Hetek - IX. évfolyam, 1. szám, 2005. január 07

Azonnali áremelések, késlekedő hiteldíjmutatók - így lehetne jellemezni az újév első napjait, már ami a hazai gazdasági életet illeti. A január elsejétől életbe lépő új - és jó szokás szerint emelt - tarifákat szemlátomást egyetlen szolgáltató sem felejtette el idejében kiszámolni, illetve közölni. (Ha máshogyan nem, egy-egy aktuális, fizetendő számla kapcsán már mindenképpen szembesülhettünk ezzel a ténnyel.) Nem így áll a helyzet azonban a bankok teljes hiteldíjmutatóinak (THM) kiszámításával. Január elsejétől ugyanis a hazai pénzintézeteknek a fogyasztási kölcsönök mellett a lakáshitelekre is kötelező jelleggel ki kell számítaniuk a THM-et, és egyértelműen fel kell azt tüntetniük minden 2005-ben keltezett lakossági szerződésben és nyilvános hirdetésben. Ez a folyamat azonban jóval kevésbé halad olyan olajozottan, mint az újévi árak rögzítése - derült ki a banki ügyfélszolgálatok „tesztelése” során.

Új árakkal köszöntött az újév minden tisztelt kábeltévé-előfizetőre: kiváltképp az UPC, de a szolgáltatók többsége mind közel tíz százalékkal emelte tarifáit. Emellett sajnos idén sem lesz olcsóbb a vezetékes telefonálás. Bár a kapcsolási és percdíjak nem emelkednek, és a mobilszolgáltatók sem drágítják a tarifáikat, idén a Matáv átlagosan 5,6 százalékkal számláz többet a lakossági kereskedelmi díjcsomagokért.
Drágultak január elsejétől az autópálya-matricák is. Idén átlagban 15 százalékkal kell többet fizetniük az autóvezetőknek a vignettákért. A négynapos matrica ára mostantól 1120, a tíznaposé 2300, a 31 naposé 3900 forint. Akik pedig az autópályákon is „éves bérletre” vágynak, azoknak ezentúl 35 ezer forintos éves díjra kell számítaniuk.
Szintén drágultak a Magyar Posta nem hatósági áras szolgáltatásai. Jó hír azonban, hogy a levél- és csomagküldemények ára - egyenlőre még - változatlan. A postai terjesztés költségeinek növekedése - karöltve az emelkedő papírárakkal - magasabb terheket ró a népszerű országos napilapokra is. A Népszabadságot például hétfőtől csütörtökig az eddig megszokott 99 forint helyett 108 forintért lehet megvásárolni, a pénteki szám ára azonban változatlanul 128 forint marad. Drágult az új kiadású Magyar Hírlap is: ezentúl - a régi 125 forint helyett - 150 forintért lesz kapható. Többet kell majd fizetnünk hazánk két vezető gazdasági napilapjáért is: a „zöld újság”, a Világgazdaság ára 250-ről 275 forintra, a Napi Gazdaságé pedig 198-ról 220 forintra emelkedett. Nem követte viszont a „tarifaemelőket” sem a Magyar Nemzet, sem a Népszava, illetve változatlan marad a különböző bulvárlapok és a Nemzeti Sport ára is.

Komolyabb visszhangot váltott ki itthon az italcsomagolásokra kivetett darabalapú termékdíjakról szóló rendelet, mivel a gyártók közel egymilliárd forintos többletteherrel kalkulálhatnak emiatt. A nem újratölthető - értsd nem visszaváltható - csomagolásokat terhelő díjtétel leglátványosabban a dobozos söröket drágítja meg. Míg a szénsavas üdítők egy-két forinttal, az ásványvizek pedig összesen 25-30 fillérrel drágulnak, addig a dobozos sörökért ezek után minimum 16-17 forinttal kérhetnek többet az eladók.
A főleg környezetvédelmi célokat szolgáló rendelkezés a hazai gyártók többségét kényszerhelyzetbe hozza. A mentességi feltételek teljesítéséhez ugyanis az újratölthető csomagolású termékek arányának a sörgyártóknál a kapacitás 65 százalékának, üdítőitalok esetében 5 százalékának, ásványvízgyártóknál pedig több mint 1 százaléknak kell lennie. A hazai cégek közül azonban mindössze három rendelkezik megfelelő újratöltő technikával, a többieknek pedig még esélyük sincs egy-egy ilyen gyártósor beszerzésére. Egy átlagos méretű italgyártó közel 800 millió forintba kerül, és ez az érintett vállalatok többsége számára egyszerűen finanszírozhatatlan - vallják az érintettek. A jelenlegi terhek pedig két év múlva várhatóan tovább nőnek, ugyanis 2007-től és 2009-től újabb 6-6 százalékkal emelkednek az újratöltési előírások.

