Kovács Klára
Ötéves terv

Megszületett végre az év eleje óta ígérgetett adócsökkentési csomag. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a napokban ismertette a koalíció öt évre tervezett adóreformját, mely egyaránt érinti a lakosságot és a vállalkozói réteget. A felvázolt elképzeléseket azonban minden oldalról vita kíséri. A Fidesz képviselői átgondolatlan ígéretsorozatnak titulálták az azokat. Kifogásolják, hogy szűk egy évvel a választások előtt öt évre mer tervezni a kormány. Eközben a gazdasági elemzők az adócsökkentés fedezetének költségvetési biztosítását hiányolják. A vállalkozók, bár több kérésük visszaköszön a tervezetben, úgy vélik, a változások nem segítik elő kellőképpen a versenyképesség javulását. Máris megvan a botránykő: a luxusadót sokan kivitelezhetetlen, populista lózungnak tartják. Az úgynevezett „árkommandó” esetleges bevetése pedig az egész kereskedelmi szakmát megdöbbentette. Előzetes számítások szerint a lakosság, a gyermeket vállaló családok azok, akik nyertesei lehetnek az adócsomagnak.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelenti a kormány ötéves terveit. Csak tíz hónapra tervezzen - üzente a Fidesz Fotó: Reuters

Kalkulációk szerint egy kétkeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes család 79 ezer forinttal kevesebb adót fizet be jövőre a központi költségvetésbe. De a szerényebb jövedelmet, minimálbért kapó egykeresős, kétgyermekes család is több mint 120 ezer forinttal több pénzzel rendelkezhet jövőre a megemelt családi pótléknak köszönhetően. 
(interjú Veres János pénzügyminiszterrel olvasható)

„Annak komikussága, amit a kormány ebben az évben produkált az adók és járulékok terén, csak azoknak nem tűnik fel, akik krónikus emlékezetkiesésben szenvednek” - fogalmazott csípősen lapunknak Bod Péter Ákos volt jegybankelnök. „Az év az Adóreform bizottság megalakításával kezdődött, majd ezt később szétoszlatták, mondván, hogy a javaslatuk »nem elég radikális«. Ezek után a miniszterelnök nemrég meghirdette a »fontolva haladás« stratégiáját, mivel túlzott radikalizmusnak nincsen tere ma Magyarországon. Végül ezen a héten közölte, hogy a »rendszerváltás első, igazi átfogó adóreform-javaslatát« teszi le az asztalra” - emlékezett vissza a jobboldalinak tartott szakember. (Zárójelben tesszük hozzá, hogy az ellenzéki oldalon is „egymással szemben mentek” az adóelképzelésekről szóló nyilatkozatok. Orbán Viktor, a Fidesz-elnöke néhány hete gazdasági és pénzügyi válságról beszélt, és hangsúlyozta, hogy azon csak egy radikális, átfogó adócsökkentés segíthet. Nem sokkal később ugyanakkor Varga Mihály volt pénzügyminiszter, Fidesz-alelnök így nyilatkozott: lehetetlen érdemi adócsökkentést végrehajtani a túlköltekezés és az eladósodás miatt.) 

Szja: mit nyerhet a nép?

