Zsurkán Mariann
A víz veszélyes üzem

A vakáció beköszöntével az emberek zöme vízpartra menekül a hőség elől, rendre figyelmen kívül hagyva az erős napsugárzás ártalmait és a vízben rejlő veszélyforrásokat. Országosan 200-250 vízbefúlás történik egy év alatt Magyarországon. A jelek szerint ennyi áldozattal kell számolnunk évente, mert az arányok hosszú ideje változatlanok. A vízbe fulladások jelentős része strandolásos baleset, amelyek több fegyelmezettséggel megelőzhetőek lennének. 

Előbb lett volna rá szükség 

A legnagyobb gondot nem is annyira a nagy sodrású folyószakaszon való fürdés jelenti: a mellékvizek - mellékágak, patakok, bányatavak vagy gödrök, víztározók - szedik aránylag a legtöbb áldozatot. Több kijelölt fürdőhely kellene Magyarországon, aminek egyik legfőbb akadálya, hogy meglehetősen pénzigényes egy megfelelő strand létrehozása. Ennek megfelelően a szabályos fürdőzés meglehetősen drága, egy átlagjövedelmű család nehezen tudja kigazdálkodni a hétvégi, több ezer forintos szórakozást. A strandbelépők felnőttek részére 800-1500 forint, gyerekeknek 700-1300 forint között mozognak. És ehhez még hozzájön a csúszda, almalé, lángos és gofri, és máris ott tartunk, hogy egy átlagos család fogyasztással együtt legalább 7-10 ezer forintot költ az egynapos pancsolásra. Ez is az oka annak, hogy a nyári kánikulában a költséges, sokszor zsúfolt strandok helyett sokan a természetes vízpartokat látogatják. Ám a természetes vízpartok újabb veszélyforrások helyszínei lehetnek. Az elmúlt szombaton például a Borsod megyei Hét községben a tóból emeltek ki a tűzoltók egy halott férfit. Két héttel ezelőtt bajai kajaktúrára induló szakközépiskolás csoport egyik diákja a tanár tiltása ellenére belement a folyóba, pontosabban fejest ugrott abba, és ott lelte halálát. Ez év áprilisában egy hétéves kisfiú holttestét találták meg a Zagyva folyóban, egy kilencéves kislányt pedig a Duna menti Fajsz kompkikötőjében ért a halál. 
Várhatóan a Balaton idén jóval felkapottabb fürdőhely lesz, mint az elmúlt évben. Tavaly 171 regisztrált esetben történt riasztás vagy elsősegélynyújtás. Idén hat esetben kellett a búvárszolgálatot a helyszínre vezényelni. Összesen 45 alkalommal futottak ki mentőhajók prevenciós esetekre. A tavalyi időszakhoz képest idén kevesebb riasztás történt, ami azt mutatja, hogy egyre elővigyázatosabbak a fürdőzők. A strandi események számának csökkenése bizonyítja, hogy a mentőhajók jelenléte számottevő balesetmegelőző hatást fejt ki - állítja Ifj. Bagyó Sándor, a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatának elnöke. Vízimentők, mentőhajók, búvárok, valamint oxológusok (sürgősségi ellátást végző személy, pl. mentőtiszt) felügyelik a balatoni mentőtevékenységet. 
A Duna partszakaszain egyre kevesebb szabályosan kijelölt fürdőzőhely található, ami nem véletlen - nyilatkozta lapunknak Dr. Fekete Tamás alezredes, a Budapesti Vízi Rendészet rendőrőrs-parancsnoka. Az elmúlt évben 66 haláleset történt a Duna teljes magyarországi szakaszán, ebből 37 a tavalyi év első felében. Az idei évben valamivel kedvezőbb a statisztika, eddig 32 fő vesztette életét vízben. A vízi balesetek zömét öngyilkosságok, valamint az emberi felelőtlenség teszi ki. A vízbe fúltak többsége harminc év fölötti felnőtt, kétharmad részt férfiak. Fekete Tamás elmondta, hogy saját tapasztalatai alapján a halálesetek túlnyomó része az úszni tudók közül kerül ki, vagy azok közül, akik azt hiszik, hogy tudnak úszni. Általában az emberi felelőtlenség, a vakmerőség okozzák a fulladást, és - teszi hozzá - az esetek körülbelül felében alkohol is közrejátszik a tragédiában. A magyarok mentalitása a vízi fürdőzést illetően kettős, ugyanis ha a fürdőzők számát nézzük, a tendencia évről évre javul, tehát csökken a halálesetek száma. 
Az utóbbi időben jóval óvatosabbak az emberek, és egy kicsit tudatosabbak, felelősségteljesebbek is. A természetes vízparton fürdőzőknek nem árt tudniuk, hogy a víz nagyon veszélyes „üzem”, tehát nem véletlenül vannak tiltott fürdőhelyek. A kilencvenes évek elején jóval több strandterületet jelöltek ki a Duna mentén, mint az utóbbi években. Ennek a halálesetek, valamint az új veszélyforrások számának növekedése is az oka. A partra indulók feltétlenül vegyék komolyan a tiltásokat. Gyereket soha ne hagyjunk felnőtt felügyelet nélkül, de akár csoportos fürdőzők között is, ha egy mód van rá, legyen olyan személy, aki jól ismeri a vizet és a terepet. Egyedül semmiképpen ne induljunk sehova. Gyakorlatilag napi rendszerességgel folyik ellenőrzés a Duna kedvelt partszakaszain. Hétvégeken, amikor többen tartózkodnak a parton, gyakoribbak az ellenőrzések, egyszerre többen több helyen vizsgálják a fokozottan veszélyes partszakaszokat. A szabálytalan fürdőzőket első körben az intézkedő rendőr minden esetben figyelmezteti, de az esetek többségében feljelentés is történik. 
Persze sehol sincs százszázalékos biztonság. Egy budapesti szakközépiskola igazgatója azóta nem viszi a gyerekeket vízpart mellé, amióta megmentette egyik diákja életét. A Balaton déli, sekélyes partján lubickoltak, amikor az egyik tizenkettedikes diáklány eltűnt a szeme elől. „Úgy 10-15 méterre lehettünk a parttól. Biztonságosnak éreztem a terepet, mivel a Balatonnak az a része sekély volt, és akár több száz métert tehettünk meg úgy, hogy térdig ért a víz. Épp a gyerekeket figyeltem, mennyire élvezik a vizet, amikor az egyik kislányt elnyelte a víz. Azonnal utánaúsztam, és kivonszoltam a vízből. Amikor a parthoz közeledtünk, ahol csupán tíz centiméteres volt a víz, még mindig görcsösen kapaszkodott belém. Akkor döbbentem rá arra, milyen érzés a halálfélelem.”