olajipari munkások elrablása után számos nyugati ország bezárta lagoszi konzulátusát, mert iszlám terrorista csoportok megfenyegették őket.

Káros következmények

Az amerikai Moody’s minősítő cég elemzőinek állítása szerint jelenleg a negyedik globális olajársokk előtt állunk. A világ kőolaj-termelése jelenleg napi 65-70 milliárd hordó körül van, és ez a mennyiség rövid távon érdemben nem növelhető. Az OPEC tagjai már jelenleg is a megszabott kvótájuk felett termelnek, és nem is rendelkeznek további jelentős termelési kapacitásokkal. Hasonló a helyzet a nem OPEC-államok esetében is. Az elégtelen kínálat kialakulását jellemzően az elmaradt kapacitásbővítő beruházások eredményezték, amit néhány térségben a már említett háborús veszélyek miatti akadályoztatások is tovább mélyítettek.
Az olaj magas ára kockázatot jelent a gazdasági növekedés és az infláció szempontjából. A hektikusan mozgó olajár már az idei év első negyedében megnövelte az amerikai gazdaságban a várható inflációt, az euróövezetben pedig a gazdasági növekedést veszélyezteti a kialakuló árnyomás miatt. Az olajárak növekedése emellett jelentős jövedelemátcsoportosítást indukál az olajimportáló országok felől az exportáló - általában fejlett - országok irányába. A negatív vagyonhatás mértéke nagyban függ az ország olajimport iránti kiszolgáltatottságától, és az ott folyó termelés energiaigényégétől. Sajnos mindez Magyarországra vetítve nem kecsegtet túl sok optimizmussal. Mivel hazánk nem rendelkezik kiterjedt olajmezőkkel, és a termelésünk energiaigénye is átlagon felüli, az említett hatások is nagyobb mértékben érintenek bennünket.
Az európai légitársaságok a szoros verseny ellenére már elkezdték emelni az áraikat. A British Airways európai járatainál irányonként 8, tengerentúli járatainál pedig 24 fontra emelte a személyszállítás üzemanyagfelárát. A társaság idén eddig 1,6 milliárd fontot költött üzemanyagra, ami 450 millió fonttal több, mint egy évvel korábban. Hasonló lépésről döntött a német Lufthansa is, igaz, a drágulás egyelőre még csak a teherszállítást, a Lufthansa Cargót érinti. A cég 5 eurócenttel növeli a kilónkénti kerozinpótlékot. A német légitársaság nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben az utasszállító járatoknál is áremelésre kerüljön sor. A drágulási hullám a fapados légitársaságokat sem kíméli. Nemrég a népszerű SkyEurope is kilátásba helyezett egy néhány százalékos tarifaemelést.

Megoldásként az európai szakemberek elsősorban a fogyasztás csökkentésére koncentrálnak, míg az amerikai kutatók szerint a higgadt világpiaci magatartás, a kitermelés növelése és a terrortól való fenyegetettség felszámolása hozhatna kedvező fordulatot.
Tartósan magas olajárak esetén az üzemanyagként használható etanol iránti kereslet jelentős emelkedésére lehet számítani az elkövetkező években. Az etanol mezőgazdasági terményekből erjesztés és lepárlás útján előállított alkoholüzemanyag. Használata a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése mellett az alacsonyabb károsanyag-kibocsátás miatt környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb. Számítások szerint hordónként 46 dolláros olajár mellett már gazdaságos az etanol importja magas energiaigénnyel rendelkező, gazdaságilag fejlett országok számára.