A koalíciós elképzelés szerint 2006-ban a személyi jövedelemadó felső kulcsa 38 százalékról 36 százalékra csökken, miközben a 18 százalékos kulcs határa 1,5 millió forintról 1,55 millióra emelkedik. 2007-ben pedig újabb 150 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára. Minden évben feljebb kúszik a sáv széle, mígnem 2010-ben, az eurócsatlakozás évében 3 millió forint éves jövedelemig, pontosabban ennek euróban kifejezett összegéig kell 18 százalékos kulcs alapján fizetni. A számítások szerint a várható béremeléseket is figyelembe véve már az átlagkeresetet 25 százalékkal meghaladó jövedelmeknek egyetlen forintja sem fog a felső kulcs alapján adózni. Az ötéves program során összesen 351 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be a központi költségvetésbe, tehát ennyivel több marad az adófizetőknél. 
Domokos László, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke szerint a kulcsok csökkentése azon adókedvezmények rovására történik, amelyek éppen a családokhoz és a gyerekneveléshez kapcsolódnak. „Aggódva nézzük - mondta a Heteknek - ezt a családok ellenében menő változást. A gyermekes családok adókedvezményében visszalépést, szigorításokat látunk. Az elképzelhető, hogy a költségvetésből a segélypolitikán keresztül valamiféle kompenzálás történik, de hogy miként és hogyan, az még nem látható.” 
Ezzel szemben más véleményt fogalmazott meg kérdésünkre Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Mint elmondta, az utóbbi napokban a családi pótlékkal kapcsolatos változások jelentős elmozdulást hoztak, melyek valóságos adócsökkentést jelentenek. Ma elmondható, hogy nem lesz károsultja a jövőre tervezett családtámogatási rendszer módosulásának. A többletmértékekben lesznek különbségek - tette hozzá -, a család jövedelmének, a gyermekek számának függvényében. 
Az előzetes kalkuláció szerint az átlagos családok jövedelme kézzelfoghatóan több lesz jövőre. Egy kétkeresős, kétgyermekes család kasszájában akár 75 ezer forinttal több pénz marad jövőre. Egy évi 3,5 milliós bruttó jövedelemmel rendelkező család esetében 48 600 forinttal kevesebb szja-t kell befizetni, és annak ellenére, hogy 2006-ban már nem igényelhetnek vissza adókedvezményt, az új számítású családi pótlék révén 132 ezer forinttal több pénzt kapnak a két gyermek után. Mindezek nyomán az említett család éves összjövedelme 79 400 forinttal emelkedhet jövőre éves szinten. 
Egy szintén kétgyermekes, ám csak egy, havi 160 ezer, évi 1,9 milliós bruttó jövedelemmel rendelkező családnál 75 200 forinttal több marad az év során. Esetükben a családi pótlék 127 ezerrel magasabb lenne, mint az idén. Háromgyerekes, egykeresős, átlagjövedelmű családnál 28 200, míg egykeresős négygyermekes családnál 78 600 forinttal marad több éves szinten. Azok a kétkeresős családok, ahol viszonylag magasnak mondott, havi 460 ezer, évi 5,5 millió forintos a bruttó jövedelem, még ennél is jobban járnak. Annak ellenére, hogy jövőre nem vehetik majd igénybe az idei 96 ezer forintos családi adókedvezményt, az szja és a családi pótlék változásának köszönhetően 120 ezer forinttal több marad náluk. Meglepő, de hasonló nagyságrendű összeggel „gazdagodhatnak” az ennél jóval szerényebb jövedelmű családok. Egy kétgyermekes családnak, ahol csak egy minimálbér számít jövedelemnek, a megugró családi pótlék miatt 127 ezer forinttal kevesebb adót kell fizetnie. 