THM: teljes vagy tökéletlen?

Január elsejétől lépett életbe az a kormányrendelet, amely előírja, hogy a bankok és egyéb hitelfolyósító intézetek ezentúl minden lakossági hitelszerződésben és nyilvános hirdetésben kötelesek egyértelmű és jól látható módon feltűntetni a hitelek, illetve kölcsönök THM-ét, azaz teljes hiteldíjmutatóját. A THM-et gyakran nevezik a „legjobb hitelmutatószámnak” is, mivel viszonylag reálisan tükrözi a hitelek költségeit. Régi tanulság, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy pusztán a kamat figyelembevétele nem ad valós képet az adott hitelkonstrukcióról! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján () kimerítő elemzés olvasható a THM minden „csínjáról-bínjáról”, de legfőbbképpen arról, hogy mely költségek számítanak bele, és melyek nem. A jelenlegi rendelet egyértelműen a fogyasztók védelmét szolgálja, hiszen ezáltal egyértelműen összehasonlíthatóvá válnak az egyes hitellelhetőségek. Továbbá, várhatóan megtisztulnak az utcák az olyan europlakátoktól, amelyeken óriási betűkkel hirdetik a 0 százalékos kamatot, és csupán „lábjegyzetben” tesznek említést a 40-50 százalékos hiteldíjról. A rendelet szerint ugyanis ebben az esetben ezt a két adatot azonos betűmérettel és kiemeléssel kell feltüntetni.
Az újév első napjaiban azonban sorra jelentek meg azok a híradások, hogy a bankok és más hitelfolyósítók még nem tettek eleget „újévi fogadalmuknak”. Mint kiderült, a megjelent információk alapjául az szolgált, hogy néhány újságíró felhívogatta a bankok ügyfélszolgálatait, és ott érdeklődött. Binder István, a PSZÁF szóvívője a Hetek kérdésére tisztázta a helyzetet. „A napi sajtóban megjelenő cikkek hozzáállása, amely szerint itt most a szabálytalanságok tömeges elkövetéséről van szó, egyáltalán nem indokolt” - mondta lapunknak. Való igaz, hogy január első napjaiban sok helyen még nem tudtak az új elvek alapján számított THM-ekkel szolgálni az „érdeklődőknek”, az azonban korántsem jelenti automatikusan a jogszabály megsértését. Az említett kormányrendelet megad egy tipikus hitelösszeget és futamidőt, amire THM-et kell számítani, több bankban csak erre az esetre tudtak konkrét adatot mondani, de volt olyan intézmény is, ahol már minden konstrukcióra rendelkeztek kalkulációkkal. Mindez azonban azért sem jelenthet automatikusan vétséget, mivel azt senki sem állította, hogy ezek a „szűkszavú” pénzintézetek a január 1. után megjelenő nyilvános hirdetéseikben, illetve az újévben kötött ügyfélszerződéseikben nem tüntették fel kellő módon a teljes hiteldíjmutató nagyságát. A rendelet - és a PSZÁF - ugyanis legfőképpen ez utóbbiakat kéri számon!
Nekünk, fogyasztóknak azonban egyik esetben sincs okunk az aggodalomra: amennyiben valahol olyan ügyfélszerződést kötnek 2005. január elseje után, amelyből hiányzik a THM szabályos feltüntetése, akkor ez a szerződés semmis - mondta Binder. Amennyiben egy pénzintézet nyilvános hirdetést tesz közzé, akkor a szokás szerint feltüntetett kamattal, kezelési költséggel, vagy éppen törlesztőrészlettel megegyező betűmérettel és színnel kell a THM-et is megjelenítenie. Ellenkező esetben ugyanis nem teljesíti a rendelet előírásait. Sőt, ezentúl nem elég intervallumokban, tól - ig határokkal megadni a THM nagyságát, hanem pontos és konkrét százalékokat kell közzétenni.
A szóvivő elmondása szerint a PSZÁF folyamatosan ellenőrzi a rendelet hatálya alá tartozó pénzintézetek munkáját, ám a napi híradásokban közölt 20 milliós bírságokat félreértésnek minősítette. „Ilyen mértékű büntetéseket csak súlyos tőkeproblémák esetén szoktak kiróni, amikor már a betét-visszafizetések is komolyan veszélyeztetve vannak. Mivel a fogyasztási hitelek esetében már régóta kötelező a THM feltüntetése, van számszerű tapasztalat az ehhez kapcsolódó bírságok nagyságrendjéről is. A „THM-mulasztások” miatt általában 2-4 millió forintos büntetéseket szab ki a felügyelet.”