Már kétmilliárd dollár segély gyűlt össze a szökőár sújtotta dél-kelet ázsiai túlélők megsegítésére. Példátlan mértékű természeti katasztrófát példátlan mértékű nemzetközi összefogás követ. A kormányok globális összefogásról és új „Marshall-segélyről” beszélnek.
A Világbank számításai szerint 5 milliárd dollár segélyre lenne szükség, amely hasonló az 1998-as Mitch Hurrikán által okozott kárral. Kofi Annan ENSZ főtitkár 2 milliárd dollár támogatást kér a térség számára. Kormányok, nemzetközi szervezetek és magánszemélyek adományaiból már össze is gyűlt ez az összeg, a baj azonban még messze nem oldódott meg. A fő probléma jelenleg az, hogy a segélyek elosztása egyenlőtlen, egyes helyekre nem jut, máshol pedig a szervezők egymást akadályozzák, olyan sokan vannak.
Ötmillió ember vált hajléktalanná és a dél-kelet ázsiai turizmus, amely a térség egyik fő bevételi forrása volt egy csapásra a habok martaléka lett. A CNN beszámolója szerint háborús övezethez hasonlít a táj. Olyan emberek, akik megjárták Afganisztánt és Csecsenföldet is azt állítják, hogy a cunami sújtotta terület minden eddigi rossz élményüket felülmúlja. Hidak és épületek omlottak össze és lettek a föld színével egyenlővé, buddhista templomokat ideiglenes halottas házakká alakítottak át, mindenütt tetemek és roncsok.
Japán a károsultak legbőkezűbb támogatója, 500 millió dolláros adománnyal vezeti a sort. Kína 60 millió dollárról 63 millióra emelte a segély összegét, Nagy-Britannia 50 millió fontot szán a bajbajutottak számára, a Világbank 250 millió dollárt, az Ázsiai Fejlesztési Bank pedig 320 millió dollárt juttat el a károsult kormányok számára. Az USA először 35 millió dolláros segítségről döntött, majd általános felháborodás után ezt 350 millióra emelte. Svédország 75 millió dollárral támogatja a mentést, és sürgeti is a túlélők kutatását, ugyanis közel 3000 állampolgárát nem találja Thaiföldön. Spanyolország 68 millió dollárral, a franciák 57 millióval támogatják a bajba jutottakat. Meglepő, hogy az elsőként érkező izraeli segélyeket azonban a szörnyű tragédia ellenére visszautasította Sri Lanka. Az olajban gazdag arab államok meglehetősen kevés támogatást - Kuvait 2, Katar 25, Szaúd-Arábia 30 millió dollárt - ajánlott fel. Szegényebb országok, mint például hazánk, vagy Pakisztán, vagy Oroszország jelentős pénzösszeg helyett inkább emberi segítséget: mentőalakulatokat, orvosokat, szállítójárműveket ajánl fel. Hazánk 1,2 millió dollárt ajánlott fel. Németországban, Olaszországban és szerte a világon magánszemélyek emelt díjas SMS-eken keresztül adományoztak több millió dollárt. A multinacionális cégek is kivették részüket a globális segélyakcióból. A Pfizer világhírű gyógyszergyár 10 millió dollár értékű ingyen gyógyszerszállítmányt bocsát a rászorulóknak. Gyógyszerekre nagy szükség lesz, ugyanis mindenki járványveszélytől tart, mivel a szennyvíz és az ivóvíz összekeveredett, és az európai turisták ellenálló képessége a szennyezett ivóvízzel szemben gyakorlatilag nulla.
Sajnos sok a visszaélés a segélyekkel, ezért az illetékesek felszólították a magántámogatókat, hogy nagyobb segélyszervezeteken keresztül adjanak, mivel félő, hogy pénzük nyerészkedőkhöz kerül. Srí Lankán például a cunami után elárvult gyermekeket adoptáltak csak azért, hogy a támogatásokat felvehessék, majd magukra hagyták őket. A hatóságok attól tartanak, hogy sok árvát csak a haszonszerzés miatt akarnak majd örökbe fogadni. Az egyedül maradt gyermekek jelentős része menekülttáborokban lakik, ahol a srí lankai nőszövetség beszámolója szerint több lányt és asszonyt megerőszakoltak. Thaiföldön rendőröknek és mentőosztagosoknak beöltözött tolvajok fosztogatták a segélyszállítmányokat és a szállodákat. Svédországban igyekszenek eltitkolni az eltűntek névsorát, mivel több áldozat otthonába betörtek.