Áfa és a többiek

A kormány tervei szerint 2006. januárjától a forgalmi adó felső kulcsa 25-ről 20 százalékra csökken. Bod Péter Ákos a Heteknek kifejtette: „Nagy horderejű lépésnek számít az áfacsökkentés. Ez valóban komoly változtatást hoz, már ha megvalósul. Egyébként már másfél éve késésben vagyunk e tekintetben, mert 2004. január elsejével meg kellett volna tenni ezt a lépést, de hát jobb később, mint soha” - tette hozzá. 
A számítások szerint a felső kulcs csökkentése a lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árának 4 százalékos mérséklését teszi lehetővé. Csökkenhet többek között a villanyáram, a benzin, a gázolaj ára. Az élelmiszerek közel harmadát (kávé, édesség, üdítők, ásványvíz stb.) is kedvezően érinti a változás. A lakásárakat, az építőipari szolgáltatások árait, a tartós fogyasztási cikkeket, a lakás berendezését, a háztartási felszereléseket, vagy éppen a mosó-tisztító szereket, a testápolási termékeket, de a telefon és távközlési díjakat is csökkentheti az áfakulcs változása. A kormány szándéka szerint azonban nem lesz olcsóbb a cigaretta, az alkohol, valamint a gépkocsi, mert az áfa csökkenését ezeknél a termékeknél a jövedéki, illetve a regisztrációs adó ellentételezi majd. 
Az, hogy valóban csökkennek-e ilyen mértékben a termékek árai, ma még kérdés. A kormány mindenesetre elszántnak tűnik, hogy a kereskedők ne nyeljék le a 4 százalékot. Mint Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban elmondta, nyomást fognak gyakorolni a kereskedelemre, hogy az áfacsökkentés jelenjen meg az árakban is. A kormányfő ennek érdekében egyfajta civil mozgalmat kíván szervezni, és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek részvételével egy speciális egységet, úgynevezett „árkommandót” hozna létre, amely ellenőrizné az árakat. Veres János pénzügyminiszter nem árult el ezzel kapcsolatos részleteket, mert mint mondta, nem szeretnék idő előtt tájékoztatni a kiskapuzókat. Annyit azonban elárult, hogy már készen van a végrehajtási terv, melyben Nyugat-Európában jól bevált módszert foganatosítanak. A kereskedők nagy megdöbbenéssel fogadják az újabb elképzeléseket, és hangsúlyozzák, hogy az államnak csak a hatósági árak esetében van jogszabályi lehetősége beleszólni az árképzésbe. Az ezektől független fogyasztói árakat pedig a szabad piac törvényei szerint a verseny alakítja ki. 
Más furcsa elképzelés is napvilágot látott. Zara László egyenesen viccnek nevezte az úgynevezett luxusadó ötletét. Mint lapunknak kifejtette, az, hogy ebből 5 milliárdos bevételt tervezett a kormány, jól látszik, hogy ez elsősorban populista, szavazatszerző törekvés. Számos olyan kérdés merült fel, melyekre nem adott választ a kormányfő. Sehol nincsen olyan adatbank, amely számon tartaná a lakosság ingatlanvagyonát. Nem tudni - folytatta -, kik és milyen alapon állapítanák meg az ingatlanok értékét, nem világos az sem, hogy a tulajdonosnak egy nagy értékű ingatlana, vagy több ingatlan együttes értéke tartozik-e a 100 milliós limit alá. Az pedig végképp igazságtalan - érvelt az elnök -, hogy egy nagy értékű fővárosi ingatlannál akár kétszer nagyobb is lehet egy vidéki ingatlan, miközben jóval kevesebbet ér, és nem is kellene utána adózni.

Ami a vállalkozásokat illeti

Látványos újításnak tűnik a társaságiadó-csökkentési javaslat. Az elképzelés szerint jövőre 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs - persze bizonyos feltételekkel. Mindezt azok a vállalkozások vehetnék igénybe, melyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. Az adóalap-kedvezmény 13 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.
Zara László szerint azonban csak elméletben jár pozitív hatással a társasági adó változtatása. Önmagában kedvező lehetne - mondta -, ám emellett lényegesen emelkedik a minimálbér is, és ezzel együtt magasabb járulékot kell fizetniük a vállalatoknak. Ez pedig ellentétes hatásként érvényesül, mintegy kioltja a pozitívumokat - hangsúlyozta az elnök. Ez arra ösztönözheti a cégeket, hogy ne mutassák ki valós bevételüket, nyereségüket, mert ki kell gazdálkodniuk a többlet fizetni valókat. Minden szándék ellenére tehát nem várható, hogy jövőre kifehéredne a gazdaság, sőt inkább az ellenkezője valószínű. Zara szerint nem jelentenek komoly fenyegetést a fokozott munkahelyi ellenőrzések, mert nem áll rendelkezésükre megfelelő kapacitás.
Zara László más szakemberekkel egyetértve úgy gondolja, hogy a vállalkozókra vonatkozó változásokkal kapcsolatban csak a 2006-os tervekről érdemes beszélni. Azon túl ugyanis, hogy jövőre választás lesz, évek múltán a gazdasági feltételek is változhatnak. Ma tehát merészség azt mondani, hogy a napokban bejelentett variációk egy az egyben életben maradnak.
Az 5 százalékos tb-járulék csökkentésnek valóban lehetne pozitív hatása - mondta Zara -, hozzá járulhatott volna a foglalkoztatás kifehérítéséhez, ám ha a mostani elképzelés valósul meg, nem éri el a kívánt hatást. Az ugyanis, hogy több évre elosztva, fokozatosan csökken csak a mértéke, elveszti az erejét, elenyésző lesz a hatása. Azok az egészen kicsi mikrovállalkozások számára jelenthet előnyt, melyekben nincsen, vagy maximum egy alkalmazott van. A nagyobb cégek pozíciója várhatóan nem romlik, de a lázas igyekezet ellenére nem is javul. (Az összeállításban segített: Major Nóra)